Fölényes ellenzéki győzelem született az orosházi időközi önkormányzati képviselő-választáson

Kis-Magyarország

Lengyel Rebeka a voksok 71 százalékát szerezte meg a független-fideszes jelölttel szemben.

Időközi választást tartottak Békés megye harmadik legnépesebb városa, Orosháza egyik egyéni önkormányzati választókerületében. A tavalyi helyhatósági választáson az ellenzék egyik szárnya képviseletében Raffai János (Válaszd Orosházát!) lett a polgármester, de a 14 fős testületben a Fidesz és csatolt részei kerültek többségbe. Méghozzá úgy, hogy a hat fideszes képviselőhöz a voksolások nagy többségében csatlakozott Szabó Ervin korábbi jobbikos képviselő, aki a Közösen Orosháza Városáért jelölőszervezet színeiben indult polgármester- és képviselőjelöltként, és végül kompenzációs listáról került be a testületbe. Ugyancsak korábban sok esetben a kormánypárttal szavazott együtt Nagy Zsolt (Mi Hazánk). Ők nyolcan alkották így a többséget a hat civil és baloldali képviselővel szemben.

A tavalyi önkormányzati választáson Raffai nem csak a polgármester-választáson nyert, de megnyerte az 1. számú, belvárosi önkormányzati választókerületet, azonban hiába nyert két mandátumot, csak egy szavazata volt a testületben. Ezért az előző év végén úgy döntött, lemond képviselői mandátumáról, hogy jelöltjük győzelme esetén csökkentsék a képviselő-testületen belüli szavazatkülönbséget. A választás azt bizonyítja, hogy bejött Raffai János elképzelése, hiszen jelöltjük, Lengyel Rebeka a leadott voksok 71 százalékát nyerte el, ami hasonlatos az ellenzék nemrégiben Pápán aratott figyelemre méltó győzelméhez (az ottani időközin március elején 75 százalékot kapott az ellenzéki jelölt). A függetlenként indult, valójában Fidesz-KDNP-s Sándor Zoltánné a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, míg a fennmaradó voksokat Balog Attila, a Mi Hazánk jelöltje kapta.

Ezzel papíron az eddigi 8:6-os fideszes többség 8:7-re módosult Orosházán, de az utóbbi időben az volt megfigyelhető, hogy Nagy Zsolt egyre többször a Raffai János vezette ellenzékkel szavaz az orosházi önkormányzati üléseken. A Békés megye ipari városának számító Orosházán október eleje után azzal szembesült az ellenzéki városvezetés, hogy az előtte 15 évig hatalmon lévő Fideszt-KDNP nagyon rossz pénzügyi helyzetben adta át a várost és folyamatosan akadályozta a testületi munkát. Ezzel több cikkünkben is foglalkoztunk:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.