Ritkán fordul elő, hogy Orsós Janika első valamiben. Ám most őt tartják Gyulajon a leggondosabb nyúltenyésztőnek. A hatodikos fiú arra lehet büszke, hogy az ő állatai hozták az első szaporulatot a faluban, méghozzá azokban a ketrecekben, amelyeket az egykor szebb napokat is látott parasztház mögötti, kicsit sötét, kamraszerű helyiségben állított fel. Az üzlet még ősszel kezdődött, akkor határozta el, hogy nyúltenyésztő lesz.
A gyulaji nyulak
Janiéval együtt húsz gyulaji család vesz részt a Nyúl-unk a munkáért programban, amelyet a Zika Szövetkezet és a Nagyhajmási Gazdaszövetkezet indított útjára a múlt év júniusában. A faluban húsz, az országban összesen kétszáz család jutott a nyertes pályázatok után térítésmentesen nyúlketrecekhez, tenyészanyákhoz és bak nyúlhoz. Tartottak nekik elméleti és gyakorlati képzést, járt mindehhez oktatási segédanyag, továbbá kaptak a nyulak kezdeti tartásához szükséges takarmányt és eszközöket. Tolna megyében a Szekszárdtól mintegy ötven kilométerre fekvő Gyulaj önkormányzata volt az egyetlen, amely sikerrel vett részt a kiíráson, a támogatások összértéke családonként mintegy százezer forint volt. Gyulajon egyébként alig több mint ezren élnek, az aktív korú lakosság megközelítőleg harminc százaléka munkanélküli, a faluban élők több mint fele pedig roma származású.
A képek ősszel készültek
Az igazgatónő
A nyertes pályázatot Lacza Zoltánné, a helyi iskola igazgatója készítette. Három éve, amikor az iskola vezetője lett, pedagógiai programját arra a tényre építette, hogy a lakosság fele roma. „A továbbtanuló gyulaji gyerekek sokszor, sok helyen kudarcot vallottak. Nehezen fogadták be őket a városi társaik, sokba került a szülőknek a visszautazásokat fizetni és a kollégiumok elvárásait teljesíteni. A sok kudarc iskolai hiányzásokhoz, lógásokhoz vezetett. Így merült fel, hogy helyben indítsunk képzést a középiskolai oktatásból kiszorult iskoláskorúaknak. Mivel ehhez szinte csak a szabad földterületünk volt adott, kézenfekvő volt, hogy az iskolában mezőgazdasági szakmacsoportot indítsunk. Ezt is tettük.”
A fiatalok így lassan olyan ismeretekre tettek szert, amelyek segítségével otthonuk eddig gazos, elhanyagolt kertjeiben zöldségeket, burgonyát, paradicsomot, paprikát, uborkát termelhetnek. „Most a 9–10. évfolyamokon összesen 25 gyermekünk van, akik egy 800 négyzetméteres területet gondoznak. Hamarosan megérkezik a faluba a megrendelt vetőmag, s tavasszal újrakezdődhet a kerti munka, mindenki a saját parcelláján termeli majd a különféle zöldségeket.” Az igazgató hozzátette azt is, hogy a gyerekek saját parcellákat kaptak az önkormányzat sokáig szintén műveletlen területén.
Az óvodában kezdik
A tinédzserek sikereit látva határozták el az iskola pedagógusai, hogy ezt a programot felmenő rendszerben, az óvodás korúakkal kezdve működtetik. „Az ovisprogram célja, hogy megismertesse, megszerettesse a különböző egészséges alapanyagokat. Az ovisok a növénytermesztés folyamatát a 9–10. osztályosok kertjében nézhetik meg és tanulhatják. A folyamatot könnyíti, hogy szinte minden nagyobb gyereknek van ovis testvére” – emelte ki az igazgató.
A diákok sorsának javítására emellett egy tehetséggondozó programot is kidolgoztak a gyulaji iskola szakemberei. Most épp az országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi versenyek között szereplő cigány népismereti-műveltségi verseny írásbeli fordulójára készülnek. Az iskola diákjai tavaly az első és a második helyet is megszerezték.
A Kunyhóból a csillagokba elnevezésű projektjükkel az Oktatásért Közalapítvány Tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítására című pályázatán egymillió forintot nyertek 2010-ben. Ebből az összegből azt finanszírozzák, hogy a gyulaji iskola tanárai a környékbeli hátrányos helyzetű települések pedagógusainak átadhassák tapasztalataikat a tehetséggondozásról, valamint egy közös munkatervet dolgozzanak ki az együttműködésre. Lacza Zoltánné szerint ezek a pályázatok adnak esélyt arra, hogy az ilyen kistelepülésen élők is közösséget alkossanak, és kicsit derűsebben lássák az amúgy meglehetősen borús helyzetet.
