Íme az ország legkisebb iskolája: négyen járnak majd egy osztályba

  • Kovács István
  • 2014. augusztus 30.

Kis-Magyarország

A borsodi Nekézsenyben szeptembertől mindössze három másodikos és egy harmadikos tanuló ül be az iskolapadba. Ebben az iskolában cseperedett egykor Balog Zoltán miniszter is. Most a bezárás fenyegeti.

Az Ózdtól mintegy 20 kilométerre található Nekézseny község neve ritkán bukkan fel a médiában. Majd másfél évtizede kapott a település országos visszhangot: akkor Szeleczky Zita színésznőt helyezték a csendes észak-borsodi falu temetőjében végső nyugalomra. (A művész szülei egykor nekézsenyi lakosok voltak, innen a kötődés. A község 2005. április 20-án, a színésznő születésének 90. évfordulóján emlékházat is nyitott Szeleczky Zita tiszteletére.) A másik jól ismert, Nekézsenyből indult „híresség” Balog Zoltán. Az Emmi minisztere az általános iskolát itt végezte, mivel édesapja hosszú éveken át református lelkészként tevékenykedett a Bükkben lévő községben. Most épp az előbbi intézmény kerülhet reflektorfénybe: alighanem ez lesz az ország legkisebb iskolája a maga négyfős osztályával.

Megszűnés szélén

A falu oktatási intézménye az ózdi kistérségben évtizedeken át az egyik legeredményesebb volt: sorra nyerték a tanulmányi és sportversenyeket. Aztán a gazdasági hanyatlás más vidékekre sodorta a fiatalokat, a gyermekek száma pedig ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent.

Az iskola épülete

Az iskola épülete – négy gyereké lesz ősztől

 

Nemrégiben pedig – az országos tendenciáknak megfelelően – a falu felső tagozatos gyerekei a szomszédos Dédestapolcsányi Általános Iskolába kerültek. A 2013/2014-es tanévben Nekézsenyben helyben már csak 8 tanuló vett részt az alsó tagozatos oktatásban, őket egy helyi pedagógus, Magyar Józsefné tanította. Ám a tanárnő közel jár a nyugdíjhoz, és úgy érezte, kitér a bizonytalanná váló helyzet elől, ezért faluja helyett inkább Farkaslyuk iskoláját választotta, ahol most napközis pedagógusként alkalmazzák. Magyar Józsefné azért döntött így, mivel nemrég felmerült annak a lehetősége, hogy idén már nem lesz tanítás a nekézsenyi tagiskolában. Ez azonban nem így történt, mivel néhány szülő ragaszkodott a helyi tanításhoz.

Szülői ragaszkodás

Bolykóné Fodor Emese fia most lesz másodikos. Az asszony és a férj úgy vélekednek, ha lányaik, a másodikos szakképzős Emese és a hetedikes Xénia is helyben tanulhatott, ez megilleti

Az orgonának jót tett

A miniszter egykori iskolatársával is találkoztunk Nekézsenyen. Tóth János nyugdíjas pedagógus nyolc éven át osztálytársa volt Balog Zoltánnak, három éven keresztül pedig padtársa. Addig ugyanis, mint helyi elöljáró gyermekét, az első padba, a lányok elé ültették Zoltánt, ám hatodik osztályos korában kérésére változott a helyzet, és akkor kapott padtársat. Azóta is tartják a kapcsolatot, Tóthék jártak nála egykor az NDK-ban is, ahol néhány évet töltött, de maglódi otthonában is meglátogatták már Balogot. Nekézsenyen a minisztert emlegetik akkor is, amikor szóba kerül: a közelmúltban a falu református temploma orgonájának felújítására az Emmitől hárommillió forint érkezett.

Szabolcsot is. Hasonlóan gondolkodik még három szülő, és ez elég is. Az oktatási törvénybe foglalták a szerzett jogot, vagyis amíg egyetlen gyermek szülei ragaszkodnak a helyben történő iskoláztatáshoz, addig fenn kell tartani az intézményt. Azaz szeptembertől három másodikos és egy harmadikos egy alsós osztályt fog alkotni. (Felsőst – mint már említettük – itt már nem lehet.)

A megüresedett tanítói állásra pályázatot is írt ki a Kazincbarcikai Tankerület, ám információink szerint erre nem érkezett érvényes beadvány annak ellenére, hogy tucatszám vannak a térségben munkanélküli, illetve vállalkozóvá vált pedagógusok. Ezért meg kellett ismételni a pályázatot, amely a hírek szerint már eredményes volt, így jelen állás szerint lesz tanítójuk az alsós nekézsenyi gyerekeknek.

Az épületen belül viszont néhány racionális intézkedést be kell vezetni, mert négy tanuló és egy pedagógus miatt nem kell minden helyiséget fűteni, és a takarításhoz sincs szükség nyolcórás munkavállalóra. Az elmúlt tanévben a fenntartási költségek – tudtuk meg a polgármesteri hivatalban – elérték a nyolcmillió forintot. Kérdésként merül még fel, hogy a pedagógus 32 órás munkahetébe nem fér bele a mindennapi 16 óráig tartó felügyelet, ezért ha azt is igényelnék a szülők, valamilyen áthidaló megoldást kellene keresni. Ráadásul az ezer fő alatti község tanintézményében az elmúlt években nem történt eszközfejlesztés, így elavult számítógépek várják a négy tanulót. Azt jelenleg nem tudni, lesz-e lehetőségük idegen nyelv tanulására.

Optimista polgármester vs. sötét jövőkép

Bolykóné azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy több nekézsenyi szülő is gondolkodik azon, hogy Dédestapolcsányból visszaíratja gyermekét a helyi iskolába. A település polgármestere is azt szeretné, ha fennmaradna oktatási intézményük, mert szerinte a megszűnés a község további kiürülését jelentené. Varga Béla azt mondta: 18 fős óvodájukba öt nagycsoportos gyermek jár, és jövőre velük elérheti a létszám az előírt nyolc főt. Ha októberben újra megválasztják, a következő tanév előtt kampányolni fog a szülőknél. Bolykóné Fodor Emese semmit nem bízott a véletlenre, a kialakult helyzetben kikérte Balog Zoltán véleményét is. Az egykor a falu iskolájába járó miniszter válaszlevelében kifejtette: élhetnek a szülők a szerzett jogokkal, és akkor megmarad a helyi oktatás.

Balog Zoltán - védőszent lenne?

Balog Zoltán – védőszent lenne?

Fotó: MTI

Nekézsenyben ugyanakkor megoszlanak az iskolával kapcsolatos vélemények. Egy névtelenül nyilatkozó pedagógus úgy fogalmazott: ő a kis létszámú osztályok és a kisiskolák pártján áll, mert ott lehet jó eredményeket elérni, de a négyfős létszámot egyenesen nonszensznek tartja. Egyben úgy is látja, inkább a szegényebb családok ragaszkodnak a helyi tanításhoz, a tehetősebbek Dédestapolcsány jól felszerelt iskoláját választják már alsós szinten is. Ezt támaszthatja alá az is, hogy idén három nekézsenyi gyerek – azaz szülő – inkább a szomszéd települést választotta már az induláskor, ami egyúttal mutatja is: a falu iskolájának jövője jelenleg meglehetősen borúsnak tűnik.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.