Csak a többségi állami tulajdon mentheti meg az Alföldvíz Zrt.-t az összeomlástól?

Kis-Magyarország

Rendhagyó módon virtuális közgyűlést tart az Alföldvíz Zrt. A többségi tulajdonos önkormányzatok és a kisebbségben lévő állam online szavazhatnak november 20-28-a között a tavalyi lesújtó mérlegről, amelyről a szeptemberi közgyűlésen a tulajdonosok tartózkodása miatt nem született döntés. A helyzet annyira rossz, hogy a cég vagy befejezi a közműszolgáltató tevékenységét, vagy az állam lesz a többségi tulajdonos. Ez utóbbi nincs benne az előterjesztésben, de aligha lehet más megoldás.

Korábban a Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy az ország negyedik legnagyobb víziközmű cégének tavalyi árbevétele kevéssel haladta meg a 12 milliárd forintot. Ám a szeptember 25-i békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés szerint gyakorlatilag az ellehetetlenülés határára sodródott a gazdasági társaság, mert vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, az idei veszteséget pedig közel 1,2 milliárd forintra lőtték be, adtuk hírül nemrégiben. (A 2018-as veszteség 425 millió forint volt.) Három év alatt 4,2 milliárdos veszteség.

A kisebbségi tulajdonos állam eddig nem akart, míg a pénzügyileg kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak pluszpénzt betenni a komoly likviditási gondokkal küzdő cégbe. Ezért is született meg az a rendhagyó megoldási javaslat, hogy a fizetésképtelenség elkerüléséért, egyben veszteségrendezés címén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében a cég 3,8 milliárd forintos alaptőkéjét közel 2,6 milliárddal, 1,2 milliárdra próbálták leszállítani. Amihez a szeptemberi közgyűlésen a tulajdonosok tartózkodásukkal nem járultak hozzá.

Az Alföldvíz Zrt. idén januárban, még az önkormányzatok büdzséjét sokkal rosszabb helyzetbe hozó Covid-19 járvány előtt, mintegy 1,7 milliárd forintos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatokhoz, hogy biztosítsa a működéshez szükséges forrásokat. A települések a kérést forrás hiányában elutasították. Egy meghatározó tulajdonrészt birtokló város polgármestere azt mondta portálunknak, már akkor a menedzsment értésére adták, hogy „akkor sem tudnának segíteni, ha akarnának.”

Gigaveszteséget halmoz fel az Alföldvíz Zrt.

Gigaveszteséget halmoz fel az Alföldvíz Zrt.

Fotó: A szerző felvétele

Veszélyben a törvényes működés feltételei

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk arról, hogy az ország negyedik legnagyobb víziközmű cégénél a veszteség jó részét, valamint az immár gazdasági és pénzügyi ellehetetlenülést leginkább az elhibázott rezsicsökkentés és a brutális elvonások okozták. Ugyanis „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.” A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva, a 2011-es díjakat (-10 százalék rezsicsökkentés) kénytelenek alkalmazni a szolgáltatók. Így a megtérülés elve nem érvényesül. De úgy fest, ez a politikai döntéshozókat nem zavarja. Emellett a társaságot a brutális elvonások, így az aránytalanul kivetett közműadó, a felügyeleti díj sújtja, amely csak az Alföldvíz Zrt. esetében 1 milliárd forintot von el a cégtől.

Fontos közgazdasági és pénzügyi mutató, hogy az Alföldvíz Zrt. jegyzett tőkéje 3,8 milliárd, saját tőkéje 1,7 milliárd forint. Így viszont a saját tőke a veszteség miatt az alaptőke kétharmadára csökkent, ami az alapszabályba és jogszabályba is ütközik. Az idei előrejelzés szerint a saját tőke és az alaptőke aránya, külső beavatkozás nélkül, mintegy 15 százalékra csökkenne. Ez pedig „felveti már a hitelezői igények kielégítésének veszélyeztetését is” – áll a szeptemberi közgyűlésre készült előterjesztésben. Mindezekből következően a társaság „nem tudja teljesíteni a törvényes működés feltételeit” – olvasható a közgyűlésre készült anyagban.

Minimálisan 3,2 milliárdot kell betenni a cégbe

Három és fél évvel ezelőtt, 2017 közepén komolyan felmerült az a lehetőség is, hogy az állam többségi tulajdont szerez az ország negyedik legnagyobb víziközmű cégében. Ám a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) végül visszavonta 1,7 milliárd forintos tőkeemelési szándékát, így nem változott a tulajdonosi szerkezet. Az Alföldvíz Zrt. Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében, ha nem is kizárólagosan, de 131 településen lát el víziközmű szolgáltatási feladatokat, amellyel 541 ezer ember ellátását biztosítja. A cég legnagyobb tulajdonosa Békéscsaba, közel 33 százalékkal rendelkezik, míg az állami tulajdonrész az egyelőre szinte semmire sem jogosító 28 százalék.

A most, november 20. és 28. közötti online közgyűlés előterjesztései között olvasni, hogy a társaság 2021-es évben 8 millió forint híján 2 milliárd forintos számvitelei veszteségre készülhet. Ez pedig annyit jelent, hogy a következő gazdasági évben minimálisan 1 milliárd 992 millió forint forrásszükséglete lesz az Alföldvíz Zrt.-nek. Az önkormányzatoknak és az állami tulajdonosnak kiküldött előterjesztés szerint a társaság nem felel meg a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011-es törvény végrehajtásáról szóló 2013-as kormányrendeletnek. Ezért a jogi és gazdasági megfelelősség érdekében jövőre rendezni kell az Alföldvíz Zrt. tőkehelyzetét, emellett szükséges a 2020-as mintegy 1,2 milliárdos tőkeemelés, vagy egyéb eredményt javító támogatás elérése. Végül pedig elengedhetetlen a 2021-es veszteség finanszírozása is.

Mindez összességében azt jelent, hogy mintegy 3,2 milliárd forint biztosításával lehetne 2021 végégig fenntartani a cég kockázatmentes működését. Ennek akár részleges biztosítására is teljességgel képtelennek tűnnek a többségi tulajdonrészt birtokló, de mára a koronavírus-járvány és egyes kormányzati intézkedések miatt pénzügyileg szinte teljesen kivéreztetett önkormányzatok.

A legalapvetőbb szolgáltatás nem állhat le

Ám az Alföldvíz Zrt. helyzete ennél rövidebb időtávon belül is vészjósló. Ha ugyanis, áll az előterjesztésben, 2020. november 24-ig nem születik megfelelő tulajdonosi intézkedés, másrészt nem változik meg a gazdasági környezet, ennek nyomán nem lesznek biztosítottak a működés feltételei, akkor társágnak már 2020-ban be kell fejeznie a közműszolgáltatói tevékenységét. Az évből alig valamivel több, mint egy hónap van hátra. Ráadásul ez a passzus azért is nehezen értelmezhető, mert az online közgyűlés négy nappal később, november 28-án ér véget.

Több érintett polgármester azt mondta a Narancs.hu-nak, hogy mivel a legalapvetőbbnek számító víziközmű-szolgáltatás nem állhat le, így nagy valószínűséggel a hamarosan tőkeemeléssel és az önkormányzati tulajdonrészének felvásárlásával az állam lesz a többségi vagy kizárólagos tulajdonosa az Alföldvíz Zrt.-nek. Ez a kényszerű lépés egyszerre jelenti majd rezsicsökkentés teljes kudarcát és az önkormányzatiság teljes kiüresítése felé tett újabb, határozott lépést.

„A legkeserűbb olvasmány”

„A tulajdonosok és a menedzsment asszisztálásával és rossz kormányzati döntések sorozatával züllesztetek le egy valaha virágzó céget, ahol dolgozni büszkeségnek számított. Életem legkeserűbb olvasmánya volt a háborús veszteséglistával felérő előterjesztéseket elolvasni, amit a menedzsment tett le a tulajdonosok elé. Sokadszorra mondom, hogy a gyenge átlagkeresetek és az idei elmaradó béremelés úgy felgyorsítja a jó szakemberek elvándorlását a cégtől, hogy annak következményei nehezen beláthatók” – mondta a Narancs.hu-nak az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője, Miskéri László.

Miskéri László: háborús veszteséglista

Miskéri László: háborús veszteséglista

Fotó: Miskéri László/Facebook.com

Az ügyben kérdéseinkkel több nappal ezelőtt megkerestük Nagy Lászlót, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatóját, de választ egyelőre nem kaptunk.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.