Állandósult betartás

Az októberi váltás óta sem alpolgármestert, sem bizottságokat nem sikerült választani Orosházán. Nincs megegyezés a szervezeti és működési szabályzat kapcsán sem. Az alaphelyzet máshonnan is ismerős: az ellenzéki polgármester mögött nincs testületi többség.

Orosházán hagyománya van annak, hogy az önkormányzati választáson az ellenzék nem tud megegyezni a közös indulásban. 2019-ben ezért győzhetett újra polgármesterként Dávid Zoltán (Fidesz–KDNP) mindössze 154 voks különbséggel úgy, hogy a két ellenzéki induló együttes szavazatszáma messze túlszárnyalta a nyertesét. Ennek ellenére a 2024-es helyhatósági választáson az ellenzék újból külön próbálkozott a munkája eredménytelensége és sorozatos pályázati balhéi (lásd: Fekete vonat, Magyar Narancs, 2023. február 15.) miatt gyenge reputációval rendelkező fideszes városvezető legyűrésével. Ráadásul a két orosházi ellenzéki csoport – a Válaszd Orosházát!–DK–Momentum–MSZP–Párbeszéd–Zöldek és a Közösen Orosháza Városáért – egymást jelentette fel a helyi választási bizottságnál a kampányszabályok megsértésének vádjával. A Közösen Orosháza Városáért szervezet polgármesterjelöltje a helyben jól ismert, de ellenzékiként az elmúlt választások mindegyikét elbukó Szabó Ervin volt, aki mögött ezúttal szerényebb mértékű összefogás állt össze. Az ellenzék másik ága új szereplőt, a 2019 óta önkormányzati képviselőként ténykedő biztosítási szakembert, Raffai Jánost jelölte a városvezetői posztra.

Előjáték

Június 9-én Raffai János az összes szavazat alig 36 százalékával előzte meg a kormánypárti Dávid Zoltánt, ráadásul úgy, hogy csak a számlálás legvégén billent a javára a mérleg. A képviselő-testületi választás hasonlóan szoros eredményt hozott.

A 14 fős grémiumban 6 hely jutott a Fidesz–KDNP-nek, 5 – Raffait is beleértve – a sokszereplős jelölőszervezetnek, 2 a Szabó Ervin-féle Közösen Orosháza Városáért csoportnak, míg 1 a Mi Hazánknak. A testület eredetileg 15 fős, de Raffai nemcsak a városvezetői címet nyerte el, hanem az egyéni körzetében is győzött. A kétszeres győzelem miatti veszteséggel furcsa helyzet alakult ki az önkormányzati testületben.

Az alakuló ülést október 11-én tartották, amelyen Raffai a város lecsúszásának megakadályozásáról és az elvándorlás megállításáról beszélt, továbbá fordulópontnak nevezte a kezdődő önkormányzati ciklust. A valóság kijózanító volt: a képviselőknek a napirendi pontokban sem sikerült megegyezni, így nem választottak sem alpolgármestert, sem bizottságokat, nem fogadták el a képviselő-testület működését meghatározó szmsz-t és nem állapították meg a polgármester tiszteletdíját sem – ez utóbbit amúgy mindmáig sem, így az ellenzéki városvezető két hónapja fizetség nélkül dolgozik.