Mint tavaly novemberben a Narancs.hu megírta, nagyon rövid határidővel minden érintett Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatnak, összesen 136 településnek válaszolnia kellett (volna) az állam képviseletében eljáró Integrációs Program Projekt Irányító Bizottságnak az Alföldvíz Zrt.-ben lévő tulajdonrészükkel kapcsolatban. A levelet 2021. november 2-án keltezték és már nyolc nap múlva, november 10-re választ vártak rá. Azt kell(ett) eldönteniük a települési önkormányzatoknak, hogy részt vesznek-e abban a programban, amelynek révén – felmentést kapva az ellátási kötelezettség alól – térítésmentesen átadják az eddig többségi önkormányzati tulajdonban működő Alföldvíz Zrt.-ben meglévő vagyonukat. A lecsupaszított és forrásszegény településeknek már hosszú ideje nincs pénze arra, hogy ezt a nagy és masszívan veszteséges víziközmű céget finanszírozzák. Így az önkormányzatok valójában kényszerhelyzetbe kerültek a döntéssel.
Beszámoltunk arról is, hogy az elmúlt időszakban a mintegy 1200 alkalmazottat foglalkoztató és 451 ezer embert ívóvízzel ellátó cég sorsát előre eldöntötték. Szintén megírtuk, hogy a rezsicsökkentés, a közműadó hogyan lehetetleníti el a céget.
Miskéri László szakszervezeti vezető többször kifejtette portálunknak, hogy hosszú évek óta törvénysértés is sújtja az ágazatot. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény szerint, „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük”. A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva a 2011-es díjakat (-10% rezsicsökkentés) kell alkalmazniuk a szolgáltatóknak. Díjbefagyasztás, rezsicsökkentés, vezetékadó, az állami támogatás ígérete, majd elmaradása sújtotta a céget, amely az elmúlt években összességében több milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Ezt a részvények 72 százalékát birtokló, egyébként is súlyos pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatok nem tudnak finanszírozni.
Milliárdos tőkeleszállítás
Kényszermegoldások sora született, ám ezek csak elodázták a probléma megoldását. A cégvezetés szinte végső kétségbeesésében úgy próbált úrrá lenni a rendkívül súlyos gondokon, hogy – egy, az ágazatban igen szokatlan lépéssel – a fizetésképtelenség elkerüléséért, veszteségrendezés címén, a társaság közgyűlésén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében közel 2,6 milliárd forinttal leszállította a cég alaptőkéjét: 3,8 milliárdról 1,2 milliárd forintra. Utána kapott 602 millió forintos állami segítséget, ám ez semmi másra nem volt elég, csak a tűzoltásra.
Ezek után a tavaly augusztus 10-i közgyűlésen született meg az a döntés a tulajdonos önkormányzatok meghatározó részének egyetértésével, hogy a cég tőkehelyzetének javítását nem tudják és nem akarják javítani, ezért a települések részt vesznek az integrációs programban. Vagyis ingyenes átadják az államnak a tulajdonrészüket, ellenben a jövőben az ellátási kötelezettség sem terheli őket. Azok a települések, amelyek ezt nem teszik meg, a jövőben jelentős pénzügyi teher terheli, hogy a víziközmű-szolgáltató likviditási helyzetét fenntartsák – tartalmazza a fenyegetéssel felérő feltétel.
Néhány település azonban más utat választott. Ezek közé tartozik a Békés megyei Medgyesbodzás. Az 1200 fős község polgármestere, Varga Gábor a Narancs.hu-nak elmondta, még tavaly testületi határozat született arról, hogy bár nem kívánnak az Alföldvíz Zrt. tulajdonosai maradni, de arra sem hajlandók, hogy ingyen átadják a tulajdonrészüket az államnak.
Százszorosát érheti
„Amikor 1980-ban, azaz 42 évvel ezelőtt minden ingatlantulajdonos minden bekötés után 35 ezer forintot fizetett, és megépült a falu hidroglóbusza is, akkor nem adhatjuk vissza ezt a tulajdonrészt ingyen az államnak, mert engem és a képviselő-testület minden tagját szemen köpnék a helyiek, hogy nem képviseljük megfelelően az érdekeiket” – mondta érdeklődésünkre Varga Gábor. Egy becslés szerint a közel négy és fél évtizeddel ezelőtti összeg ma a százszorosát éri, azaz 35 ezer forint esetében 3,5 milliót. S még ha az amortizációt bele is számítjuk mindebbe, akkor is ma úgy 2 milliós nagyságrendről lehet szó bekötésenként. Ezt nem hagyná veszni Medgyesbodzás.
Hogy valami nincs rendben a integrációs programmal, azt nem csak a kis viharsarki község példája mutatja, hanem az is, hogy a tavaly november elején kiküldött szándéknyilatkozat bekérője még azzal számolt, a folyamat 2021. december 31-re lezárul. Ehhez képest a Alföldvíz Zrt. szóvivője kérdésünkre lakonikusan csak annyit válaszolt, hogy: „Az integrációs program keretében 2021 novemberében a kérdésében említett információt kérő levél az Alföldvíz Zrt. azon tulajdonos önkormányzatai számára került elküldésre, ahol a társaság üzemeltetési feladatokat lát el. Az Alföldvíz Zrt. közgyűlésének döntése alapján jelenleg is folynak az integrációs tárgyalások. A folyamat várhatóan a társaság következő közgyűlésén fejeződik be.”
És akkor feltűnik Mészáros Lőrinc?
Ezek alapján semmi kétség, az előzetesen tervezett 2021. december végi határidőt nem tudják tartani. Az Alföldvíz Zrt. nem válaszolt azon felvetéseinkre, eddig hány tulajdonos önkormányzat jelzett vissza, hogy önként és térítésmentesen lemond a tulajdonjogáról és kik képviselnek más álláspontot. Noha ez fontos körülmény lenne a helyzet megítélésében.
Némi többletinformációhoz Miskéri Lászlótól, az Alföldvíz Zrt.-nél működő szakszervezet vezetőjétől jutottunk. Mint azt a Narancs.hu-nak elmondta, az utóbbi hetekben kétszer is tárgyaltak az ügyletet a kormány részéről felügyelő Fónagy Jánossal, a nemzeti vagyonért felelős államtitkárral. Tőle úgy értesültek, hogy a Békéscsaba központú víziközműcég átvilágítása befejeződött, az integrációs program befejezésének módosított határideje 2022. március 31-e.
Miskéri újfent hangsúlyozta, hogy a cég rossz pénzügyi és gazdasági helyzetét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az átlagfizetések messze elmaradnak az ágazati átlagtól, ennek megváltozását is remélik az új helyezettől. Emellett drámainak nevezte, hogy
az új minimálbér és garantált bérminimum miatt 1200 munkavállalójuk több mint felének kell emelni a bérét, mert azt nem éri el.
A fentieken felül forrásaink sejtetni engedték, hogy olyan meg nem erősített információk jutottak el hozzájuk, miszerint a majdani állami tulajdon csak átmeneti lenne. Ezt követően pedig alapítványi vagy más formában Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe kerülhet az Alföldvíz Zrt. Ennek esélyét vagy legalábbis gyors bekövetkeztét azzal tagadták és/vagy árnyalták mások, hogy ehhez a nagy víziközműcégeket reorganizálni kellene az államnak. Ez ugyanis olyan sok pénzbe kerül(ne), amennyit Mészáros Lőrinc biztosan nem áldozna rá.
Kedves Olvasónk!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
