„Olykor bizonyos doktorok ittasan látják el a feladatukat, már ha ezt ellátásnak lehet nevezni” – írta olvasónk a Békés megyei orvosi ügyeletekről írott cikkünk után. Nem ő ragadott klaviatúrát egyedül: „az orvosok rendszeresen nem vonulnak ki a betegek hívására, reggel 6-7 óra után pedig már csak az ápoló van bent, az orvosok szétszélednek a főállásukba dolgozni.” De jöttek vélemények, amelyek nem a szóban forgó egészségügyi cég ellátását kritizálták, hanem kifizetési szokásait. „Szeretném elmondani, hogy azon munkatársak egyike vagyok, akik nem kapták meg az ügyeletért járó fizetést.”
| ||
.jpg "Képünk illusztráció")
Postaládánkat nem véletlenül árasztották el levelek. Korábbi írásunkban a Békés megyében kialakult ügyeleti rendszer lesújtó állapotát mutattuk be. Cikkünk felvezetőjében ezt írtuk: „Hanyagság, félrediagnosztizált beteg, ittas orvosok, elégedetlen lakosság: a Békésben ügyeletet ellátó Sani-Med Kft. munkáját éles kritika övezi újabban. A több százmilliós állami támogatást bezsebelő céggel Gyomaendrőd szerződést bont.” A felháborodott és kellemetlen tapasztalatokkal rendelkező betegek mellett számos olyan jelenlegi vagy volt alkalmazott története futott be hozzánk az írás megjelenése után, aki dr. Piriczky Béla valamelyik egészségügyben érdekelt cégénél (ezekről bővebben lásd keretes írásunkat) dolgozik. Ezek a vélemények azt mutatják, hogy az ügyeleti káosz még nagyobb, mint azt gondoltuk. Például egy haláleset is felmerült az ügyelet kapcsán.
Amikor a sofőr látja el a beteget
„Ránézett a gyerekemre, és annyit mondott, vigyem be Békéscsabára, mert ő nem ért a gyerekekhez, nem tudja megvizsgálni” – írta egy dühös anyuka egy ügyeletet ellátó orvos kapcsán. Ehhez hasonló esetet egyébként több szülő megírt nekünk. „Azt sem tudom, mit kezdjek vele – mondta a doktor, majd amikor javasoltam neki, hogy mérje meg a vérnyomását, rám ripakodott, hogy ne magyarázzak neki, nem én vagyok az orvos” – állt egy másik olvasói levélben, ahol egy idős asszonyhoz kiérkezett ügyeletes orvos modortalansága felett nem tudtak napirendre térni a hozzátartozók.
A másik oldalról szintén lesújtó kritikák érkeztek, mind a Sani-Med Trans Kft., mind a Gyula-Med Kft. alkalmazottai részéről. „Olyan alapfelszerelés hiányzik az autókból, mint a fertőtlenítő, a takarítóeszközök, vagy a gumikesztyű, mindent magunknak kell beszereznünk. Munkaruha nincs” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak egy Békés megyében hosszú évek óta betegszállítóként dolgozó férfi. „Az autók műszaki állapota igencsak kifogásolható, telephely nincs, az autó a házunk előtt áll.”
| Hasonló eset? Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a címre. |
Névtelenséget kérő forrásunk elmondta: 4-5 éve kezdődött a színvonalcsökkenés, azóta viszont folyamatosan egyre rosszabb a helyzet. „Általában hét-nyolc autóval dolgozunk, de volt rá példa, hogy ebből három szervizben volt, és hiába voltak megjavítva, mivel nem lettek kifizetve, nem hozhattuk el őket, így kénytelenek voltunk négy autóval elvégezni a munkát” – mesélte a férfi, aki emellett a megye egyik orvosi ügyeletén is dolgozott sofőrként. „Sokszor mi láttuk el a betegeket, igen, az orvosok helyett is mi dolgoztunk. Egyszer a doktor megkért, hogy adjam be én az injekciót, mert ő nem tudja. Én ezt visszautasítottam. A betegnek végül meg kellett innia az ampulla tartalmát.”
A cégnél dolgozó másik két betegszállító is megerősítette a kollégájuk által elmondottakat, majd hozzátették, a fizetésekkel is van „némi gond”. (Korábbi cikkünkben Piriczky mindezt nem ismerte el, csak annyit kívánt hozzáfűzni, hogy „aki alkalmazotti státuszban van, annak a jogszabályban leírtak szerint fizetünk, akinek pedig vállalkozói szerződése van, annak e szerint a szerződés szerint”.) A betegszállítóktól úgy tudjuk, hogy ilyen problémás esetekben Piriczkyt utolérni nem lehet, „nem tudjuk, kihez lehetne fordulni. Néha egy-egy értekezleten, ha rákérdezünk erre, csak annyit válaszol, ez nem probléma”.
Ugyanakkor a cégadatbázis szerint a Sani-Med nem szenved hiányt anyagi téren. Sőt, tavaly a korábbi 17 millió forintról 38 millióra tornázta fel üzemi eredményét, azaz jócskán megduplázta azt – miközben a cégnél a fent már ismertetett lehetetlen viszonyok uralkodnak olvasóink szerint.
Egy besokallt polgármester
Mezőberényben május 1-jétől a Békés-Medical látja el az orvosi ügyeletet – tudtuk meg Siklósi Istvántól, a város polgármesterétől, aki szintén levélben keresett meg minket. „A Sani-Meddel fennálló szerződésünket mindenképpen felmondtuk volna, de azt közös megegyezéssel kezdeményeztük, mivel a megállapodásban mindkét fél részére 6 hónap felmondási idő szerepelt, amit nem kívántunk megvárni, illetve nem akartunk jogi hercehurcát az esetleges egyoldalú felmondás miatt. Nem igaz tehát az ügyvezető, dr. Piriczky Béla azon kijelentése, hogy ő mondta fel a Sani-Med és a város között fennálló szerződést (előző cikkünkben ezt nyilatkozta Piriczky – F. Zs.). A helyzet Piriczky úr nehézkes ügyintézése miatt olyannyira elmérgesedett, hogy én fenyegettem meg az egyoldalú felmondással, ha nem írja alá a közös megállapodással való megszüntetést” – tájékoztatott a polgármester.
| ||
Siklósi megkeresésünkre azt is elmondta, 2011 táján halmozódtak fel a problémák, amikor is egyre többször fordult elő, hogy nem az az orvos ügyelt, aki eredetileg ki volt írva, hogy részegen ügyeltek az orvosok, hogy még a kötszereket is az ápolónők hozták, vagy hogy egyre több orvos jelezte, többhavi bérrel tartozik nekik Piriczky. Az üggyel azonban nehéz bármit is kezdeni, hiszen a legtöbb esetben a panaszok csupán szóban érkeznek hozzá, nem írásban. „Ráadásul több haláleset is történt az ügyelet idejében, a legutolsó idén január elején, a rendőrség jelenleg is vizsgálódik, de egyelőre még nem dőlt el, az orvos volt-e a hibás vagy sem” – mondta Siklósi.
Az esetről megkérdeztük a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot is, akik arról tájékoztatták a magyarnarancs.hu-t, hogy a kérdéses „mezőberényi halálesetről érkezett bejelentést követően a Békési Rendőrkapitányság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség gyanúja miatt indított nyomozást. A rendőrkapitányság szakértőt rendelt ki, a haláleset valamennyi körülményét vizsgálják” – állt válaszukban. Hozzátették: a nyomozás folyamatban van, az eljárás jelenlegi szakaszában pedig további információval nem tudnak szolgálni.
Piriczky válaszol
Ahogy korábban is, most is megkerestük a Sani-Med vezetőjét, dr. Piriczky Bélát, hogy megkérdezzük véleményét az elhangzottakról. Ő azonban ezúttal kérdéseinkre csak írásban volt hajlandó válaszolni, levelét módosítás és kommentár nélkül tesszük közzé:
„Tisztelt Hölgyem!
Köszönöm, megtisztelő érdeklődését, jelentkezését, amelyre az alábbi választ adom:
Előzetesen, elvi jelleggel szeretném kinyilvánítani, hogy nem zárkózom el a nyilvánosságtól, különösen abban az esetben, ha a megkeresés objektíven, részrehajlás nélkül vázolja a tényeket, és a megkeresés ideje, annak alkalma sem jogi, sem szokásjogi, sem pedig erkölcsi normát nem sért. Sajnos előző írásában nem ezt tapasztaltam.
| ||
Jelenlegi megkeresése, tervezett cikke, álláspontom szerint alkalmatlan időben történik, hiszen a korábbi írásában érintett települések, kistérségek jelenleg, az orvosi ügyeleti szolgáltatásra megfelelő vállalkozást, ajánlattevőt keresnek, közbeszerzési eljárás keretében. Az egyes kistérségeknél, első ajánlattételi felhívásra beérkezett ajánlatokat illetve az eljárást »érvénytelenné« nyilvánították a kiírók, mivel az ajánlatokban szereplő, legalacsonyabb ár is nagyságrendileg meghaladta azt az összeget amennyiért cégem jelenleg is biztosítja a szolgáltatást. Rövidesen új közbeszerzési eljárás keretében ismét ajánlattételi felhívást tesznek közzé a települések, illetve kistérségek.
A fentiek alapján az újabb közbeszerzési eljárás, az ügyeleti szolgáltatás ellátójának jövőre nézve történő kiválasztása, a végleges döntés előtt, vállalkozásunk vagy bármely a versenyben, a folyamatban lévő pályázatban érintett vállalkozás ismételten rossz színben történő feltüntetése sértené a verseny, az esélyegyenlőség elvét, gyakorlatát is, amely a fentieken túl további, újabb gazdasági kárt is okozhat, amelynek bekövetkezése esetén, fenntartjuk a jogot, megfelelő jogi lépések megtételére, valamint az okozott kár megtérítésének igényére.
Amennyiben a jövőbeli szolgáltatató kiválasztása előtt, a jelenlegi verseny során társaságunkat ismételten rossz színben kívánja feltüntetni, az csak fokozza, erősíti annak gyanúját, hogy a cikkel, cikkekkel valamely versenytárs javára, cégünk és mások kárára kívánnak hangulatot kelteni.
A pályáztatások, közbeszerzési eljárások lezárását követően szívesen állok rendelkezésére, elsősorban személyesen és úgy, hogy kérdéseit előzetesen írásban eljuttatja hozzám. Addig is kérem türelmét és megértését.
Békéscsaba, 2014. június 23-n
Tisztelettel: dr. Piriczky Béla ügyvezető”
| Szövevényes cégháló Az Opten adatai szerint Piriczky Béla jelenleg nyolc cégben érdekelt, ezek közül hatnak (Sani-Med Trans Kft., Gyula-Med Kft., Békés-Kéz Kft., Békés Megyei Kézsebészeti Ellátó és Oktató Intézet Kft., Sanirent Kft., Szoc-Med Nonprofit Kft.) ő az ügyvezetője is, további kettőben (Dr. Szakál és Társa Bt., Traumedical Kft.) pedig kültag. A felsorolt cégek főtevékenységei a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás, az idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása, az egyéb humán-egészségügyi ellátás és a személygépjármű-kereskedelem. Üzemi eredményük alapján a cégek többnyire nyereségesek, bár a Gyula-Med a 2011-es 4 millióhoz képest 2012-ben mínusz 564 ezerrel zárt, a Traumedical viszont 2012-es adatok szerint 16 millió plusszal, a Szoc-Med Nonprofit Kft. pedig a 2010-es mínusz 9 milliót 2012-re feljavította nullára. Érdekes továbbá megfigyelni, hogy a Dr. Szakál és Társa Bt. üzemi eredményei évről évre nőnek, a 2010-es 155 ezerhez képest 2012-ben már 831 ezerrel zárt. Utóbbi cég 2013-ban háziorvosi szolgálat és célelőirányzat címén összesen 10 millió 577 ezer 400 forintnyi OEP-támogatást kapott. Korábbi cikkünkben írtuk: Az OEP honlapján található „Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozási adatai 2013” névre hallgató dokumentumot böngészve feltűnhet, hogy Piriczky Béla neve háromszor is előfordul: egyszer a már említett Békés megyére vonatkozó támogatás kapcsán, másodszor szintén a Sani-Med Trans Kft. színeiben, szintén „betegszállítás” címszó alatt, csak Csongrád megyére vonatkozóan – amiért 2013-ban 8 millió 43 ezer forint támogatást kapott –, harmadszor pedig a Gyula-Med Kft. ügyvezetőjeként, újfent a „betegszállítás” rubrikájában, 62 millió 909 ezer forintos támogatással. Ez utóbbi kft. egyébként 2002 óta foglalkozik ülőbeteg-szállítással Békés megye területén a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének honlapja szerint. |
A probléma általános
Mezőberény független polgármestere szerint nagy a forrongás Békés megyében az ügyelet tarthatatlan állapota miatt. Hozzátette: látni kell azt is, hogy az egész ügyeleti rendszerrel sok a gond, és alapvetően hibás a szisztéma.
Véleményét osztja dr. Komáromi Zoltán is, aki jelenleg Budapest 12. kerületében háziorvos (és az Együtt–PM volt országgyűlési képviselőjelöltje Szentesen). „Az 1991. évi törvény óta az önkormányzatok kezében van az orvosi ügyelet, azaz ők jogosultak eldönteni, hogyan működtetik azt. Így érvényesülhet a szokásjog és az egyéni kapcsolatrendszer a szakmaiság helyett” – mondta el megkeresésünkre Komáromi. Hasonlóan vélekedik a rendszerről Zongor Gábor is, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára is. Elmondta: a TÖOSZ felmérte azt a kérdést, vajon jó helyen vannak-e az egyes önkormányzati feladatok, úgy a közoktatás, mint az egészségügy vagy államigazgatás szempontjából, és arra az eredményre jutottak, hogy az egészségügy esetében szerencsés lenne, ha erősödne az állam befolyása. „Az egészségügy alapvetően hierarchikus rendszer, ahol szükség lenne strukturális változtatásokra, és ha csak átmenetileg is, de jót tenne neki, ha az állam venné a kezébe nemcsak a kórházakat vagy a házi orvoslás vezénylését, hanem az ügyeleti rendszert is” – mondta, és kitért arra is, hogy az egyik legnagyobb probléma az, hogy az országban eltérő adottságok vannak, egy nagyvárosban, ahol kórház is üzemel, teljesen más a helyzet, mint egy kisebb faluban. „Az orvosi és kórházi ügyelet integrációjára lenne szükség, a kettő párhuzamosan való futása teljesen felesleges. Ha azonban egy egymásra épülő, kiszámítható és átlátható szisztémaként tudnának együttműködni, akkor rögtön nem egy érintkezési zavarokkal terhelt rendszerről beszélnénk, amit a túlmunka utáni túlmunka tart össze.”
Komáromi szerint az is gond, hogy az orvosi ügyelet definíciójával sokan nincsenek tisztában. Nem szabad ugyanis a másnapi háziorvosi ellátásig nem halasztható eseteket összekeverni a sürgősségi ellátással. „Az ügyeletről egyszerűen le kellene választani a sürgősséget. Külföldön erre jó példa az, hogy az ügyelet egy rendelőben működik, ami mellett patika is található. Így gyorsabb az ellátás, mintha házhoz menne az orvos, és ha sürgősen kell a gyógyszer, a páciens rögtön ki is tudja váltani.” Megjegyezte, néhány évvel ezelőtt Magyarországon is volt egy kampány, mely arra vonatkozott, hogy ha a beteg sürgősnek ítéli meg az esetet, ne az ügyeletet, hanem a mentőt hívja. „Ha pedig valaki betegként felfedez egy olyan helyzetet, ahol az orvos például gyógyításra alkalmatlan állapotban van, igenis lépjen fel és hívja a rendőrséget” – tette hozzá Komáromi.
| ||
Az ügyeleti rendszer legnagyobb problémája azonban mindkét szakértő szerint az alulfinanszírozás. Komáromi elmondása szerint az OEP-támogatás kevés, az önkormányzatok fejkvóta alapján adják a támogatást, ezért sok esetben azt a céget választják, aki kevesebb pénzből megoldja. Nem feltétlenül magasabb színvonalon, hiszen a körzetek túl kicsik, több ügyeletes orvosra lenne szükség, akik ráadásul még alul is vannak fizetve, ennyi pénzért egy idő után pedig senki nem vállalja el a feladatot. Vagy csak olyanok, akik szakmailag nem feltétlenül feddhetetlenek. Zongor szerint éppen ezért az egész finanszírozásnak az OEP-en keresztül kellene történnie, klasszikus esetben ugyanis a pénztár fizeti a szolgáltatást, a fenntartó pedig gondoskodik a működésről és a fejlesztésekről. „Most viszont az önkormányzat kénytelen beszállni a támogatásokba, ami azért rossz, mert térségenként és körzetenként óriási különbségek vannak, nemcsak a lakosság számát, hanem a szolgáltatókat illetően is, akik hol jó, hol rossz szerződéseket kötnek” – vázolta a helyzetet a főtitkár. Hozzátette: így az ügyeletet működtető városok kénytelenek megemelni a támogatás összegét, az önkormányzatok pedig szenvednek, hiszen a kisebb településeken ezt nem tudják teljesíteni és elindul egy negatív folyamat, ahol például egymás közötti tartozások halmozódnak fel. „Ráadásul az önkormányzatok tartalmilag nincsenek befolyással az ügyelet működésére, arra, hogy a háziorvosok részt vesznek-e az ügyeletben, vagy az informatikai fejlesztésekre. A forrás kicsi, de jobban kellene kihasználni, és minőségi fejlesztésre és racionalizálásra lenne szükség.”
| OEP és ÁNTSZ: elvileg ellenőriznek Az OEP-támogatások ellenőrzésére vonatkozó kérdéseinkkel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordultunk felvilágosításért. „Az OEP jogosult ellenőrizni az egészségügyi szolgáltatókat, amelyekkel finanszírozási szerződést kötött az abban meghatározott feladatokra vonatkozóan, és kizárólag az Egészségbiztosítási Alap által folyósított finanszírozás összegének felhasználása tekintetében” – állt válaszlevelükben. „Az elszámolás a vizsgálatra kijelölt időszak E-Alapból folyósított bevételeit és annak felhasználását tartalmazza. Az ellenőrzés az elszámolás adatait alátámasztó számviteli bizonylatok alapján történik.” Megtudtuk továbbá, hogy az OEP-hez érkező, a „folyósított finanszírozási szerződésben megjelölt feladattól eltérő felhasználással” kapcsolatos panaszos bejelentéseket minden esetben ki kell vizsgálniuk. Arról viszont adatvédelmi okok miatt nem állt módjukban felvilágosítást adni, hogy érkezett-e valaha bejelentés dr. Piriczky Béla valamelyik cégével kapcsolatban. Megkerestük dr. Mucsi Gyulát (a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének megyei tiszti főorvosát), arról érdeklődve, hogy ki és hogyan tehet bejelentést akár a Sani-Mednél tapasztalt esetek kapcsán az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ). Válaszukból kiderült, hogy az ÁNTSZ területi szervei 2011-től a megyei, majd a járási hivatalok szervezetén belül látják el korábbi – például közegészségügyi vagy járványügyi, valamint egészségvédelmi – feladataikat, a szakmai munkát a népegészségügyi szakigazgatási szervek és a népegészségügyi intézetek végzik. „A betegellátásra tett panaszbejelentéseket az alapellátás és szakellátás területéről tudjuk fogadni illetékességből. Egyéb vonatkozásban továbbítjuk az illetékes hatóság felé” – tájékoztattak válaszlevelükben, és hozzátették, panaszbejelentéssel bárki élhet, de „a panaszkivizsgálásról a panaszosnak csak abban az esetben tudunk a kivizsgálás eredményéről tájékoztatást adni, ha nevével és címének megadásával teszi meg a panaszt”. Arra is kíváncsiak voltunk, vajon a Sani-Med Trans Kft. által ellátott orvosi ügyeletek állapotával kapcsolatban érkezett-e hozzájuk bármiféle bejelentés, végeztek-e az említett helyszíneken az elmúlt években ellenőrzést. Ezzel kapcsolatban azonban csak általános választ kaptunk, konkrét, folyamatban lévő és egyedi ügyekről ugyanis nem adhatnak felvilágosítást. „Az elmúlt években több alkalommal és jellemzően az egész megyét érintően érkezett panaszbejelentés az alapellátás ügyeleteire vonatkozóan a lakosság részéről. Minden esetben a kivizsgálás megtörtént, szükség esetén szakértő, azaz az illetékes szakfelügyelő főorvos bevonásával.” |
