Csak a többségi állami tulajdon mentheti meg az Alföldvíz Zrt.-t az összeomlástól?

Kis-Magyarország

Rendhagyó módon virtuális közgyűlést tart az Alföldvíz Zrt. A többségi tulajdonos önkormányzatok és a kisebbségben lévő állam online szavazhatnak november 20-28-a között a tavalyi lesújtó mérlegről, amelyről a szeptemberi közgyűlésen a tulajdonosok tartózkodása miatt nem született döntés. A helyzet annyira rossz, hogy a cég vagy befejezi a közműszolgáltató tevékenységét, vagy az állam lesz a többségi tulajdonos. Ez utóbbi nincs benne az előterjesztésben, de aligha lehet más megoldás.

Korábban a Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy az ország negyedik legnagyobb víziközmű cégének tavalyi árbevétele kevéssel haladta meg a 12 milliárd forintot. Ám a szeptember 25-i békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés szerint gyakorlatilag az ellehetetlenülés határára sodródott a gazdasági társaság, mert vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, az idei veszteséget pedig közel 1,2 milliárd forintra lőtték be, adtuk hírül nemrégiben. (A 2018-as veszteség 425 millió forint volt.) Három év alatt 4,2 milliárdos veszteség.

A kisebbségi tulajdonos állam eddig nem akart, míg a pénzügyileg kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak pluszpénzt betenni a komoly likviditási gondokkal küzdő cégbe. Ezért is született meg az a rendhagyó megoldási javaslat, hogy a fizetésképtelenség elkerüléséért, egyben veszteségrendezés címén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében a cég 3,8 milliárd forintos alaptőkéjét közel 2,6 milliárddal, 1,2 milliárdra próbálták leszállítani. Amihez a szeptemberi közgyűlésen a tulajdonosok tartózkodásukkal nem járultak hozzá.

Az Alföldvíz Zrt. idén januárban, még az önkormányzatok büdzséjét sokkal rosszabb helyzetbe hozó Covid-19 járvány előtt, mintegy 1,7 milliárd forintos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatokhoz, hogy biztosítsa a működéshez szükséges forrásokat. A települések a kérést forrás hiányában elutasították. Egy meghatározó tulajdonrészt birtokló város polgármestere azt mondta portálunknak, már akkor a menedzsment értésére adták, hogy „akkor sem tudnának segíteni, ha akarnának.”

Gigaveszteséget halmoz fel az Alföldvíz Zrt.

Gigaveszteséget halmoz fel az Alföldvíz Zrt.

Fotó: A szerző felvétele

Veszélyben a törvényes működés feltételei

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk arról, hogy az ország negyedik legnagyobb víziközmű cégénél a veszteség jó részét, valamint az immár gazdasági és pénzügyi ellehetetlenülést leginkább az elhibázott rezsicsökkentés és a brutális elvonások okozták. Ugyanis „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.” A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva, a 2011-es díjakat (-10 százalék rezsicsökkentés) kénytelenek alkalmazni a szolgáltatók. Így a megtérülés elve nem érvényesül. De úgy fest, ez a politikai döntéshozókat nem zavarja. Emellett a társaságot a brutális elvonások, így az aránytalanul kivetett közműadó, a felügyeleti díj sújtja, amely csak az Alföldvíz Zrt. esetében 1 milliárd forintot von el a cégtől.

Fontos közgazdasági és pénzügyi mutató, hogy az Alföldvíz Zrt. jegyzett tőkéje 3,8 milliárd, saját tőkéje 1,7 milliárd forint. Így viszont a saját tőke a veszteség miatt az alaptőke kétharmadára csökkent, ami az alapszabályba és jogszabályba is ütközik. Az idei előrejelzés szerint a saját tőke és az alaptőke aránya, külső beavatkozás nélkül, mintegy 15 százalékra csökkenne. Ez pedig „felveti már a hitelezői igények kielégítésének veszélyeztetését is” – áll a szeptemberi közgyűlésre készült előterjesztésben. Mindezekből következően a társaság „nem tudja teljesíteni a törvényes működés feltételeit” – olvasható a közgyűlésre készült anyagban.

Minimálisan 3,2 milliárdot kell betenni a cégbe

Három és fél évvel ezelőtt, 2017 közepén komolyan felmerült az a lehetőség is, hogy az állam többségi tulajdont szerez az ország negyedik legnagyobb víziközmű cégében. Ám a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) végül visszavonta 1,7 milliárd forintos tőkeemelési szándékát, így nem változott a tulajdonosi szerkezet. Az Alföldvíz Zrt. Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében, ha nem is kizárólagosan, de 131 településen lát el víziközmű szolgáltatási feladatokat, amellyel 541 ezer ember ellátását biztosítja. A cég legnagyobb tulajdonosa Békéscsaba, közel 33 százalékkal rendelkezik, míg az állami tulajdonrész az egyelőre szinte semmire sem jogosító 28 százalék.

A most, november 20. és 28. közötti online közgyűlés előterjesztései között olvasni, hogy a társaság 2021-es évben 8 millió forint híján 2 milliárd forintos számvitelei veszteségre készülhet. Ez pedig annyit jelent, hogy a következő gazdasági évben minimálisan 1 milliárd 992 millió forint forrásszükséglete lesz az Alföldvíz Zrt.-nek. Az önkormányzatoknak és az állami tulajdonosnak kiküldött előterjesztés szerint a társaság nem felel meg a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011-es törvény végrehajtásáról szóló 2013-as kormányrendeletnek. Ezért a jogi és gazdasági megfelelősség érdekében jövőre rendezni kell az Alföldvíz Zrt. tőkehelyzetét, emellett szükséges a 2020-as mintegy 1,2 milliárdos tőkeemelés, vagy egyéb eredményt javító támogatás elérése. Végül pedig elengedhetetlen a 2021-es veszteség finanszírozása is.

Mindez összességében azt jelent, hogy mintegy 3,2 milliárd forint biztosításával lehetne 2021 végégig fenntartani a cég kockázatmentes működését. Ennek akár részleges biztosítására is teljességgel képtelennek tűnnek a többségi tulajdonrészt birtokló, de mára a koronavírus-járvány és egyes kormányzati intézkedések miatt pénzügyileg szinte teljesen kivéreztetett önkormányzatok.

A legalapvetőbb szolgáltatás nem állhat le

Ám az Alföldvíz Zrt. helyzete ennél rövidebb időtávon belül is vészjósló. Ha ugyanis, áll az előterjesztésben, 2020. november 24-ig nem születik megfelelő tulajdonosi intézkedés, másrészt nem változik meg a gazdasági környezet, ennek nyomán nem lesznek biztosítottak a működés feltételei, akkor társágnak már 2020-ban be kell fejeznie a közműszolgáltatói tevékenységét. Az évből alig valamivel több, mint egy hónap van hátra. Ráadásul ez a passzus azért is nehezen értelmezhető, mert az online közgyűlés négy nappal később, november 28-án ér véget.

Több érintett polgármester azt mondta a Narancs.hu-nak, hogy mivel a legalapvetőbbnek számító víziközmű-szolgáltatás nem állhat le, így nagy valószínűséggel a hamarosan tőkeemeléssel és az önkormányzati tulajdonrészének felvásárlásával az állam lesz a többségi vagy kizárólagos tulajdonosa az Alföldvíz Zrt.-nek. Ez a kényszerű lépés egyszerre jelenti majd rezsicsökkentés teljes kudarcát és az önkormányzatiság teljes kiüresítése felé tett újabb, határozott lépést.

„A legkeserűbb olvasmány”

„A tulajdonosok és a menedzsment asszisztálásával és rossz kormányzati döntések sorozatával züllesztetek le egy valaha virágzó céget, ahol dolgozni büszkeségnek számított. Életem legkeserűbb olvasmánya volt a háborús veszteséglistával felérő előterjesztéseket elolvasni, amit a menedzsment tett le a tulajdonosok elé. Sokadszorra mondom, hogy a gyenge átlagkeresetek és az idei elmaradó béremelés úgy felgyorsítja a jó szakemberek elvándorlását a cégtől, hogy annak következményei nehezen beláthatók” – mondta a Narancs.hu-nak az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője, Miskéri László.

Miskéri László: háborús veszteséglista

Miskéri László: háborús veszteséglista

Fotó: Miskéri László/Facebook.com

Az ügyben kérdéseinkkel több nappal ezelőtt megkerestük Nagy Lászlót, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatóját, de választ egyelőre nem kaptunk.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."