Nemrég a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) egyoldalúan mondta fel a 18 éve élő megállapodását a Magyar Helsinki Bizottsággal. Utóbbi szervezet munkatársai a hazai börtönökben vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is, így az elmúlt években egyébként a Helsinki feltárta a börtönzsúfoltság tovagyűrűző következményeit, emellett a rabok levélben kérhettek tőlük tájékoztatást és segítséget fogvatartási kérdésekben. Mindez október elsejétől megszűnt, a jövőben civil jogvédők nem mehetnek be a börtönökbe.
| ||
Most arról értesült a magyarnarancs.hu, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) is felmondta a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Határőrség Országos Parancsnoksága és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete (UNHCR) közötti, a menekültekkel kapcsolatos magyarországi helyzet monitorozásával összefüggésben 2006-ban kötött együttműködési megállapodását. A magyarnarancs.hu értesülését mindkét érintett szervezet (azaz a Helsinki, és az UNHCR) megerősítette.
Nem mehetnek be
A Magyar Helsinki Bizottságot levélben értesítette az ORFK arról, hogy a megállapodást szeptember 21-én (október 5-i hatállyal) felmondják. Mint kiderült, ez a döntés főként a Helsinkit érinti, mert így nem kereshetik fel a határőr-kirendeltségeket. Ráadásul – ahogy azt érdeklődésünkre a Helsinki Bizottságnál elmondták – a tranzitzónába sem mehetnek be, csupán az ügyvédeik, ám erre is csak akkor kerülhet sor, ha egy, a tranzitzónában tartott menekült maga kéri a jogsegítséget pontosan megjelölve az ügyvéd nevét. A szervezetnél úgy fogalmaztak a magyarnarancs.hu-nak: nehezebb ma egy menedékkérőnek jogi segítséget nyújtani, vagy a kapcsolatot felvenni vele, mint egy bűncselekmény elkövetőjével.
A menedékkérők helyzete így nehezebb lett, arról nem beszélve, hogy azokkal, akiket a rendőrök szabálytalan belépőként elfognak, és azonnal visszavisznek a határra, a Helsinki Bizottság már nem is tudja felvenni a kapcsolatot, hiába lenne köztük potenciális menedékkérő. Ugyanez lesz a helyzet a ferihegyi reptéren is, ahova ezentúl szintén nem mehetnek be a Bizottság munkatársai. A reptéren is van ugyanis a rendőrség által működtetett idegenrendészeti fogda, ahova jellemzően olyan külföldi személyek kerülnek, akik kitoloncolás előtt állnak, és a végrehajtás előtt állnak néhány nappal. Köztük is lehetnek olyanok, akik potenciális menedékkérők. „Ha nem vagyunk ott, ez sohasem fog kiderülni. Ez a helyzet október 5-e óta” – fogalmaztak a szervezetnél.
A most felmondott megállapodás célja az volt, hogy segítse a potenciális menedékkérőknek az ország területéhez és a menekülteljáráshoz való hozzáférést. Lehetőséget biztosított a civil jogvédőknek belépni a határrendészeti kirendeltségekre, az ott fogva tartott előállított külföldiekkel történő kapcsolatfelvételre, jogi képviseletükre. Az UNHCR megbízásából eljáró Helsinki Bizottságnak a munkatársai beletekinthettek anonimizált iratokba is, és visszajelezhettek a hatóságoknak – magyarázta a civil szervezet a magyarnarancs.hu-nak.
A közös munkáról egyébként 2014-ig évente összefoglaló országjelentés készült, azóta eseti jelentések íródnak. Idén 14 alkalommal tettek látogatást a magyar-szerb határ melletti határrendészeti kirendeltségeken, tíz év alatt pedig összesen 445 alkalommal jártak ezeken a helyeken. A magyarországi együttműködési gyakorlat mintául szolgált több hasonló megállapodásra a régió országaiban – egészen szeptember végéig, vagyis a megállapodás felbontásáig. Kérdésünkre a Helsinkinél elmondták: előzetesen nem értesítették őket a döntésről. A felmondás indoka az volt, hogy változtak a jogszabályok, amelyek értelmében menedékkérő „már nem tartózkodhat rendőrségi őrzött szálláson”.
Ezzel szemben a Helsinki Bizottság álláspontja az, hogy a törvényi változások nem érintik a háromoldalú megállapodást, mert az a menedékjog iránti kérelemnek a lehetőségét nem a menekültügyi eljárást követően, hanem annak megindulta előtt vizsgálja, amely esetében továbbra sem a menekültügyi hivatalnak, hanem a rendőrségnek van kulcsszerepe. A gyakorlatban ma is kerülnek potenciális menedékkérők a határrendészeti kirendeltségekre. A velük való kapcsolattartás viszont ezzel a döntéssel szinte kivitelezhetetlenné válik a civil jogvédők számára.
Szakítás az ENSZ-el
Ahogy azt korábban írtuk: nemcsak a Helsinkivel, de az ENSZ-el felmondta a megállapodást az ORFK, igaz, itt némileg más hatása van ennek, mint az előbbi esetben. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviseletén (UNHCR) kérdésünkre elmondták: a határmonitorozásról szóló Egyetértési Nyilatkozat még a mostani, szigorított jogszabályi környezetet, és az ebből következő szigorított határellenőrzést és menekültügyi eljárást megelőző helyzetben született, így ezt a gyakorlatban a felek már egy ideje nem alkalmazták. Arra kérdésre, hogy a háromoldalú megállapodás felmondása hatással lesz-e a napi munkájukra, nemmel válaszoltak. Hangsúlyozták: az UNHCR tevékenységét világszerte az ENSZ Közgyűlésétől kapott mandátuma, és az ez alapján megfogalmazott, 1951-es Menekültügyi Egyezmény 35-ös cikkelye szabályozza. A Menekültügyi Főbiztosság magyarországi jelenléte ezen kívül a kormány kifejezett hozzájárulásával is rendelkezik.
A tranzitzónába való belépésük továbbra is biztosított, ahogy a többi feladatuk ellátásában sem korlátozhatja őket a döntés, így a továbbiakban is beléphetnek a menekültekkel kapcsolatos összes intézménybe és folytathatják tevékenységüket. (Ellenőrizhetik többek között, hogy megfelelő-e tájékoztatás a határnál, az életkörülmények a menekültközpontokban, a jogi tanácsadás, az oktatás, az egészségügyi ellátás elérhetősége, a munkalehetőség, a menekültügyi eljárás hossza, vagy a mozgás szabadsága.)
A szervezet azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a Menekültügyi Egyezmény nemcsak erre terjed ki, de szabályozza azokat a kötelezettségeket is, amiket az egyes országoknak a nemzetközi védelemért folyamodó emberekkel szemben teljesíteniük kell. Ezen az alapon szólították fel már többször a magyar kormányt, hogy tegye elérhetőbbé a menekültjogot, és szüntesse meg a menedékkérők automatikus és kötelező fogva tartását. Hozzátették: szándékukban áll, hogy megvitassák a hatóságokkal egy új, a határmonitorozási munkánkat elősegítő egyezmény lehetőségét. Kérdésünkre elárulták, az ORFK őket sem értesítette előzetesen a döntésről.
Az ORFK cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésünkre. Amennyiben ez megtörténik, frissítjük cikkünket. Frissítés: megjött az ORFK válasza, amit teljes terjedelemben közlünk:
Az országos rendőrfőkapitány 2017. szeptember 21-i hatállyal mondta fel a Magyar Helsinki Bizottság, a Határőrség Országos Parancsnoksága és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete közötti, a menekültekkel kapcsolatos magyarországi helyzet monitorozásával összefüggésben 2006. december 28-án kötött együttműködési megállapodást.
A felmondás indoka, hogy a megállapodás megkötése óta az abban hivatkozott jogszabályok szinte kivétel nélkül hatályukat vesztették, azok helyébe jelentős mértékben eltérő tartalmú jogszabályok léptek, ezért a megállapodás egyes rendelkezései a hatályos jogszabályokkal nem álltak összhangban. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása következtében a megállapodás megkötésének időpontjában a Határőrség által vállalt kötelezettségekkel érintett feladatok jelentős részben átkerültek a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal feladatkörébe. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján menedékjogi eljárás alatt álló személy nem tartózkodhat rendőrségi őrzött szálláson, csak a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által üzemeltetett menekültügyi őrzött befogadó központban, ezért a megállapodás ezzel összefüggő rendelkezései már nem voltak alkalmazhatók.
Az együttműködési megállapodás felmondása nem érinti az Országos Rendőr-főkapitányság azon szándékát, hogy a hatályos jogszabályok alapján kész együttműködni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. Az ORFK erről a szándékáról tájékoztatta az érintett nemzetközi szervezetet.
| Süket fülek? Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa nemrég személyesen látogatott el a magyar-szerb határra, majd az ott tapasztaltak alapján felszólította Magyarországot, hogy növelje a menedékkérők esélyeit, hogy beléphessenek az országba és elinduljon a menekültügyi eljárásuk. Egyben szüntesse meg a határon az úgynevezett „tranzit zónákat”, amelyekben, miként fogalmazott, gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket. „Menedéket kérni nem bűncselekmény” – szögezte le Filippo Grandi. – „A menekültek, akikkel találkoztam, egyszerűen csak biztonságot keresnek Európában, és most nagyon aggódnak a jövőjük miatt.” A főbiztos arra kérte a magyar kormányt, enyhítsen a menekültügyi rendszere szigorán, annak érdekében, hogy az országba belépő menedékkérők ne akadályokba ütközzenek, hanem induljon egy tisztességes menekültügyi eljárás az ügyükben, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az ORFK lépése aligha segíti elő mindezt. |
