Gyomaendrőd

Hiányoznak a háziorvosok

Kis-Magyarország

A Békés megyei városban jórészt nyugdíjaskorú doktorok látják el a háziorvosi teendőket. Egyikük szerint az ellátási rendszert az összeomlás veszélyezteti, hiszen sok háziorvosi állást hiába hirdetnek, nincs rá jelentkező. A probléma korántsem regionális.

A nyomdájáról híres, közel 16 ezres lélekszámú Békés megyei városban, Gyomaendrődön nyolc háziorvosi praxis van, ám ezek közül csak hatot töltenek be, a fennmaradó kettőt helyettesítéssel oldják meg. Önmagában ez még nem is lenne külön említésre méltó tény, az már sokkal inkább elgondolkodtató, hogy a hat praktizáló és egyben helyettesítő háziorvos közül jelenleg csak egy nem nyugdíjaskorú. Ez pedig több szempontból aggályos.

Máshova mennek
„Nézze, ez egy nagyon nehéz szellemi és fizikai munka. Én már teljes menetfelszerelésben nem tudok felrohanni a harmadik emeletre, és ha ott éppen egy újraélesztést kell végeznem, az nem megy elsőre. Sőt, akkor könnyen lehet, hogy én is szívinfarktust kapok” – érzékeltette a narancs.hu tudósítójával a nehézségeket a nyugdíjaskorú, és a nyár elején visszavonuló Frankó Károly.

Frankó tudomása szerint közel 700, nyugdíjkort betöltött háziorvos praktizál Magyarországon, és sok helyütt – például a Békés megyei Kisdombegyházán – évek óta nem tudják betölteni az állást. Emellett legalább még másfél száz, be nem töltött háziorvosi praxis van az országban. „Egy hamarosan működésbe lépő pokolgépen ülünk, mégsem látszik a megoldás” – véli Frankó, akinek a jó ideje meghirdetett praxisa után eddig egyetlen orvos érdeklődött, ám az orvos meglátása szerint ez a megkeresés nem tekinthető komolynak.

Képünk csak illusztráció!


Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI


A gyomaendrődi háziorvos szerint a hosszú évek óta felhalmozódott és soha meg nem oldott gondok vezettek oda, hogy nemcsak Békés megyében, de az egész országban is elöregedett a háziorvosi szakma. A fiatal orvosok ugyanis nem látnak fantáziát a háziorvosi praxisban, különösen nem vidéken, a szegényebb térségekben. A magyar viszonyok helyett sok fiatal a jobban fizető német, dán vagy norvég állást választja.

Épp ezért kellene – véli Frankó – javítani a praxisok finanszírozását és jövedelmezőségét. Egyben biztosítani kell, hogy egy háziorvosnak ne kelljen a megélhetéshez 2000-2500 kártya a pácienseitől, mert ez a magyar falvak többségében amúgy is elérhetetlen. Tettek és cselekvés hiányában azonban a háziorvosi rendszer összeomlását sem tartja kizártnak Frankó doktor.

Országos jelenség
Az ügyben megkerestük a Békés megyei tiszti főorvost is. Mucsi Gyula érdeklődésünkre írásban kifejtette, hogy a Körös-völgyben 12 házi- és 5 gyermekorvosi praxis nincs betöltve, de ezek száma az elmúlt években érdemben nem nőtt. Megdöbbentő adat ugyanakkor, hogy a jelenleg a Viharsarokban praktizáló háziorvosok közel 40 százaléka 61 évesnél idősebb, ám ez nem térségi adottság, hanem országos jelenség. Mucsi ugyanakkor hangsúlyozta: a háziorvosi gondok miatt nem maradhat ellátatlan ember, és ilyenre eddig nem is került sor. A tisztifőorvos felhívta a figyelmet: a jogszabályok szerint végső esetben a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv rendelne ki háziorvost egy-egy ellátatlan körzetbe. Erre azonban eddig nem volt példa Békésben.

Ettől az évtől egyébként az Országos Alapellátási Intézethez benyújtott sikeres pályázat alapján legfeljebb 4 millió forint egyszeri támogatást kaphat a praxist átvevő fiatal kolléga, amiért cserébe – az összeg nagyságától függően – maximum 4 év működtetést köteles vállalni. Ez az „átadást” segíti, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint egy új háziorvosnak az elődjétől meg kell vásárolnia a praxist. (Ha ez egy bizonyos időn belül nem történik meg, akkor a „jog” átszáll az önkormányzatra, amely aztán már ingyen adhatja tovább, amennyiben akad jelentkező – B. T.) A pályázati segítség – Mucsi szerint – sokat javított a korábbi évek helyzetén, noha az általa megadott háziorvosi korfa összetétele nem feltétlenül erről árulkodik. Azt azonban elismerte a megyei főorvos, hogy a kis lakosságszámú települések továbbra is nehezen fogják megtalálni az idős orvosok utódját.

Mennyit fizet?
A háziorvosok az Országos Egészségügyi Pénztártól (OEP) kapnak „fizetést”. Egy gondozott lakos után – ez a kártyapénz – 160 forintot. Ugyanakkor a rendeléstől három éve távol maradó betegeket az orvosnak ki kell jelentenie, különben büntetést kaphat. A háziorvosnak az összegyűjtött fejpénzekből kell kigazdálkodnia a rendelői bért, a különböző eszközök költségét, de a benzinköltséget is.

(Ha Ön is vidéken él, és a hétköznapokban is tapasztalható visszássággal találkozik, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.