Film

Erőltetett párhuzamok

Laetitia Colombani: A hajfonat

  • 2025. május 14.

Kritika

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Ebbe a hármas kontextusba ágyazódik ez a három különböző kontinensen játszódó történetet egybefonó, kissé tolakodóan feminista film.

Indiában egy kaszton kívüli – tehát pária, a hindu felfogás szerint érinthetetlen – anya jobb sorsot szán a lányának, mint ami neki jutott (árnyékszékpucolás, középkori higiénés körülmények között, porba vetett fizetségért). Iskolába íratja saját gyógykezelésére megtakarított pénzéből, ám a tanító, a brahmin az első nap megveri a gyereket a származása miatt. Az asszony a visszalopott pénzből, számkivetettségébe beletörődő, gyáva férjét hátrahagyva, délre menekíti a kislányát, ahol a kasztrendszer nem írja felül az ország megkülönböztetést nem ismerő alkotmányát. Amikor a napokig tartó veszélyes utazástól kimerülten, kifosztva, egy szál ruhában megérkeznek remélt új életük helyszínére, hálából felajánlják a hajukat is Visnu istennek. Kilépvén a templomból már csak a kislány babájának van haja.

Szicíliában egy családi parókakészítő manufaktúra készül tönkremenni, magával a családdal egyetemben, amikor a családfő balesetben meghal, és a féltve őrzött szakmai titkokon kívül csak egy gigantikus jelzáloghitelt hagy maga után. Volna megoldás, ha az apja nyomdokaiba lépő legkisebb lány hajlandó lenne férjhez menni a kisváros erős emberének érte epekedő fiához. Itt is a gúzsba kötő tradíciók, ugye. Ráadásul egy szikh bevándorlót szeret, akinek turbánja messziről hirdeti, hogy ő egy gyanús idegen. Mégis ő menti meg a vállalkozást – Indiából importált olcsó hajjal.

Kanadában rákos lesz egy komoly ügyvédi iroda vezetését éppen átvenni készülő munkamániás nő. Nem lehet titokban tartani a betegséget, és nemcsak azért, mert az ambiciózus asszisztens kifecsegi (így tud átigazolni az ügyvédnő riválisához), hanem inkább azért, mert látható jelei is lesznek a kezelésnek. Így kerül egy nincstelen indiai kislány Olaszországban kiszőkített haja a kanadai felső-középosztálybeli nő fejére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.