A szerk.

Hol a határ?

A szerk.

Arról a Magyarországot és Ukrajnát érintő titkosszolgálati ügyről, amely, ha valódi nemzetközi botránnyá dagad, rendkívül hátrányos helyzetbe hozhatja a két állam valamelyikét, kevés bizonyított tényt ismerünk. Amit biztosan tudunk: múlt pénteken az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) azt állította, hogy leleplezett egy Nyugat-Ukrajnában működő magyar katonai hírszerző hálózatot.

Kémkedés miatt két, magyar állampolgársággal is rendelkező, korábban az ukrán hadsereg alkalmazásában állt ukrajnai magyar személyt letartóztattak; őket hazaárulással vádolják, az ukrán sajtó azonosította is mindkettejüket. Azt is tudjuk, hogy Magyarország válaszként kiutasított két, állítólag diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet, mire Kijiv ugyancsak két magyar diplomatát nyilvánított nemkívánatos személlyé. Az ügy miatt lapzártánk idején ülésezik a miniszterelnök által összehívott, 2022 óta létező Védelmi Tanács.  

Tényszerűen semmi más nem állítható. Ám az akciók kivitelezése, az azonnali reakciók és a tágabb kontextus azt sejteti, hogy Orbán Viktor egy jókora taszajtással közelebb lökte Magyarországot a szakadékhoz.

Szijjártó Péter külügyminiszter az első vonatkozó hírt még úgy kommentálta, hogy óvatosan kell fogadni az ilyesfajta értesüléseket; ám kisvártatva beindult valamiféle kormányzati pánikreakció. És most ne is a kémkedéssel gyanúsított ukrán diplomaták látványos budapesti letartóztatására gondoljunk, hanem a magyarázkodásra. E szerint Ukrajna és – természetesen – „Brüsszel” azért vádolja Magyarországot kémkedéssel, mert nem tetszik nekik Orbán békepárti álláspontja, meg – a központi propagandában „véleménynyilvánításnak” felstilizált, manipulatív – kérdéssor Ukrajnáról. Nos, nehéz elképzelni, hogy erre az ukrán válasz e nagyon súlyos vád megfogalmazása, hovatovább fabrikálása lenne. De hasonlóan gyönge érv az is, amivel maga Orbán állt elő: a Tisza Párt, Ukrajna és „Brüsszel” gigantikus és összehangolt Magyarország- és Orbán-ellenes összeesküvést, titkos­szolgálati lejárató akciót szervezett. A párt másod- és sokadvonalában természetesen máris kórusban követelik a hazaáruló tiszások eltakarítását a közéletből.

Tényszerűen ugyan nem tudható, de egyre több információ szivárog ki arról, hogy a magyar titkosszolgálatok – vagy azok feltétlenül rendszerhű része – olyan adatokat igyekeztek beszerezni az ukrán állam és hadsereg állapotáról, utóbbi felszereltségéről és telepített harcászati eszközeiről, amelyek nélkülözhetetlenek egy esetleges magyar katonai bevonulás során. Ezek között lehetnek – lehettek volna – olyan információk is, amelyeket az oroszok minden bizonnyal örömmel és köszönettel fogadnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.

Amerika kapitány menni

Lapzártánk után három nappal, pénteken találkozik Orbán Trumppal, így a találkozó érdemi részét és eredményeit jelen pillanatban tárgyalni nem, legfeljebb találgatni tudjuk. A magyar fél közlése szerint Amerika kapitány, Pókember és Vasember azért járulnak Trump elibe („Washington, jövünk!”), hogy meggyőzzék arról: engedje továbbra is, hogy hazánk háborítatlanul vásárolhasson nyersolajat és gázt Oroszországtól, különben… Hát ez az.