Gyomaendrőd

Hiányoznak a háziorvosok

Kis-Magyarország

A Békés megyei városban jórészt nyugdíjaskorú doktorok látják el a háziorvosi teendőket. Egyikük szerint az ellátási rendszert az összeomlás veszélyezteti, hiszen sok háziorvosi állást hiába hirdetnek, nincs rá jelentkező. A probléma korántsem regionális.

A nyomdájáról híres, közel 16 ezres lélekszámú Békés megyei városban, Gyomaendrődön nyolc háziorvosi praxis van, ám ezek közül csak hatot töltenek be, a fennmaradó kettőt helyettesítéssel oldják meg. Önmagában ez még nem is lenne külön említésre méltó tény, az már sokkal inkább elgondolkodtató, hogy a hat praktizáló és egyben helyettesítő háziorvos közül jelenleg csak egy nem nyugdíjaskorú. Ez pedig több szempontból aggályos.

Máshova mennek
„Nézze, ez egy nagyon nehéz szellemi és fizikai munka. Én már teljes menetfelszerelésben nem tudok felrohanni a harmadik emeletre, és ha ott éppen egy újraélesztést kell végeznem, az nem megy elsőre. Sőt, akkor könnyen lehet, hogy én is szívinfarktust kapok” – érzékeltette a narancs.hu tudósítójával a nehézségeket a nyugdíjaskorú, és a nyár elején visszavonuló Frankó Károly.

Frankó tudomása szerint közel 700, nyugdíjkort betöltött háziorvos praktizál Magyarországon, és sok helyütt – például a Békés megyei Kisdombegyházán – évek óta nem tudják betölteni az állást. Emellett legalább még másfél száz, be nem töltött háziorvosi praxis van az országban. „Egy hamarosan működésbe lépő pokolgépen ülünk, mégsem látszik a megoldás” – véli Frankó, akinek a jó ideje meghirdetett praxisa után eddig egyetlen orvos érdeklődött, ám az orvos meglátása szerint ez a megkeresés nem tekinthető komolynak.

Képünk csak illusztráció!


Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI


A gyomaendrődi háziorvos szerint a hosszú évek óta felhalmozódott és soha meg nem oldott gondok vezettek oda, hogy nemcsak Békés megyében, de az egész országban is elöregedett a háziorvosi szakma. A fiatal orvosok ugyanis nem látnak fantáziát a háziorvosi praxisban, különösen nem vidéken, a szegényebb térségekben. A magyar viszonyok helyett sok fiatal a jobban fizető német, dán vagy norvég állást választja.

Épp ezért kellene – véli Frankó – javítani a praxisok finanszírozását és jövedelmezőségét. Egyben biztosítani kell, hogy egy háziorvosnak ne kelljen a megélhetéshez 2000-2500 kártya a pácienseitől, mert ez a magyar falvak többségében amúgy is elérhetetlen. Tettek és cselekvés hiányában azonban a háziorvosi rendszer összeomlását sem tartja kizártnak Frankó doktor.

Országos jelenség
Az ügyben megkerestük a Békés megyei tiszti főorvost is. Mucsi Gyula érdeklődésünkre írásban kifejtette, hogy a Körös-völgyben 12 házi- és 5 gyermekorvosi praxis nincs betöltve, de ezek száma az elmúlt években érdemben nem nőtt. Megdöbbentő adat ugyanakkor, hogy a jelenleg a Viharsarokban praktizáló háziorvosok közel 40 százaléka 61 évesnél idősebb, ám ez nem térségi adottság, hanem országos jelenség. Mucsi ugyanakkor hangsúlyozta: a háziorvosi gondok miatt nem maradhat ellátatlan ember, és ilyenre eddig nem is került sor. A tisztifőorvos felhívta a figyelmet: a jogszabályok szerint végső esetben a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv rendelne ki háziorvost egy-egy ellátatlan körzetbe. Erre azonban eddig nem volt példa Békésben.

Ettől az évtől egyébként az Országos Alapellátási Intézethez benyújtott sikeres pályázat alapján legfeljebb 4 millió forint egyszeri támogatást kaphat a praxist átvevő fiatal kolléga, amiért cserébe – az összeg nagyságától függően – maximum 4 év működtetést köteles vállalni. Ez az „átadást” segíti, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint egy új háziorvosnak az elődjétől meg kell vásárolnia a praxist. (Ha ez egy bizonyos időn belül nem történik meg, akkor a „jog” átszáll az önkormányzatra, amely aztán már ingyen adhatja tovább, amennyiben akad jelentkező – B. T.) A pályázati segítség – Mucsi szerint – sokat javított a korábbi évek helyzetén, noha az általa megadott háziorvosi korfa összetétele nem feltétlenül erről árulkodik. Azt azonban elismerte a megyei főorvos, hogy a kis lakosságszámú települések továbbra is nehezen fogják megtalálni az idős orvosok utódját.

Mennyit fizet?
A háziorvosok az Országos Egészségügyi Pénztártól (OEP) kapnak „fizetést”. Egy gondozott lakos után – ez a kártyapénz – 160 forintot. Ugyanakkor a rendeléstől három éve távol maradó betegeket az orvosnak ki kell jelentenie, különben büntetést kaphat. A háziorvosnak az összegyűjtött fejpénzekből kell kigazdálkodnia a rendelői bért, a különböző eszközök költségét, de a benzinköltséget is.

(Ha Ön is vidéken él, és a hétköznapokban is tapasztalható visszássággal találkozik, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.