Gyula

Elfelejtkeztek a zsidó áldozatokról

Kis-Magyarország

A holokauszt 423 gyulai áldozatának továbbra sincs emlékhelye a településen, miközben a békési fürdővárosban évekkel ezelőtt elkészült az az emlékfal, amely a 20. századi hősöknek és áldozatoknak állít emléket.

Közel hetven évvel a holokauszt után továbbra sincs központi emlékhelye az egykor meghatározó szerepű zsidóságnak Gyulán. A dolog annál is furcsább, mert 2004-ben egy korábbi civil kezdeményezés nyomán a városközpontban található parkban az önkormányzat felállította a 20. századi gyulai hősök és áldozatok emlékfalát, amelyen 305 név szerepel. Ám ezen nem található egyetlenegy sem a vészkorszakban elpusztult 423 helyi zsidóéból. Hogyan lehetséges ez?

„Az emlékhely nem tölti be szerepét”
Nem feledékenységről és nem is rejtett antiszemitizmusról van szó, inkább rossz előkészítésről, végig nem gondolt koncepcióról és gyatra megvalósításról. Az eredmény egy több mint felemás, egyben sokakat sértő emlékmű. S legalább ilyen szomorú, hogy a nyilvánvaló hiba elkövetése után nyolc évvel, 2012 tavaszán is csak egy interpelláció hatására látszik beindulni valami: Durkó Károly képviselő a helyi közgyűlés legutóbbi ülésén felszólalt a témában.

„Annak idején megkérdezésem nélkül, sőt megkerülve engem, a gyulai városháza illetékesei az emlékfal ügyében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez fordult, holott én vagyok a Gyulai Zsidó Alapítvány kuratóriumának elnöke, egyben a Mazsihisz gyulai megbízottja” – elevenítette fel a történetet Diósi Lajos. A gyulai városháza illetékesei pedig – Diósi értelmezésében – „névsortiltó” állásfoglalást kértek a budapesti központú zsidó szervezettől.

Erre egy korabeli újságcikkben másként emlékezik Szabó Jenő, aki 2002 és 2006 között volt a békési fürdőváros alpolgármestere. Szerinte mivel más településeken vitát váltott ki a második világháborúban elhunyt áldozatokról és a vészkorszakban elpusztult zsidókról egy helyen történő megemlékezés, ezért állásfoglalást kértek a Mazsihisztől. Azt a választ kapták, hogy a nevek felsorolása helyett csak emlékező utalást tegyenek az áldozatokra.

Mindezt másként látja a Gyulai Zsidó Alapítvány vezetője, aki a narancs.hu-nak elmondta: a Mazsihisz ilyen egyedi ügyekben nem is illetékes, így rossz helyre fordultak a gyulai városháza munkatársai. Gyulán az áldozatok egy helyen szerepeltetése nem jelent problémát, ugyanis a viharsarki várost 1944. október elején gyorsan elérték a szovjet csapatok, így itt nem volt nyilasuralom: magyarán hóhér és áldozat emiatt nem szerepelhet együtt az emlékfalon.

Egy másik levélben Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója megerősítette: a nevükben és érdekükben Diósi jár el. Ám mint láttuk, a gyulai illetékesek épp őt hagyták ki, így figyelmen kívül hagyták a véleményét, és emiatt hiányzik a 20. századi gyulai hősök és áldozatok emléktáblájáról a vészkorszakban elhunyt zsidók mindegyike. Épp ezért fogalmazott egy a Gyulai Hírlapban nyolc éve megjelent cikkében úgy Erdész Ádám történész, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, hogy az emlékmű nem tölti be azt a szerepet, amit szántak neki.

Lesz majd bizottság
A gyulai képviselő-testület május 24-i ülésén elhangzott interpelláció nyomán Görgényi Ernő polgármester is kegyeleti adósságról és megoldandó problémáról beszélt. Az elképzelések szerint előkészítő bizottságot kell felállítani, amelynek munkájába levéltárosokat és történészeket is be kell vonni, majd e grémium javaslata alapján születhet döntés, hogy a már meglévő emlékművet egészítik-e ki, esetleg új helyen, új emlékhelyet hoznak létre.

Diósi Lajos a narancs.hu-nak elmondta: a csonka emlékmű 2004-es megvalósítása után megszakította a kapcsolatait a városvezetéssel, mert komoly sértésként fogta fel a történteket. Vélekedése szerint nem lenne akadálya, hogy a zsidó áldozatok a már meglévő emlékfalon kapjanak helyet. Azt ugyanakkor fájlalja, hogy az elkövetett hibáért sem akkor, sem azóta nem kértek bocsánatot a gyulai városvezetők a Gyulai Zsidó Alapítványtól, illetve a gyulai zsidóság leszármazottaitól.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.