Koncert

Mahler-liturgia

A Budapesti Fesztiválzenekar hangversenye

Kritika

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Mindig kísértette a halál, tizenhárom testvére közül kilenc korán elhunyt, apját, anyját 1889-ben pár hónapon belül veszítette el, öccse, a hozzá hasonlóan szikrázó zenei tehetség, Otto 1895-ben öngyilkos lett. A monumentális 2. (Feltámadás) szimfónia egy évvel később született, bizonyára a gyásszal való birkózás nyomán – s máig megható, hogy ez a cseh-osztrák fiatalember képes volt hangokba önteni félelmeit, reményeit és kényszerképzeteit, felidézni a boldog pillanatokat a nyomorúság közepette is. Hiszen a szimfónia kedélyes Ländlere éppen arra a naiv jókedvre emlékezik, amelyben a gondolata sincsen a halálnak. Mahler fejjel megy a falnak, amikor legbelső nyomorúságának kifejezéséért nagyzenekart, kórust, szólistákat, ütők, rezek armadáját harsogta össze. Lyukat üt rajta: azt kérdezi, van-e valami a halál után, volt-e értelme az életnek, van-e mélyebb jelentés a rideg hiány mögött.

Mahler zenéje grandiózus, előadásához százakra van szükség, de a hozzá vezető út csak személyes lehet. Fischer Iván számára, akit régóta a nagy Mahler-karmesterek között szokás emlegetni, a szimfónia nagy szabása nem jelent problémát, de a mű érzésvilágának kibontásával sem maradt adós. Az első tétel gyászzenéjét néhány dinamikai és tempóbeli választás tette ellenállhatatlanná és lendületessé (csak Leonard Bernstein mert bátrabb lenni, ha szélsőséges tempóváltásokról van szó). A második tétel, a Ländler ártatlan egyszerűségét a borzongató scherzo ellensúlyozta. Utóbbinak, a szüntelenül mozgó szimfóniatételnek Péteri Lóránt zenetörténész egész kötetet szentelt tíz évvel ezelőtt, kapcsolatot teremtve Freud „kísérteties” kategóriájával, amelyben a régi, a meghitt idegenné, az élő gépiessé, a barátságos félelmetessé válik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)