Lázár Jánossal tárgyaltak a napokban az Aligai Fürdőegyesület (AFE) képviselői. A téma természetesen a Club Aliga-beruházás volt, mellyel kapcsolatban két pert is nyert az egyesület a közelmúltban, megtorpedózva ezzel a befektetők mindkét építési engedélyét. Ahogy arról lapunk is beszámolt, nem épülhet egyelőre sem társasháztömb a Balatonaliga feletti magaspart tetejére, sem új kikötőépület a partra. Ezen kívül jelenleg csak látványtervei vannak a Club Aliga tulajdonos cégében, a Pro-Mot Hungáriában legfrissebben tulajdont szerzett Bayer Property Zrt.-nek, Balázsa Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő társaságának, mely két hete a márciusit követően újabb nem sajtónyilvános lakossági tájékozatón mutatta be ezeket a helyieknek.
Egy kanapén Lázárral
A két pert is nyert AFE felkelthette Lázár János építési és közelekedési miniszter érdeklődését is, aki csaknem egy éve azt mondta a parlamentben – az MSZP-s Gurmai Zitának válaszolva, aki éppen a Club Aliga témájában kérdezett –, hogy „a Balaton partjára csak azt és csak olyat lehet építeni, amit a helyi közösség megenged és lehetővé tesz”.
A hajdani pártüdülő nyitottá tételéért a rendszerváltás óta (a kilencvenes években tüntetésekkel is) küzdő helyi fürdőegyesület vezetősége örömmel fogadta el a miniszter invitálását és mondta el régóta hangoztatott érveit, kéréseit Lázár János tárgyalójában, ahol a miniszter, Fülöp Balázs AFE-elnök és Bukovszki András alelnök egy kanapén ült.
„Három kérést fogalmaztunk meg:
vegye le a kormány a kiemelt beruházás státuszt a Club Aliga-fejlesztésről és amennyiben a helyi építési szabályzatnak kell megfelelnie, semmilyen ellenvetésünk nem lesz a fejlesztés ellen
– mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András. – Kértük a közfunkciók garantálását a közutak, a közpark és a strand köztulajdonba kerülésével, az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésükkel, azért, hogy soha többé ne lehessen ezeket elprivatizálni, soha töbé ne zárhassa le sorompó a közutat. Tájékoztattuk Lázár Jánost arról is, hogy valaha a Rákosiék által kisajátított terület volt Balatonaliga faluközpontja, a református templom máig fennmaradt. Sőt, egy olyan könyvvel is megajándékoztuk, mely civil szervezetünk rendszerváltás óta tartó küzdelmét taglalja a település Balaton-partjáért. S végül javasoltuk, hogy végre üljön le minden érdekelt egy asztalhoz, vagyis a nemzeti vagyonkezelő (ez a szervezet lenne illetékes arra, hogy kezdeményezze a bejegyzéseket az ingatlannyilántartásba), az önkormányzat, a fürdőegyesület és a befektető, akár úgy, hogy az egyeztető tárgyalást Witzmann Mihály, a térség oszággyűlési képviselője kezdeményezze. Lázár Jánosnak elmondtuk azt is:
álláspontunk szerint a már felparcellázott Aliga II-es területre nem lehet építési engedélyeket kiadni, mert ez esetben elvész a Balaton-part megközelíthetősége.”
Ez utóbbival kapcsolatban egyébként Bukovszki András balatonvilágosi önkormányzati képviselőként azt indítványozta a helyi képviselő-testületnek: az önkormányzat kérje a kormánytól a szabad parti sétány állami kisajátítását, az immár felparcellázott és értékesített magántelkeken véleménye szerint így lehetne „visszaszerezni” a Balaton-partot.
„Előremutató volt”
Lapunk kérdéseket küldött Lázár Jánosnak a találkozó kapcsán, arról érdeklődve, a miniszter lát-e esélyt arra, hogy az Aligai Fürdőegyesület kérései megvalósuljanak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya ezt válaszolta: „Lázár János miniszter úr első alkalommal találkozott az Aligai Fürdőegyesület tagjaival. A megbeszélés előremutató volt. Jelenleg keressük az egyesület kéréseinek és a magyar építésügy szabályainak megfelelő megoldásokat.”
Lázár egyébként ugyanakkor, amikor majdnem egy éve Gurmai Zitának válaszolt, arra is ígéretet tett, hogy még abban az évben az Országgyűlés elé terjeszti a kiemelt beruházásokról szóló jogszabálycsomagot. Ugyanekkor Csepreghy Nándor miniszterhelyettes arról beszélt: az állam csak olyan beruházások megvalósítását tenné lehetővé, melyek garantálják, hogy az emberek továbbra is hozzáférnek a tavakhoz és egyéb természeti kincsekhez.
