Dombóvár

Fidesz-ellenes tüntetés lett a közmeghallgatásból

  • Stemler Miklós
  • 2012. január 27.

Kis-Magyarország

A helyi Fidesz elleni demonstrációvá alakult Dombóváron a január 26-i közmeghallgatás, ahol a több mint egy hónapja húzódó kórházügy volt terítéken. Az már biztos, hogy az új igazgató nem Karcagról jön, minden más viszont bizonytalan.

Bár a Fidesz–KDNP hirdetésben toborozta a híveket Dombóváron a január 26-i közmeghallgatásra annak érdekében, hogy minél többen szólítsák fel lemondásra Szabó Loránd polgármestert, végül a jobboldali képviselők lemondását követelte több mint 100 ember. Ettől függetlenül kórházigazgató továbbra sincs a városban.  

Az út
A bő másfél hónapja húzódó szövevényes ügyről – a Fidesz–KDNP többségben lévő képviselői első körben egy párttársukat, a másodikban pedig a 300 kilométerre lévő karcagi kórház igazgatóját próbálták megtenni a helyi kórház igazgatójának – már többször írtunk; a legutóbbi fejlemény az volt, hogy a Karcagról másodállásban ingázó dr. Nagy Mihály végül nem vállalta a megbízatást.

A csütörtöki közmeghallgatás előtti testületi ülésen így újra terítékre került a kórházigazgató-választás kérdése, ám a döntést erősen megnehezítette, hogy a jobboldali képviselők fő témája Szabó Loránd polgármester két nappal korábbi jogerős elítélése volt, amely miatt véleményük szerint méltatlanná vált a polgármesteri székre. Mindez vicces pillanatokhoz vezetett, miután a jobboldali képviselők egyben a Szabó által előterjesztett napirendi pontok bojkottját is bejelentették, így nem született döntés sem az idei dombóvári rendezvénynaptárról, sem a kórház és a művelődési ház árammal való ellátásáról. Ezzel együtt hoztak fontos határozatokat is: egy jogi szakértő 500 ezer forintos keret igénybevételével vizsgálhatja majd, hogy Szabónak le kell-e mondania vagy sem.

Kötelező minimumként a képviselő-testületnek hosszas szócsata után sikerült a kórház gazdasági igazgatóját felruháznia munkáltatói jogokkal, aminek az a jelentősége, hogy így a kórházi dolgozók legalább a kötelező bérkompenzációt megkaphatják februárban. Ezzel együtt égető szükség volna orvosigazgatóra is, ugyanis több szakmai döntést meg kellene hozni legkésőbb január legvégén. Szabó Loránd azt javasolta, hogy a nőgyógyászatot vezető dr. Gács Ernőt bízzák meg időlegesen, ám a jobboldali többség inkább korábbi favoritját, dr. Antalffy Zsoltot kérte volna fel, akit a kórház szakmai testülete kétszer is alkalmatlannak nyilvánított egy hiányzó végzettség miatt.


A balhé

A testületi ülés végén már folyamatosan érkeztek a helyiek a közmeghallgatásra, amelyet a művelődési ház 400 fős színházterme helyett a városháza 60 fő befogadására alkalmas üléstermében kellett abszolválni, miután a fideszes többségű oktatási bizottság nem járult hozzá az esemény áthelyezéséhez. A teremben végül 150-200 fő zsúfolódott össze, több tucatnyian pedig kint rekedtek. Mindez megadta a nem túl barátságos alaphangulatot, ám a megjelenők túlnyomó többsége láthatóan a Fidesz–KDNP-t hibáztatta a kialakult helyzetért, nem a polgármestert. Az egyik felszólaló egyenesen a pártállami mentalitáshoz hasonlította a helyi Fidesz–KDNP-képviselők viselkedését, és élénk tetszésnyilvánítás kísérte a jobboldali képviselők lemondását követelő felszólalásokat.

Az adok-kapokból kimaradtak a megjelenő kórházi dolgozók, akik a helyzet rendezését kérték a testülettől – eredménytelenül. Míg az ország többi kórháza azon dolgozik, hogy minél jobban jöjjön ki a közeledő államosításból, Dombóváron a napokban Szabó Loránd bejelentése alapján „békemenetet” tartanak a kórházért, miközben igazgató továbbra sincs. E téren csupán annyi biztos, hogy a volt igazgató, dr. Kerekes László, aki két héttel korábban még vállalta volna újra a megbízást, kérdésünkre most már azt mondta: a jelenlegi helyzetben csak az intenzív osztály vezetését hajlandó ellátni.

A kórház felügyelőbizottsága január 27-én délelőtt ült össze, és itt felmerült egy újabb igazgatójelölt neve, akiről a Fidesz–KDNP frakciója vasárnap dönthet. Az előzmények ismeretében igen kétséges, hogy belátható időn belül lesz-e szakmai vezetője a szebb napokat látott dombóvári kórháznak.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”