Film

Prokrusztész-ágy

Nadir Moknèche: A tengert ígérted nekem

Kritika

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Utóbbiak a polgárrá válás útján kívántak szabadulni a földesurak zsarnoksága alól, míg Moknèche hősei a múltjuktól, tiltott vágyaiktól menekülnének – paradox módon épp a családjuk által szorgalmazott önkéntes rabság útján. Saïd (Youssouf Abi-Ayad), egy algériai halal hentes meleg fia, Hadjira (Kenza Fortas) egy drogdílerrel szövődött szerencsétlen románcot követően épp börtönből szabadult. Nem is lehetnének távolabb egymástól. Családjaik a szégyentől félve elrendezett házasságba terelik a két fiatalt. Lelkesedésükről sokat elárul, hogy a film nyitójelenetében Saïd anyja szerelmi bájitalt diktál fiába; cukorral ihatóvá varázsolt keserű főzetbe áztatja Hadjira arcképét egy arab varázsigével. A fiú az esküvő napján többször is megfutamodik az oltár elől; először zsibbadtra issza magát, aztán szerelméhez, a jazz-zenész Vincent-hoz szökik. A sorsukat nem kerülhetik el, a kényszerházasság pedig épp olyan nyomorúságot hoz mindkettejüknek, mint amilyet a bevezetés alapján várhatunk.

Az ifjú pár Saïd apró lakótelepi lakásába költözik, ahol társaságot csak a fiú díszhalai szolgáltatnak. Hadjirát nyomasztja, hogy mindenki unokát vár tőle (lehetőleg minél hamarabb), Saïd pedig éjszakai kocogást tettetve titkos légyottokra szökik vadidegen férfiakkal. További feszültséget szül a kapcsolatban, hogy a lány múltbeli bűneiért vallásos rítusokkal vezekel, amit a szekulárisabb férj némi idegenkedéssel fogad. Moknèche ragaszkodik megszokott témáihoz (a társadalmi elvárások között vergődő nonkonformista hősök), de előző filmjei harsányabb hangvételével ellentétben (Apám Lola; Éljen Algéria!; Paloma) itt csendesebben mesél. Nincsenek eltúlzott érzelmek, Saïd és Hadjira történetében inkább a dacos egymásrautaltságot és szavak nélküli alkudozást hangsúlyozza. Ironikus módon ők ketten látják a legtisztábban egymást, és egyből megértik, hogy mindketten szerepeket játszanak; a szófogadó gyermekét, az illedelmes feleségét, a tiszteletre méltó férjét (Saïd ráadásul rendszeresen alkalmi szexpartnerei ízléséhez igazítja magát, időnként saját muszlim identitását szexualizálva).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.