Heindl Péter azért kapta az eredeti büntetést, mert június 30-én egy villámcsődület keretében leragasztott egy nemzeti konzultációs plakátot. A szimpátiatüntetéssel fűszerezett tárgyaláson jártunk.
Tulajdon ellen elkövetett szabálysértés, rendzavarás és jogosítvány nélküli vezetés szerepelt annak a bírói tanácsnak az október 26-ai programján, amely a Heindl Péter vs Baranyai Megyei Rendőr-főkapitányság közötti jogvitában volt hivatott dönteni. Hiába volt a tét csupán 30 ezer forintos szabálysértési bírság, a történet jóval többről szólt: lehetséges-e ma Magyarországon szabadon kifejezni a kormány álláspontjával ellentétes nyilvános véleményt. A rendőrség szerint nem, a bíróság szerint igen.
Tejföl a tűzre
| ||
Ahogy beszámoltunk róla, a Magyar Narancs tudósítója testközelből élte át a pécsi civilek villámcsődületét, hiszen a rendőrök őt is két órán át feltartóztatták a „Te munkádra is szükség van ahhoz, hogy Orbán Viktor öt gyermeke a saját lábára állhasson” felirat felhelyezése után. A járőrök szigora persze érthető volt, hiszen több társuk azért került eljárás alá nem sokkal korábban, mert nem léptek fel a konzultációs plakátot tejföllel leöntő gaz rongálókkal szemben.
Ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs, azért
Mint a többórás procedúra végére kiderült, Pécsett semmiféle rongálás sem történt, hiszen a gyurmával felhelyezett feliratot maguk a civilek távolították el anélkül, hogy az alatta lévő plakát megsérült volna, ám az ügy ezzel még nem ért véget. Az akciót magára vállaló Heindl Péter szűk egy hónappal a történtek után kapott idézést szabálysértési eljárás miatt, és az első fokon eljáró Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság annak rendje és módja szerint 30 ezer forint pénzbírságra, illetve annak meg nem fizetése esetén hat napos börtönbüntetésre ítélte a jogvédőt a gyülekezési joggal való visszaélés miatt, mivel értelmezésük szerint azáltal, hogy szervezőként egy nappal az esemény előtt saját nevével vállalta az akciót, az már nem villámcsődületnek minősült, hanem bejelentés köteles demonstrációnak.
Gondolkodási idő
Heindl Péter természetesen vitatta a határozatot, már csak azért is, mert a pécsi ellenzéki civilek Facebook csoportjában „szervezett” akciónak rengeteg szervezője volt, akik hozzászólásaikkal és javaslataikkal járultak hozzá a villámcsődülethez, másrészt a mintegy ötperces eseménynek kiforrott programja sem igazán volt: néhányan felhelyezték a feliratot, mások gitároztak egyet, oszt’ jónapot.
A helyszínen ráadásul szóba sem került a gyülekezési joggal való visszaélés, hiszen a civilek „bűnösségét” mintegy megelőlegező rendőrök és a velük folyamatos kapcsolatban lévő vezetőik folyamatosan a rongálás tényállását hangsúlyozták. A dokumentumok dátumai alapján a rendőrségnek egy hetébe telt a gyülekezési joggal való visszaéléshez eljutni, ami Heindl szerint arra utalt, hogy koncepciós eljárás folyik ellene. Érdekes mellékkörülmény, hogy a gyülekezési joggal való visszaélésről szóló eljárás indítása nagyobbrészt egybeesett azzal, hogy egy hasonló ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság úgy döntött, hogy a politikai célzatú plakátrongálás a szabad véleménynyilvánítás legitim eszköze.
| ||
A jogvédő fellebbezése után október 26-ra tűzték ki az ügy tárgyalását a pécsi járásbíróságon, ahol civilek stílszerűen „Még nem tudom mit, de valamit biztos elkövettél!” című demonstrációval melegítettek be a tárgyalásra: a 15-20 fős csoport egy alkalmi drótkerítés mögül demonstrált a bíróság épülete előtt a helyszínen lévő rendőrök teljes közönye mellett.
Merkel mellett lehet flashmobot szervezni, a kormány ellen nem?
A tárgyalás során Heindl Péter hangsúlyozta: már csak azért sem tettek bejelentést a megmozdulásról a rendőrségen, mert néhány hónappal korábban egy ugyanilyen módon szervezett flashmob bejelentésekor épp egy rendőrségi ügyintéző közölte velük, hogy az ilyen rendezvények nem bejelentés kötelesek. Arra pedig az ügyében eljáró rendőr őrnagy sem tudott választ adni, hogy a két megmozdulás miben tért el egymástól – már azt leszámítva, hogy az egyik témája a Magyarországra látogató Angela Merkel látogatása volt, míg a másiké a menekültellenes kormányzati kommunikáció elleni tiltakozás. A jogvédő hozzátette, azért jelölte meg magát szervezőként, mert társai közül többen már előzetesen féltek az esetleges retorzióktól. Lám, nem is alaptalanul.
Tanúskodom
Heindl Péter vallomása után a tanúk, köztük a Magyar Narancs újságírója megerősítették, hogy a „szervezőmunka” végig a pécsi civilek Facebook csoportjában zajlott, ahol mindenki hozzátette a saját ötleteit, és olyan részletek is az utolsó pillanatban dőltek el, hogy hoz-e valaki gitárt magával. A bíróság végül úgy döntött, hogy miután a rendőrség tévesen állapította a megmozdulásról, hogy az bejelentés köteles esemény, amelyért szervezőként Heindl Péternek kell felelnie, ezért nem történt szabálysértés, így a pénzbírságot is eltörölte. A határozat jogerős.
Ui.
Az ügynek ezzel együtt még nincs vége, hiszen több civil is a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult, miután a rendőrség a flashmob után mindenféle indoklás nélkül tartóztatta fel őket több órán keresztül. Bár a panasz megtétele óta lassan négy hónap telt el, a testület egyelőre nem reagált a beadványokra.
