Fölényes ellenzéki győzelem született az orosházi időközi önkormányzati képviselő-választáson

Kis-Magyarország

Lengyel Rebeka a voksok 71 százalékát szerezte meg a független-fideszes jelölttel szemben.

Időközi választást tartottak Békés megye harmadik legnépesebb városa, Orosháza egyik egyéni önkormányzati választókerületében. A tavalyi helyhatósági választáson az ellenzék egyik szárnya képviseletében Raffai János (Válaszd Orosházát!) lett a polgármester, de a 14 fős testületben a Fidesz és csatolt részei kerültek többségbe. Méghozzá úgy, hogy a hat fideszes képviselőhöz a voksolások nagy többségében csatlakozott Szabó Ervin korábbi jobbikos képviselő, aki a Közösen Orosháza Városáért jelölőszervezet színeiben indult polgármester- és képviselőjelöltként, és végül kompenzációs listáról került be a testületbe. Ugyancsak korábban sok esetben a kormánypárttal szavazott együtt Nagy Zsolt (Mi Hazánk). Ők nyolcan alkották így a többséget a hat civil és baloldali képviselővel szemben.

A tavalyi önkormányzati választáson Raffai nem csak a polgármester-választáson nyert, de megnyerte az 1. számú, belvárosi önkormányzati választókerületet, azonban hiába nyert két mandátumot, csak egy szavazata volt a testületben. Ezért az előző év végén úgy döntött, lemond képviselői mandátumáról, hogy jelöltjük győzelme esetén csökkentsék a képviselő-testületen belüli szavazatkülönbséget. A választás azt bizonyítja, hogy bejött Raffai János elképzelése, hiszen jelöltjük, Lengyel Rebeka a leadott voksok 71 százalékát nyerte el, ami hasonlatos az ellenzék nemrégiben Pápán aratott figyelemre méltó győzelméhez (az ottani időközin március elején 75 százalékot kapott az ellenzéki jelölt). A függetlenként indult, valójában Fidesz-KDNP-s Sándor Zoltánné a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, míg a fennmaradó voksokat Balog Attila, a Mi Hazánk jelöltje kapta.

Ezzel papíron az eddigi 8:6-os fideszes többség 8:7-re módosult Orosházán, de az utóbbi időben az volt megfigyelhető, hogy Nagy Zsolt egyre többször a Raffai János vezette ellenzékkel szavaz az orosházi önkormányzati üléseken. A Békés megye ipari városának számító Orosházán október eleje után azzal szembesült az ellenzéki városvezetés, hogy az előtte 15 évig hatalmon lévő Fideszt-KDNP nagyon rossz pénzügyi helyzetben adta át a várost és folyamatosan akadályozta a testületi munkát. Ezzel több cikkünkben is foglalkoztunk:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.