„Hegedűs Zsuzsa el van magától telve” – Durván kiosztották Orbán tanácsadóját egy borsodi faluban

  • Grünczeisz Kata
  • 2015.06.28 08:06

Kis-Magyarország

Balajton keményen kritizálták Hegedűs Zsuzsát, és ezt jegyzőkönyvezték is. Korábbi véleményüket a településen ma sem szégyellik, sőt, érdeklődésünkre ki is egészítették azt.

Csodálatos részleteket találtunk egy borsodi falu, Balajt önkormányzati jegyzőkönyvében, amelyből pontosan kiderül, milyen megítélés alá esik Hegedűs Zsuzsa (és alapítványa) a fővárostól pár száz kilométerre. Mielőtt ebbe részletesebben belemennénk, emlékeztetnénk téli cikkünkre, amely a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány működését világította át, és bukkant megdöbbentő részletekre.

●      a MGYLJ alapítvány 2014-ig több mint 600 millió forint adományt kapott,

●      2011-ben mintegy 188 millió forintot költött vetőmag- és kishaszonállat-osztásra, több mint félmillió naposcsibét hozattak Baszkföldről, és 114 ezer naposkacsát Franciaországból,

●      a kishaszonállatok és a szállítás pontos árát, továbbá a szállítóleveleket a mai napig nem hozta nyilvánosságra az alapítvány,

●      a családszámot tekintve (15,147 darab) a családok 2011-ben kapták a legtöbb naposcsibét és naposkacsát, kisebb mértékben tyúkot, nyulat, malacot (erről készített táblázatunkat itt érheti el),

●      az önkormányzati ülések jegyzőkönyveiben korábban is találtunk olyan véleményeket, amelyek szöges ellentétben állnak a Hegedűs Zsuzsa által propagált eredményességgel (erről szóló cikkünket itt érheti el),

●      az alapítvány a visszaküldött kérdőívek alapján az „átlagos zöldségtermésnél” 82%-os, az „állatok továbbtartásánál” 81%-os sikert realizált.

Hegedűs Zsuzsa oszt

Hegedűs Zsuzsa oszt

Fotó: MTI

Információink szerint ráadásul Hegedűs Zsuzsa továbbra a miniszterelnök főtanácsadójaként tevékenykedik, sőt, úgy tűnik, a Minden Gyerek Lakjon Jól (MGYLJ) idén minden eddiginél nagyobb osztásra indul. Több mint negyvenezer családot terveznek támogatni vetőmaggal és/vagy naposcsibével, -kacsával, ráadásként 800 malacot is kiosztanak. De most már irány Balajt!

Bomba nagy lehetőség

Az edelényi kistérségbeli Balajton mintegy ötszázan élnek, és a munkaképes lakosság nagy része – rotációs rendszerben – közmunkás.

A testületi ülések jegyzőkönyveit példás rendben töltik fel az önkormányzat honlapjára, így pár kattintással az alapítvány első, 2011-es osztási évének községet érintő történéseibe is betekintést nyerhetünk.

„Beszélgessünk a »Minden gyerek lakjon jól« alapítvány pályázatáról, mert jó volna ehhez csatlakozni” – veti fel a 2011. március végi ülésen az egyik képviselőnő, mire Szabó Zoltán polgármester úgy reagál, hogy nem ő az első, aki „bombázta ezzel a lehetőséggel”, mégis tart tőle, hogy az akció lebonyolítása túl nagy adminisztrációval jár.

Források

1. A 2011. március 30., Balajt község Önkormányzatának szerdai nyílt testületi ülés jegyzőkönyve.

2. A 2011. szeptember 14., Balajt község Önkormányzatának szerdai rendkívüli testületi ülés jegyzőkönyve.

Később további problémák merülnek fel a föld felszántásával kapcsolatban – a földet ugyanis jellemzően nem tavasszal, hanem ősszel szokás előkészíteni a vetésre. „Nem tudom, van-e értelme, mert van olyan föld, amit már évek óta nem művelnek, és még most sincs felásva. Most felszántani nincs értelme, mert abban nem fog teremni semmi sem” – jegyzi meg Szabó, aki végül az ásás és részvétel mellett agitál, feltéve, „ha Pisti bevállalja, hogy a papírmunkákat megcsinálja”.

„Ha Balajt községben valaki elkészíti ezt a beszámolót, mit fog leírni?” – ezt a kérdést már fél évvel később, a szeptemberi testületi ülésen teszi fel a polgármester annak apropóján, hogy az önkormányzat levelet kapott az MGYLJ-től, amelyben az alapítvány a program éves értékelését kérte.

„Azt, hogy megdöglöttek a csirkék…” – vágja rá dr. Takács András körjegyző, mire Szabó kifakad. „Én nem fogok beszámolót írni, és nem is fogom aláírni! Mit fogunk írni? Pisti, szerinted?”

De innen már jöjjön a jegyzőkönyv!

Dr. Takács András körjegyző: Ki volt ennek a gazdája?

Szabó Zoltán polgármester: Nem az a lényeg, hogy ki volt a gazdája.

Dr. Takács András körjegyző: Annak kell megírni…

Szabó Zoltán polgármester: Annak nem volt esze, aki ezt az egészet kitalálta!

Dr. Takács András körjegyző: Hegedűs Zsuzsa el van magától telve, hogy Párizsban élt, és ott tömegesen hozták az árut a fővárosba. Sajnálom, hogy nem hoztam el az erről szóló cikket. Leállt a forgalom, mert tömegesen hozták az önfenntartó települések parasztgazdái az általuk megtermelt árut.

Berzi István képviselő: Miről írjunk beszámolót, amikor a település tekintetében a program még be sem fejeződött?

Szabó Zoltán polgármester: Szeptember 20-ig kell a beszámoló!

Berzi István képviselő: Még vannak családok, akik nem kapták meg, amit ígértek, ami jár nekik.

Csathó László képviselő: Jár nekik?! Beültette a kertet? Hány családod tudsz mutatni, aki rendesen művelte a kertet?

Berzi István képviselő: Egyet-kettőt tudok mutatni.

Csathó László képviselő: De mennyinek lett kiosztva a vetőmag?

Szabó Zoltán polgármester: Segítsenek felszántani a kerteket, mert a vetőmag megvan, nem lett elvetve!

Berzi István képviselő: Milyen alapon menjek én hozzájuk, hogy mi történt a csirkével, kacsával, vetőmaggal, hogy az alapítvány által adottakat hogy használták fel?

Dr. Takács András körjegyző: Akkor meg kell írni, hogy az önkormányzat nem készít beszámolót és a jövőben nem kíván részt venni az akciójukban!

Berzi István képviselő: Volt olyan, aki példaértékűen nevelte fel az állatokat, vetette el a vetőmagot.

Dr. Takács András körjegyző: Ehhez nem kellene ilyen kezdeményezés, ezt maguktól is megcsinálhatnák! Mindent mástól várnak, semmit sem hajlandók tenni azért, hogy előrébb jussanak! Létfenntartásukért semmit sem kell tenni, csak henyélni?

Szabó Zoltán polgármester: Azért azt mondom, Pisti, hogy írd meg azt a beszámolót az alapítványnak!

Berzi István képviselő: Majd még gondolkodom, hogy mit írjak.

Ezt követően elcsendesült a testület, és „Szabó Zoltán polgármester – mivel más hozzászó-

lás, javaslat nem hangzott el, megköszönte a képviselők megjelenését és az ülést bezárta”.

A napokban megkerestük a balajti önkormányzatot, ahol a magyarnarancs.hu-nak elmondták, hogy végül semmilyen beszámolót nem küldtek el az alapítványnak. A borsodi község 2011-ben először, és nagy valószínűséggel utoljára vett részt az alapítvány akciójában, a támogatásnak ezt a formáját ugyanis ablakon kidobott pénznek tartják.

Információs aranybánya

Már korábbi cikkünkben kitértünk arra, hogy az alapítvány tevékenységéről négy és fél év alatt egyszer sem készült reprezentatív szociológiai vizsgálat, egyedül a Hegedűs Zsuzsa által szerkesztett kérdőíveket küldik szét évente az önkormányzatoknak. Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy a kérdőívezést az önkormányzati ülések jegyzőkönyveiben fellelhető információkkal egészítsék ki. Ha a támogatott települések 2011–2014 közötti testületi jegyzőkönyveit egy kutatás keretében feldolgoznák, reálisabb képet kapnánk a program hatásosságáról, és arról, hogyan lehetne hatékonyabban csinálni.

Neked ajánljuk