Hoppon maradt a rendőrség, nem megy börtönbe a magyar jogvédő

  • Stemler Miklós
  • 2015. október 26.

Kis-Magyarország

A pécsi járásbíróság jogerős álláspontja szerint ártatlan Heindl Péter pécsi jogvédő, akit a rendőrség 30 ezer forintra, illetve hatnapi elzárásra ítélt. A tárgyaláson jártunk.

Heindl Péter azért kapta az eredeti büntetést, mert június 30-én egy villámcsődület keretében leragasztott egy nemzeti konzultációs plakátot. A szimpátiatüntetéssel fűszerezett tárgyaláson jártunk.

Tulajdon ellen elkövetett szabálysértés, rendzavarás és jogosítvány nélküli vezetés szerepelt annak a bírói tanácsnak az október 26-ai programján, amely a Heindl Péter vs Baranyai Megyei Rendőr-főkapitányság közötti jogvitában volt hivatott dönteni. Hiába volt a tét csupán 30 ezer forintos szabálysértési bírság, a történet jóval többről szólt: lehetséges-e ma Magyarországon szabadon kifejezni a kormány álláspontjával ellentétes nyilvános véleményt. A rendőrség szerint nem, a bíróság szerint igen.

Tejföl a tűzre

false

Ahogy beszámoltunk róla, a Magyar Narancs tudósítója testközelből élte át a pécsi civilek villámcsődületét, hiszen a rendőrök őt is két órán át feltartóztatták a  „Te munkádra is szükség van ahhoz, hogy Orbán Viktor öt gyermeke a saját lábára állhasson” felirat felhelyezése után. A járőrök szigora persze érthető volt, hiszen több társuk azért került eljárás alá nem sokkal korábban, mert nem léptek fel a konzultációs plakátot tejföllel leöntő gaz rongálókkal szemben.

Ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs, azért

Mint a többórás procedúra végére kiderült, Pécsett semmiféle rongálás sem történt, hiszen a gyurmával felhelyezett feliratot maguk a civilek távolították el anélkül, hogy az alatta lévő plakát megsérült volna, ám az ügy ezzel még nem ért véget. Az akciót magára vállaló Heindl Péter szűk egy hónappal a történtek után kapott idézést szabálysértési eljárás miatt, és az első fokon eljáró Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság annak rendje és módja szerint 30 ezer forint pénzbírságra, illetve annak meg nem fizetése esetén hat napos börtönbüntetésre ítélte a jogvédőt a gyülekezési joggal való visszaélés miatt, mivel értelmezésük szerint azáltal, hogy szervezőként egy nappal az esemény előtt saját nevével vállalta az akciót, az már nem villámcsődületnek minősült, hanem bejelentés köteles demonstrációnak.

Gondolkodási idő

Heindl Péter természetesen vitatta a határozatot, már csak azért is, mert a pécsi ellenzéki civilek Facebook csoportjában „szervezett” akciónak rengeteg szervezője volt, akik hozzászólásaikkal és javaslataikkal járultak hozzá a villámcsődülethez, másrészt a mintegy ötperces eseménynek kiforrott programja sem igazán volt: néhányan felhelyezték a feliratot, mások gitároztak egyet, oszt’ jónapot.

A helyszínen ráadásul szóba sem került a gyülekezési joggal való visszaélés, hiszen a civilek „bűnösségét” mintegy megelőlegező rendőrök és a velük folyamatos kapcsolatban lévő vezetőik folyamatosan a rongálás tényállását hangsúlyozták. A dokumentumok dátumai alapján a rendőrségnek egy hetébe telt a gyülekezési joggal való visszaéléshez eljutni, ami Heindl szerint arra utalt, hogy koncepciós eljárás folyik ellene. Érdekes mellékkörülmény, hogy a gyülekezési joggal való visszaélésről szóló eljárás indítása nagyobbrészt egybeesett azzal, hogy egy hasonló ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság úgy döntött, hogy a politikai célzatú plakátrongálás a szabad véleménynyilvánítás legitim eszköze.

false

A jogvédő fellebbezése után október 26-ra tűzték ki az ügy tárgyalását a pécsi járásbíróságon, ahol civilek stílszerűen „Még nem tudom mit, de valamit biztos elkövettél!” című demonstrációval melegítettek be a tárgyalásra: a 15-20 fős csoport egy alkalmi drótkerítés mögül demonstrált a bíróság épülete előtt a helyszínen lévő rendőrök teljes közönye mellett.

Merkel mellett lehet flashmobot szervezni, a kormány ellen nem?

A tárgyalás során Heindl Péter hangsúlyozta: már csak azért sem tettek bejelentést a megmozdulásról a rendőrségen, mert néhány hónappal korábban egy ugyanilyen módon szervezett flashmob bejelentésekor épp egy rendőrségi ügyintéző közölte velük, hogy az ilyen rendezvények nem bejelentés kötelesek. Arra pedig az ügyében eljáró rendőr őrnagy sem tudott választ adni, hogy a két megmozdulás miben tért el egymástól – már azt leszámítva, hogy az egyik témája a Magyarországra látogató Angela Merkel látogatása volt, míg a másiké a menekültellenes kormányzati kommunikáció elleni tiltakozás. A jogvédő hozzátette, azért jelölte meg magát szervezőként, mert társai közül többen már előzetesen féltek az esetleges retorzióktól. Lám, nem is alaptalanul.

Tanúskodom

Heindl Péter vallomása után a tanúk, köztük a Magyar Narancs újságírója megerősítették, hogy a „szervezőmunka” végig a pécsi civilek Facebook csoportjában zajlott, ahol mindenki hozzátette a saját ötleteit, és olyan részletek is az utolsó pillanatban dőltek el, hogy hoz-e valaki gitárt magával. A bíróság végül úgy döntött, hogy miután a rendőrség tévesen állapította a megmozdulásról, hogy az bejelentés köteles esemény, amelyért szervezőként Heindl Péternek kell felelnie, ezért nem történt szabálysértés, így a pénzbírságot is eltörölte. A határozat jogerős.

Ui.

Az ügynek ezzel együtt még nincs vége, hiszen több civil is a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult, miután a rendőrség a flashmob után mindenféle indoklás nélkül tartóztatta fel őket több órán keresztül. Bár a panasz megtétele óta lassan négy hónap telt el, a testület egyelőre nem reagált a beadványokra.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.