Miért nem szeretik a pártot Borsodban?

Nekik már nem kell a Jobbik

  • Matkovich Ilona
  • 2012. május 30.

Kis-Magyarország

Szegedi Csanádot nyomulós karrieristának, Vona Gáborékat a valóságtól eltávolodott szövegládáknak tartják azok a borsodi exjobbikosok, akiknek a helyi alapszervezete nemrég oszlott fel.

Legerősebb megyéjét veszítette el a Jobbik az elmúlt hetekben, átmenetileg mindenképpen: csaknem két tucat borsodi alapszervezetet vagy a pártközpont oszlatott fel, vagy a helybéli tagság szüntetett meg. A történtek hátterében részben két jobbikos politikus, Szegedi Csanád – akit a legutóbbi tisztújító kongresszuson nem választottak újra alelnöknek –, illetve a pártból nemrég kizárt Endrésik Zsolt konfliktusa áll, részben pedig a helyiek elégedetlenkedése. (A Jobbik országos kilátásairól és terveiről szóló átfogó cikkünket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.)

Kitört a háború

Már hónapokkal a helyi szervezetek május eleji feloszlatása előtt dúlt a harc a borsodi Jobbikon belül, miután az Endrésik Zsolt megyei elnököt támogató helyi vezetés összerúgta a port a 2009-ben európai parlamenti képviselővé választott Szegedi Csanáddal. Utóbbi a brüsszeli munka mellett jelenleg a szerencsi szervezetet vezeti. A belharc odáig fajult, hogy április közepén a párt teljes Borsod megyei vezetése lemondott – ezt követően került nyilvánosságra Endrésik e-mail fiókjából több levél, amelyekben a megyei elnökség egyeztetett a hvg.hu újságírójával a borsodi jobbikos belviszályt feldolgozó cikkről. (Ezt Endrésik maga is elismerte megkeresésünkkor – M. I.) A Jobbik vezetése Endrésiket árulónak nyilvánította és kizárta a pártból, továbbá felszólították, hogy adja vissza országgyűlési mandátumát. Majd egy Edelényben tartott jobbikos rendezvény után a pártvezetés csaknem egy tucat borsodi szervezet feloszlatása mellett döntött. (Erről lásd bővebben Adok, kapok című keretes anyagunkat.)

Jobbra Endrésik Zsolt


Jobbra Endrésik Zsolt

Fotó: Pusztai László

 

Újfajta nyomulás

A volt szikszói alapszervezet egyik tagja a narancs.hu-nak elmondta: a szikszói jobbikosok nem vettek részt az edelényi rendezvényen, ennek ellenére ők is bekerültek a feloszlatandó csoportok közé. „Mégsem ért váratlanul a döntés, mert nem abba az irányba ment a párt, amiért mi jobbikosok lettünk. Nem tetszett ez az újfajta nyomulós, valódi politikusi magatartás, amit a BAZ megyében feltörekvő önjelölt vezetők képviselnek ahelyett, hogy a vidék valódi problémáira keresnének választ. A dolog kezdett lemenni a magamutogatás szintjére, és az sem tetszett, hogy a Bors vezér nevű újságot (a borsodi Jobbik kiadványát – a szerk.) ráerőltették a tagokra, amelyért tavalyig fizetni is kellett. Egy tollvonással egy alapszervezetet fel lehet oszlatni, de a volt tagok továbbra is a közösségben fognak élni.”

Adok, kapok

A belharc a megyei Jobbik Edelényben tartott majálisán folytatódott: a rendezvényre érkező Novák Előd beszédét a helyi szervezők légoltalmi szirénákkal tették „hallhatatlanná”, míg Endrésik „Kalasnyikovnak látszó kelléktárgyakat” hozott a helyszínre, amelyekkel lövéseket adott le. „Üzenet volt ez a radikálisabb rétegnek, hogy én nem változtam, nem kell elhinni, amivel etetik őket” – kommentált nekünk utólag Endrésik. A vaktölténnyel lövöldözés végleg kiborította az országos vezetést: a párt etikai és fegyelmi bizottsága úgy ítélte meg, „az eset egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a Jobbik társadalmi megítélését negatívan befolyásolja, ezért azoknak a jobbikos vezetőknek, akik ebben részt vettek vagy ezt eltűrték, személyesen is felelősséget kell vállalniuk a történtekért”. Ezután az országos elnökség Szabó Gábor pártigazgató javaslatára feloszlatta az alsózsolcai, bánrévei, hódoscsépányi, kazincbarcikai, királdi, ongai, ózdi, putnoki, sajóbábonyi, szikszói és edelényi szervezeteit, valamint további kivizsgálásig felfüggesztette a borsodszentgyörgyi, sajószentpéteri, sajóvelezdi, sárospataki és arlói szervezetek működését is.

A miskolci Jobbikot jól ismerő informátorunk szerint semmi hasznot nem hozott Szegedi Csanádnak a renitens borsodi alapszervezetek feloszlatása. A fő probléma ugyanis az, hogy az EP-képviselő politikus Brüsszelből nem tudja kézben tartani a dolgokat, és a vele rivalizáló Endrésik a saját híveit hozta korábban pozícióba. „Szegedi hiába tartott beszédet Kunhegyesen, egy tomajmonostorai férfi agyonverése miatt szervezett demonstráción, és hiába jelent meg a Hiszek Magyarország feltámadásában című új könyve közvetlenül a tisztújító előtt, a régi alapító, borsodi jobbikosok nem bocsátották meg neki, hogy a 2010-es választások előtt többüket eltakarították, és új emberek vették át a hatalmat. Borsodban a Csanád 2010-ben behozta a bátyját, és négy hónap múlva ő lett a miskolci Jobbik elnöke, majd a megyei alelnök.” A Szegedi fivérek feleségei és szűk baráti köre jelenleg is tagjai a miskolci Jobbiknak, amelynek mindössze 30-40 közötti a taglétszáma. „Ahol nagyon kicsi a létszám, és behoznak tíz embert, máris borulnak az arányok, és más lesz az elnök. Sokaknak az sem tetszik, hogy az országos Jobbik-vezetés hazafias szimbólumokra épít vállalkozást. (Szegedi Csanád a Turul márka alapítója: Móricz Zsigmond körtéri, nemrég bezárt Turul márkaboltja jelenleg webshopként működik. Vona Gáborral közösen jegyzik a Magyar Hírek Kft.-t, amely a Barikád hetilap kiadója. – M. I.) Sok egyszerű ember csalódott a Jobbikban, nem látják a Jobbik parlamenti tevékenységét, hiányzik a visszajelzés, nincs pozitív változás, az országos vezetés eltávolodott a tagságtól” – magyarázza miskolci forrásunk.

Akik kiszálltak


Akik kiszálltak

Fotó: Pusztai László

Romaként is jobbikos

Karola korábban is szeretett volna jobbikos lenni, most azonban felbomlott a helyi, borsodi alapszervezet. „Cigány létemre az itteni Jobbik-elnök felvett volna az alapszervezetbe, mert szomszédok voltunk gyerekkorunkban, aztán most, a feloszlatás után mégsem került rá sor. Én most is szimpatizálok a Jobbikkal, különösen, azóta, hogy egy barátom elmagyarázta: a cigányozás és a zsidózás csak díszlet, és mindenkinek helye van a Jobbikban, aki tisztességesen akar élni. Az apám és a nagyapám bányában dolgoztak, az mindenféle munkaerőt felvett. Én mezőgazdasági munkákat vállalok, mert az anyám sok mindenre megtanított. Visznek is a gazdák, erre nem panaszkodom, de házhoz nem engednek. Azt mondják, nem miattam, hanem a rokonaim miatt, ez viszont nagyon bánt engem.”

Egy nő miatt?

A radikálisabb vonalat képviselő Endrésik Zsoltot korábban egyébként épp Szegedi Csanád hozta a pártba. „Egy átláthatóbb rendszert akartunk alkotni, és egy éven belül ütőképes megyei szervezetet létrehozni, mert őszintén hittük, hogy két éven belül időközi választások lehetnek” – mondja a pártból kizárt, ma már függetlenként tevékenykedő politikus. A 2010-ben megyei elnökké és országgyűlési képviselővé választott Endrésik megkeresésünkre elmondta: korábban személyes jó viszonyt ápolt a két család, sőt barátját kérte fel, hogy legyen születendő első gyermeke keresztapja. Endrésik ma már úgy véli, félve attól, hogy ő politikai tőkét kovácsol a közeli kapcsolatból, Szegedi nem vállalta a keresztapaságot, de egy állítólagos nőügy is ellentétet szított köztük. Szegedi Csanád szerint viszont banális sértődésről van szó, amivel Endrésik csak le akarta járatni.

A borsodi Jobbik vélhetően mégsem az elmaradt keresztapaságra ment rá. A leghihetőbb, ám kevésbé romantikus magyarázat szerint mivel az új választási törvény szerint alig több mint felére csökken a parlamenti helyek száma, különösen fölértékelődnek azok a pozíciók, amelyek tulajdonosai kijelölhetik a parlamenti választáson induló jobbikos jelölteket. „A Fidesz-oligarchákat vizsgáló bizottság felállításáról szóló beadványt még aláíratta velem Vona Gábor, egyébként átnéznek rajtam, amióta kizártak a pártból” – mondja Endrésik.

Endrésik szerint földrajzilag lekövethető a Jobbikban bekövetkezett törésvonal. A megye a putnoki, kazincbarcikai, ózdi, edelényi alapszervezetek feloszlatásával elvesztette legerősebb csoportjait. „Ezzel az országos vezetés hatalmas baklövést követett el, és ezt vélhetően minden olyan megyében megteszi, ahol fel merik emelni a szavukat a helyiek, akikre épp ezért ugyanaz a sors vár, mint ránk Borsodban” – teszi hozzá.

Csak a harmadik hely

A viharos eseményeket követően a miskolci Szent István térre összehívott május 8-ai találkozóra (erről itt olvashat bővebben) az önmaguk feloszlatásáról döntő szervezetek elhozták zászlójukat, amelyből kivágták a Jobbik emblémáját, s a zászlókat, a tagkártyákat, a feloszlató jegyzőkönyveket csomagban összegyűjtve postai úton juttatták el Vona Gábor pártelnöknek. Endrésik itt jelentette be, hogy egy Szent Lászlóról elnevezett, pártoktól független mozgalmat indít, ahová azok jelentkezhetnek, akik csalódtak a Jobbikban. Felhívására összesen újabb 15, az országos vezetés által addig ki nem zárt jobbikos csoport is csatlakozott. Arra a kérdésre, hogy a Jobbiknál is radikálisabb Szent László mozgalomnak netán egy etnikai polgárháború vagy forradalom előkészítése-e a célja, Endrésik azt válaszolta: aki ebben az országban forradalmat kezdett, az mindig elbukott, ezért a túlélésre és nem forradalomra készülnek. A politikától elment a kedvük, de önellátásra rendezkednek be, mert vidéken hamarosan elsőrendű szempont lesz az önfenntartásra és az önvédelemre való képesség.

 

Szépen kivágták


Szépen kivágták

Fotó: Pusztai László

Bár a Jobbik vezetése szerint fél éven belül új alapszervezetek állnak fel a régiek helyett, a párt népszerűségvesztését mutathatja, hogy a legutóbbi miskolci időközi választáson, amelyen az MSZP-jelöltet néhány szavazattal megelőzve a Fidesz indulója nyert, a Jobbik csupán a harmadik helyre szorult.

Miskolci életérzés

István, miskolci egyetemista: „Azt látom, hogy felénk a lakótelepen a normális életvitelt folytatók, legyenek romák vagy nem romák, fásultak, védtelenek. Sem a rendőrség, sem a törvények nem képesek megvédeni minket a folyamatos inzultusoktól, attól, hogy ne kelljen félni. Dolgoztam nyáron roma építési vállalkozónál. Ugyanolyan volt, mintha magyarnál dolgoztam volna: nem jelentett be, késett a fizetéssel, és nem fizetett a túlóráért. Valamilyen gárdára Borsodban szükség van, kár tagadni, mert a rendőrség nem védi meg a gyengébbeket a terménytolvajlás, az állatlopás, az egyedül élő öregeket az élet elleni támadások ellen. Ezt azonban csak az érti, aki benne él ebben a szubkultúrában.”

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.