Film

Erőltetett párhuzamok

Laetitia Colombani: A hajfonat

  • 2025. május 14.

Kritika

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Ebbe a hármas kontextusba ágyazódik ez a három különböző kontinensen játszódó történetet egybefonó, kissé tolakodóan feminista film.

Indiában egy kaszton kívüli – tehát pária, a hindu felfogás szerint érinthetetlen – anya jobb sorsot szán a lányának, mint ami neki jutott (árnyékszékpucolás, középkori higiénés körülmények között, porba vetett fizetségért). Iskolába íratja saját gyógykezelésére megtakarított pénzéből, ám a tanító, a brahmin az első nap megveri a gyereket a származása miatt. Az asszony a visszalopott pénzből, számkivetettségébe beletörődő, gyáva férjét hátrahagyva, délre menekíti a kislányát, ahol a kasztrendszer nem írja felül az ország megkülönböztetést nem ismerő alkotmányát. Amikor a napokig tartó veszélyes utazástól kimerülten, kifosztva, egy szál ruhában megérkeznek remélt új életük helyszínére, hálából felajánlják a hajukat is Visnu istennek. Kilépvén a templomból már csak a kislány babájának van haja.

Szicíliában egy családi parókakészítő manufaktúra készül tönkremenni, magával a családdal egyetemben, amikor a családfő balesetben meghal, és a féltve őrzött szakmai titkokon kívül csak egy gigantikus jelzáloghitelt hagy maga után. Volna megoldás, ha az apja nyomdokaiba lépő legkisebb lány hajlandó lenne férjhez menni a kisváros erős emberének érte epekedő fiához. Itt is a gúzsba kötő tradíciók, ugye. Ráadásul egy szikh bevándorlót szeret, akinek turbánja messziről hirdeti, hogy ő egy gyanús idegen. Mégis ő menti meg a vállalkozást – Indiából importált olcsó hajjal.

Kanadában rákos lesz egy komoly ügyvédi iroda vezetését éppen átvenni készülő munkamániás nő. Nem lehet titokban tartani a betegséget, és nemcsak azért, mert az ambiciózus asszisztens kifecsegi (így tud átigazolni az ügyvédnő riválisához), hanem inkább azért, mert látható jelei is lesznek a kezelésnek. Így kerül egy nincstelen indiai kislány Olaszországban kiszőkített haja a kanadai felső-középosztálybeli nő fejére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.