Csepreg 3500 fős, Vas megyei falu, Szombathelytől alig húsz kilométerre, Bükfürdő szomszédságában. Amikor hétköznap kora délután megérkezünk a csepregi Promenád, azaz a Széchenyi térre, nem érzékelünk semmit a felborult helyi állapotokból. Csendes, nyugodt, levendulás útszélek, rendezett utcakép, csak a szökőkutak nem működnek, azok is persze inkább takarékossági okokból állnak. A felszínen béke van, pedig május 30-án feloszlatta magát a helyi testület, azzal az indokkal, hogy a képviselők többsége úgy látta, lehetetlen együtt dolgozni a polgármesterrel. Színezi a helyzetet, hogy a képviselők mind függetlenek, a településvezető, Vlasich Krisztián azonban fideszes volt.
Mi volt a baj?
A csepregi utcán egy fiatalasszony azt mondja a helyi politikai fordulatról, hogy neki mindegy, ő egyiktől se kapott semmit. Aztán felszáll egy kőszegi gyári járatra, a városkában alig van munkahely, a tizenöt kilométerre lévő Kőszegre vagy a távolabbi Sopronkövesdre járnak az emberek dolgozni. (Előbbi helyen a kábelgyárban, míg utóbbi településen egy autóipari beszállítónál dolgoznak, többségében betanított munkát végeznek – K. Gy.) Egy idős hölgy viszont kifejezetten elégedett a polgármesterrel: „Krisztiánt sokan szeretik, mellette állnak. Egy polgármester se tett annyit, mint ő” – mondja, s példaként a játszóteret említi, meg járdákat, de a polgármester kritikusai itt azonnal hozzátennék, hogy igen, de azok mind az előző ciklus fejlesztései.
| ||
Érkezésünk után egyből fel is kerestük azokat a képviselőket, akik a feloszlatás mellett döntöttek, hogy megtudjuk, lépésüket mi motiválta. „Hat képviselő független, a négyek ellenzékisége sem pártvonalak mentén körvonalazódik. Alapvető felfogásbeli különbség van köztük és az új polgármester között. Előbbiek a település intézményeinek biztonságos működtetését is fontosnak tartják, a polgármester viszont inkább a fejlesztésekre költené a pénzt” – mondja Kovács András képviselő. De ettől – folytatja érvelését – még nem került volna sor kenyértörésre, sőt, támogatják Vlasich Krisztián törekvéseit, a fejlesztési döntéseket konszenzussal hozták meg. A feloszlást azért kezdeményezték, mert átláthatatlan számukra a város pénzügyi helyzete, és így úgy kellett volna felelős döntéseket hozniuk, hogy nem jutnak hozzá a szükséges információkhoz. Ez pedig nem akarták bevállalni. Ziembicki Erzsébet képviselő (a Művelődési Központ vezetője) megjegyzi, neki a saját intézményéről sem szolgáltattak teljes körűen adatot egy ideig. A szintén képviselő Rabi Imre azt mondja a magyarnaracs.hu-nak, hogy a polgármester a költségvetés előkészítésekor az intézményvezetőket felülbírálta, a testület elé saját javaslatát terjesztette be, amely megszorításokat tartalmazott, s az előző évi szinten befagyasztotta volna a működési forrásokat. „Többszöri egyeztetésre hivatkozott, de mi úgy ítéltük meg, hogy nem biztosított az egész éves működés. Kérésünk ellenére sem kaptuk meg az intézményvezetők által benyújtott igényeket” – állítja Rabi.
Az apró Vas megyei városkának egyébiránt jól fejlett intézményhálózata van. A művelődési házon és a könyvtáron kívül működik egészségház, különböző szakrendelésekkel, de van itt területi gondozási központ gyermek- és családvédelemmel, bölcsőde, óvoda, iskola, zeneiskola, szakközép- és szakiskola, amely a térség több kistelepülését is ellátja.
Mivel a 644 millió forintból gazdálkodó település bevételének mindössze tíz százaléka folyik be helyi adóból, hátrányos helyzetű településként, állami támogatásra számít (a régi ÖNHIKI), és ezt rendszerint meg is kapja, mégpedig a kötelező feladatok működtetésére. A feloszlatást kezdeményező képviselők – akik közül mindenki újraindul legközelebb – azonban nem látták át ennek az összegnek a felhasználását. Megtudtuk tőlük, hogy kérdésük ellenére sem tudják, hogy a tavaly kiosztott három millió forintos jutalomból kik, mennyit és miért kaptak. Ugyancsak nem tudják, hogy mennyi a fizetése a polgármester tanácsadójának, akit a polgármester hozott magával és számára – polgármester kérésére – az SZMSZ-ben státuszt szavazott meg a testület, de bérét nem a köztisztviselői bértábla alapján kapja. A városgazdálkodásnál tízfős keretet biztosított a fenntartó, ehelyett csak hét fő dolgozott tavaly, a bérmaradvány felhasználásáról sem kaptak információt – sorolják a több millió forintos tételeket.
A nyugtalan képviselőknek a jegyző – akit a polgármester nevezett ki két nappal a megválasztása után – azt mondta a testületi ülésen, hogy ugyan betekinthetnek az iratokba, de csak azokba, amelyek kiadását engedélyezi a polgármester. Az adatok visszatartása miatt a kormányhivatalhoz fordultak a képviselők, de a kormányhivatal állásfoglalását, hogy joguk van betekintésre, csak azóta érvényesíthetik, mióta a feloszlatás szándéka nyilvánvalóvá vált.
Rengetegen felmondtak
Nemrég, a május 30-ai rendkívüli ülés napján viszont kiderült, hogy tavaly 150 millió forinttal több folyt be a város kasszájába a tervezettnél. A képviselők nehezményezték, hogy ezt nem követték le év közbeni költségvetés-módosításokkal. Cikkünk befejezésekor kaptuk a hírt, hogy ötvenmillió forintot kötött le a polgármester a testület megkérdezése nélkül egy takarékszövetkezetben – a polgármester reakciója cikkünk végén található, erre azt mondta külön, hogy neki jogában állt lekötnie ezt az összeget.
| ||
Ziembicki Erzsébet megjegyzi: nagy fájdalmuk, hogy a polgármesteri hivatal 19 köztisztviselőjéből 14 távozott az elmúlt másfél évben, elsők között a pénzügyi osztály vezetője állt fel a székéből, az új polgármester hivatalba lépése után három hónappal. Azt is nehezen nyelték le, hogy májusban – az ÖNHIKI-s pályázat benyújtása előtt közölte a polgármester a városi alkalmazottakkal, hogy a fizetésüket harmadika helyett kilencedike után kapják meg. Amikor ezt kifogásolták, lekezelő stílusban oktatta ki őket. (Végül is május 5-én utalták a fizetéseket.) Februártól májusig nem fizette ki a hivatal a kultúrház gázszámláját, a kikapcsolási értesítő után utalták csak a pénzt, noha ennek nem likviditási oka volt, mivel a város képes fizetni a számláit.
Módosítók: lesöpörve!
A képviselőktől megtudtuk: az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a költségvetéshez benyújtott pénzügyi bizottsági módosító indítványokat a polgármester nem terjesztette elő, saját tervezetét pedig leszavazta a többség. (Vlasich a magyarnarancs.hu-nak azt nyilatkozta, hogy levette a napirendről, a jegyzőkönyvben viszont nyoma van annak, hogy nem kapott többséget az előterjesztése.) Ezt követően merült fel először a feloszlatás gondolata. (A módosító javaslatokat is tartalmazó költségvetést végül márciusban fogadták el egyhangú döntéssel. Annak megvalósítását azonban felülbírálta a polgármester: az intézményvezetők kaptak egy levelet, amelyben arra intette őket, hogy az előirányzat 85 százalékával számoljanak csak, ezzel gyakorlatilag felülírta az általa is elfogadott városi büdzsét.)
A Május 30-ai feloszlatást egy kísérlet egyébként már megelőzte. Még március 28-ára sürgősségi indítvánnyal kezdeményezte Rabi Imre a feloszlatást, amit azonban visszavont egyik társukat ért külső nyomás miatt. A május 12-i ülésen a többség napirendre vetette a témát, ám Vlasich szavazás nélkül berekesztette az ülést. Május 26-án rendes ülés volt, ahol az ÖTV alapján szóban beterjesztett indítványt a jegyző jogilag aggályosnak minősítette az SZMSZ-re hivatkozva, felülírva ezáltal a törvényt. Május 30-án ismét előterjesztették a képviselők az oszlatást, ezúttal négyen meg is szavazták.
A képviselők most ugyanakkor sérelmezik, hogy a polgármester a nyilvánosság előtt úgy állítja be őket, mint akik az új választásig kockára tennék a város fejlődését, a folyamatban lévő pályázatokat. Állítják, szó sincs erről. „A jelenlegi testület az időközi választások által megválasztott új képviselő-testület felállásáig, teljes jogkörrel hozhat döntéseket” – mondja Rabi Imre. Viszont ragaszkodnak az önkormányzat demokratikus és átlátható működéséhez. Kérdésemre, hogy mi lesz, ha marad a polgármester és a testület is hasonló lesz a mostanihoz, azt mondják, a döntés a csepregiek kezében van. Addig is, módosítani szeretnék a szervezeti és működési szabályzatot, ami nem tér ki minden részletre. Erre eddig nem volt ugyanis szükség, senkinek nem jutott eszébe áthágni az írott és íratlan szabályokat.
| A polgármester viszont így látta Vlasich Krisztián 41 éves, andragógiából szerzett diplomát a Nyugat-magyarországi Egyetemen. A csepregi alapítású Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület elnöke. 2010-ben fideszként testületi tag volt, 2014 óta polgármester. A testület feloszlatásáról azt mondja: „Derült égből villámcsapásként jött ez az ügy, és egyre több információnk van arról, hogy egyetlen cél vezérelte őket, hogy személyemet ilyen módon támadják. Új szemlélettel tekintek a városvezetésre, és számos eredményt tudunk felmutatni. A 2014-es választói felhatalmazást figyelmen kívül hagyva ők mást szeretnének polgármesternek, ezért is tesznek meg mindent, hogy megbuktassanak. Az utóbbi időszakban voltak már kényes helyzetek, a feloszlás egyik fő támogatója, Kovács András bizottsági elnök úr például minősíthetetlen módon egyszerűen csak tanyasi parasztnak nevezett.” (Utóbb ezért bocsánatot kért, amit a polgármester el is fogadott – a szerk.) Vlasich azt is mondja, hogy újra elindul a polgármesteri címért, és jelenleg „a legnagyobb kihívás az uniós fejlesztési források lehívása, melynek előkészítése gőzerővel zajlik”. Azt megkérdeztük a településvezetőtől, hogy mi volt az oka annak, hogy a képviselők nem tekinthettek bele az önkormányzatnál keletkezett iratokba, illetve hogy miért nem kaptak tájékoztatást a város pénzügyi helyzetéről? „Ezen rágalmak is azon hazugsággyárnak a termékei, melynek egyetlen célja van, hogy káosz legyen a városban. A testületi üléseken Csepreg pénzügyi helyzete állandó téma volt, így a képviselők folyamatosan nyomon tudták követni a pénzügyi kimutatásokat, és minden olyan információt megadtunk, ami a felelősségteljes döntésekhez szükséges volt. Minden interpellációra korrektül válaszoltam a költségvetéssel kapcsolatban, folyamatosan az együttműködésre törekedtem. A dolog pikantériája, hogy Rabi Imre azt állítja, hogy nem kapott teljes körű tájékoztatást, ami azért is abszurdum, hiszen az általa vezetett bizottság tárgyalta mindig első körben a pénzügyi kimutatásokat.” Végül azt is megkérdeztük, hogy mi volt az oka annak, hogy a költségvetés tárgyalásakor a pénzügyi bizottság módosító indítványait nem bocsátotta szavazásra. „A költségvetés úgy állt össze, hogy a pénzügyi bizottság megtette javaslatait, melyet első olvasatban a képviselőkkel is megtárgyaltunk. Ezt követően egyeztettem a humánpolitikai bizottság elnökével is a hivatal apparátusa jelenlétében, vele szintén megállapodtunk a sarokszámokról. Tudni kell, hogy egy költségvetés rengeteg tételt tartalmaz, szinte lehetetlen mindenkinek megfelelni a már említett forráshiányok miatt. A februári ülésen ezen közös megegyezést rúgta fel a bizottság elnöke, költséghely megjelölése nélkül dobott be újabb és újabb módosításokat, melyek jelentősen veszélyeztették volna a város pénzügyi stabilitását. Felelős vezetőként úgy éreztem, a legjobb megoldás, ha levesszük a témát napirendről, és tovább folytatjuk az egyeztetést, számolást annak érdekében, hogy megnyugtató és végrehajtható költségvetése legyen a városnak. Az akkori tárgyalások sikerrel jártak, márciusra megszületett a költségvetés.” |
