Megbénított önkormányzat Orosházán (is)

Állandósult betartás

Belpol

Az októberi váltás óta sem alpolgármestert, sem bizottságokat nem sikerült választani Orosházán. Nincs megegyezés a szervezeti és működési szabályzat kapcsán sem. Az alaphelyzet máshonnan is ismerős: az ellenzéki polgármester mögött nincs testületi többség.

Orosházán hagyománya van annak, hogy az önkormányzati választáson az ellenzék nem tud megegyezni a közös indulásban. 2019-ben ezért győzhetett újra polgármesterként Dávid Zoltán (Fidesz–KDNP) mindössze 154 voks különbséggel úgy, hogy a két ellenzéki induló együttes szavazatszáma messze túlszárnyalta a nyertesét. Ennek ellenére a 2024-es helyhatósági választáson az ellenzék újból külön próbálkozott a munkája eredménytelensége és sorozatos pályázati balhéi (lásd: Fekete vonat, Magyar Narancs, 2023. február 15.) miatt gyenge reputációval rendelkező fideszes városvezető legyűrésével. Ráadásul a két orosházi ellenzéki csoport – a Válaszd Orosházát!–DK–Momentum–MSZP–Párbeszéd–Zöldek és a Közösen Orosháza Városáért – egymást jelentette fel a helyi választási bizottságnál a kampányszabályok megsértésének vádjával. A Közösen Orosháza Városáért szervezet polgármesterjelöltje a helyben jól ismert, de ellenzékiként az elmúlt választások mindegyikét elbukó Szabó Ervin volt, aki mögött ezúttal szerényebb mértékű összefogás állt össze. Az ellenzék másik ága új szereplőt, a 2019 óta önkormányzati képviselőként ténykedő biztosítási szakembert, Raffai Jánost jelölte a városvezetői posztra.

Előjáték

Június 9-én Raffai János az összes szavazat alig 36 százalékával előzte meg a kormánypárti Dávid Zoltánt, ráadásul úgy, hogy csak a számlálás legvégén billent a javára a mérleg. A képviselő-testületi választás hasonlóan szoros eredményt hozott.

A 14 fős grémiumban 6 hely jutott a Fidesz–KDNP-nek, 5 – Raffait is beleértve – a sokszereplős jelölőszervezetnek, 2 a Szabó Ervin-féle Közösen Orosháza Városáért csoportnak, míg 1 a Mi Hazánknak. A testület eredetileg 15 fős, de Raffai nemcsak a városvezetői címet nyerte el, hanem az egyéni körzetében is győzött. A kétszeres győzelem miatti veszteséggel furcsa helyzet alakult ki az önkormányzati testületben.

Az alakuló ülést október 11-én tartották, amelyen Raffai a város lecsúszásának megakadályozásáról és az elvándorlás megállításáról beszélt, továbbá fordulópontnak nevezte a kezdődő önkormányzati ciklust. A valóság kijózanító volt: a képviselőknek a napirendi pontokban sem sikerült megegyezni, így nem választottak sem alpolgármestert, sem bizottságokat, nem fogadták el a képviselő-testület működését meghatározó szmsz-t és nem állapították meg a polgármester tiszteletdíját sem – ez utóbbit amúgy mindmáig sem, így az ellenzéki városvezető két hónapja fizetség nélkül dolgozik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Különbség

Izrael 1948-as megalakulásakor több mint 700 ezer palesztin hagyta el korábbi lakóhelyét, hazáját – többnyire elüldözték őket az ENSZ jóváhagyása értelmében születő új állam területét csak harcok árán biztosítani képes fegyveres erők. Mindkét oldalon történtek súlyos atrocitások.

Bukott diák

Lehet fanyalogni, sőt, tulajdonképpen ildomos is. Aki nem fanyalog, az talán nem is tartható komoly befogadónak, mintha nem lenne ízlése, s éppen ezért az értékítéletei sem méltók arra, hogy figyelembe vegyük azokat. Mégis, a fanyalgás negatív cselekedetnek számít, s a fanyalgó amolyan ünneprontónak, ízetlenkedőnek, tulajdonképpen egy igazi faszkalapnak.

Kiterítenek úgyis?

Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.

Vár a MÁV

Az anyázás azok közé a kivételesen sértő gesztusok közé tartozik, amely sokak szerint azonnali megtorlást követel. Ám ha abból indulunk ki, hogy hányan anyáznak csak a városi közlekedésben, már nem is akkora sértés ez.

Üvegtigrisek viadala

A Ruszt József alapította zala­egerszegi színház jelenlegi korszakában nem csak földrajzilag esik távol az országos színházi nyilvánosságtól. A megyén kívül ritkán jutnak el vendégjátékokra, és az előadásaik sem vonzzák a városon kívüli nézőket, pedig a 2010 óta tartó, Besenczi Árpád nevével fémjelzett korszakban sem volt ez mindig így.

A legkeményebb

Legkeményebb tele elé néz Ukrajna: az energiahálózat jelentős része sérült vagy működésképtelen, több millióan – ezen belül a frontvonal közelében majdnem egymillióan – szorulnak közvetlen vagy közvetett támogatásra. Az ENSZ által kalkulált szükséges forrásnak kevesebb, mint a fele jött össze szeptember végére.

„Madár se száll az udvarra”

Busz csak ritkán jár a kétszáznegyven lelkes Rakacaszendre, sok ottani iskolás ezért hamar lemorzsolódik. A többség közmunkából él, a jövő kilátástalan a fiatalok számára. Egy felzárkóztatással foglalkozó civil szervezet próbálja kimozdítani a helyieket a reményvesztett hétköznapokból.

Elcsatolt falvak

Az újságból tudták meg hat község lakói és helyi vezetői Csongrád-Csanád megyében, hogy az 1-es választó­kerületből várhatóan átrakják őket a 2-esbe, illetve a 4-esbe. A hat településen a szavazók többsége kormánypárti volt 2022-ben. Eddig ellenzéki többségű választókerületben voltak. És közben megjött a Tisza Párt is.

Bekerítik a várost

A Fidesz átlátszó módszerekkel próbálja bebiztosítani a NER 2026 utáni fennmaradását. Az így elért jogtalan előnyszerzés akkor bizonyul meghatározónak, ha tényleg lesz tétje a 2026-os választásnak.

Személyiségekre figyelünk tények helyett

A politikai vonzerőt járja körül a Sárm című, nemrég magyarul is megjelent kötetében Sonnevend Júlia, bemutatva, hogy egy-egy szimpatikus gesztus vagy személyiség hogyan lesz érdekesebb az értékrendeknél és bizalomgerjesztőbb a pártoknál.