Orosháza

Rejtegetnivalók az eladósodott lakásszövetkezetnél

  • Bod Péter
  • 2012. május 28.

Kis-Magyarország

„Ellenzékinek” titulálja a lakók egyik csoportja a másikat abban a lakásszövetkezetben, amely több tízmilliós adósságot görget maga előtt, és amely tíz hónap alatt három elnököt fogyasztott el.

Feszült hangulatban, ügyvédekkel megtámogatva telt az orosházi lakásszövetkezet május 23-i küldöttgyűlése. A tét nem csekély: az 1200 lakást, 3600 lakót magában foglaló lakásszövetkezet horribilis adósságot halmozott fel. A helyzetet súlyosbítja, hogy a cég gazdálkodása áttekinthetetlen, nincs mérleg a tavalyi évről, jelenleg éppen újrakönyvelik a 2011-es tételeket. A küldöttgyűlésen az is elhangzott, hogy a korábbi évek mérlegei nem megalapozottak. Tavaly augusztus óta a harmadik elnök irányítja a szövetkezetet, közben a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz az egyik korábbi elnök, Tóth István feljelentése nyomán.

Aligha szokványos, hogy a lakásszövetkezetek országos elnöke, Farkas Tamás magára vállalta a gyűlés levezető elnöki tisztét, ahogyan az sem, hogy a lakók egy csoportja a jó nevű helyi ügyvédre, dr. Szkaliczki Zsoltra bízta ügyeinek képviseletét. Ő nyomban jelezte: szabálytalan volt a gyűlés összehívása, így érvényes határozatok sem születhetnek. A csak tanácskozási joggal rendelkezőket nem hívták meg, az előterjesztéseket előzetesen nem küldték ki, a küldöttlistáról nem állapítható meg, hogy érvényes – sorjáztak az ügyvédi érvek. Farkas Tamás válaszában elmondta: igaz volna mindez, ha közgyűlésről volna szó, de most küldöttgyűlést tartanak. Emellett a küldöttlista ellenőrzése az igazgatóság dolga, amely ezt rendben találta. Az „ellenzékinek” nevezett lakók csoportja ezt komoly felhördüléssel fogadta, ami kapcsán a levezető elnök is elismerte: komoly bizalmi válság alakult ki a vezetőkkel szemben. Noha a jelenlegi elnök négy hónapja sem látja el feladatát.

A lakásszövetkezet január vége óta hivatalban lévő vezetője, Kígyósi András tájékoztatójában elmondta, hogy tavaly év vége óta 53 millióról 33 millió forintra csökkent a szövetkezet adósságállománya. A Panel Plusz Program kapcsán 190 milliós fizetési kötelezettség terheli a szövetkezetet, ám az nem derült ki, hogy ennél a tételnél vannak-e fizetési elmaradások vagy sem. A pénzügyi egyensúly határán lévő cég esetében pedig ez különösen fontos kérdés volna.

Az orosházi lakásszövetkezet ügye tavaly október elején került be az országos sajtóba, amikor 58 millió forintos tartozásra hivatkozva a területi gázszolgáltató a fűtési szezon elején a gázcsap elzárásával fenyegetett. (A lakásokban nincs egyedi fűtés és gázóra, ezért a szövetkezet a lakóktól beszedett összeget utalja – ha tudja – tovább a szolgáltatónak.) Ekkor az önkormányzat sietett 30 milliós visszatérítendő kölcsönnel a lakók segítségére, amit 2,5 milliós részletekben egy év alatt kell visszafizetniük. Már ekkor a helyi sajtóban tényként írták le, hogy 104 lakás halmozott fel 58 milliós tartozást. Emellett 20 milliós egyéb adósságot görgetett maga előtt a cég. Az elmúlt években a szövetkezet nem tudott hatékonyan fellépni a nem fizetők ellen, de sokak szerint nem is sokat tett ezért. (A változás jele, hogy április elején lakásszövetkezeti tartozás címén a végrehajtó négy autót foglalt le.) A szóbeszéd szerint több esetben lépcsőházak tartozását engedték el vagy mérsékelték, a cég fizetőképességét pedig azzal tartották fenn, hogy a felújítási alapot csapolták meg, és az esedékes kifizetéseket ebből finanszírozták. Hogy ennek mennyi az igazságtartalma, akkor dől el, ha befejeződik az ügyben elrendelt nyomozás, és emellett hiteles mérleggel és könyveléssel rendelkezik a cég. Dancsó József, a város polgármestere még tavaly októberben a gáztartozás ügyében összehívott sajtótájékoztatón elmondta: 2005 óta halmozódott fel a több tízmilliós tartozás.

A posztjáról tavaly ősszel lemondott Harmati György utáni lakásszövetkezeti elnökök (Tóth István és Kígyósi András) is arra panaszkodtak a helyi sajtóban, hogy kinevezésükkor nem sejtették, mennyire rossz a cég helyzete. Nehezen elfogadható az álláspontjuk, mert sem ők, sem más nem hozott nyilvánosságra olyan tényt, ami nagyságrendileg megváltoztatta volna a szövetkezet addig ismert adósságállományának mértékét. Sőt az adósság számszerűen sem változott. Az pedig kezdettől fogva világos volt, hogy a két legnagyobb tétel ebből a GDF SUEZ-nek fizetendő gázdíj és a Panel Plusz Program adósságállománya. Sőt a gondok csökkenéséről éppen a kedden öt évre elnöknek megválasztott Kígyósi számolt be. (Elmondta, az önkormányzati kölcsön visszafizetésére szolgáló 7 ezer forintos lakásonkénti többletköltséget 5 ezerre mérsékelték.)

A vitában többször felszólaló dr. Szkaliczki Zsolt ügyvéd kérte, hogy az elnök, az igazgatóság és a felügyelőbizottság megválasztására közgyűlésen és ne küldöttgyűlésen kerüljön sor, de a küldöttek leszavazták. Így nyilvánosan is bejelentette az ügyvéd, hogy formálódik egy pertársaság, amely kész akár a bíróság előtt megtámadni a most hozott döntéseket, de egyben jelezte, jobb volna ezt az utat elkerülni. A lakóknak ez a csoportja azt tervezi, hogy a továbbra is átláthatatlan gazdálkodásra válaszul egy elkülönített számlára fizetik be azt az összeget, amit korábban a lakásszövetkezetnek utaltak. Ez a lépés – nem függetlenül a csatlakozók számától – alapjaiban rendítheti meg a cég fizetőképességét.

A látlelethez hozzátartozik annak a lakónak a felszólalása, aki négy éve szeretné megismerni a lakásszövetkezet alapszabályát, de azt soha nem adták át neki. Ahogyan a demokrácia elégtelen működéséről hozott hírt az is, hogy a küldöttek – az egyik hozzászóló szerint – nem kérték ki a lakók véleményét, mit és hogyan képviseljenek a gyűlésen.

„Ilyen szituációkat oldottam meg az elmúlt években a fővárosban, így az itteni gazdasági események nem voltak számomra újak. Ezért vállaltam el teljes felelősséggel a megbízást” – válaszolta a mostani elnök az Oroscafénak adott interjúban arra a kérdésre: nem túl nagy falat-e a szövetkezet irányítása.

Megkerestük azokat a budapesti cégeket, ahol korábban Kígyósi András dolgozott, és megtudtuk, hogy állításával szemben nem volt értékesítési vezető, hanem a hatfős értékesítési csapat egyik tagjaként dolgozott.

Pár hónapos ügyvezetői munkaköre is technikai jellegű volt a társasházkezelő cégben, amelyben sem beosztottal, sem valós hatalommal (például munkáltatói jogkör) nem rendelkezett. Sem pénzügyekkel, sem „válságmenedzseléssel” nem foglalkozott, és 2010. év végen „közös megegyezéssel” távozott a cégtől – értesült a narancs.hu.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?