Lázár Jánosnál jártak a fürdőegyesület képviselői Club Aliga-ügyben

Kis-Magyarország

Azt kérték az építési és közlekedési minisztertől, ne legyen kiemelt beruházás a Club Aliga-fejlesztés, továbbá egyeztetést javasoltak valamennyi érintettel.

Lázár Jánossal tárgyaltak a napokban az Aligai Fürdőegyesület (AFE) képviselői. A téma természetesen a Club Aliga-beruházás volt, mellyel kapcsolatban két pert is nyert az egyesület a közelmúltban, megtorpedózva ezzel a befektetők mindkét építési engedélyét. Ahogy arról lapunk is beszámolt, nem épülhet egyelőre sem társasháztömb a Balatonaliga feletti magaspart tetejére, sem új kikötőépület a partra. Ezen kívül jelenleg csak látványtervei vannak a Club Aliga tulajdonos cégében, a Pro-Mot Hungáriában legfrissebben tulajdont szerzett Bayer Property Zrt.-nek, Balázsa Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő társaságának, mely két hete a márciusit követően újabb nem sajtónyilvános lakossági tájékozatón mutatta be ezeket a helyieknek.

Egy kanapén Lázárral

A két pert is nyert AFE felkelthette Lázár János építési és közelekedési miniszter érdeklődését is, aki csaknem egy éve azt mondta a parlamentben – az MSZP-s Gurmai Zitának válaszolva, aki éppen a Club Aliga témájában kérdezett –, hogy „a Balaton partjára csak azt és csak olyat lehet építeni, amit a helyi közösség megenged és lehetővé tesz”.

A hajdani pártüdülő nyitottá tételéért a rendszerváltás óta (a kilencvenes években tüntetésekkel is) küzdő helyi fürdőegyesület vezetősége örömmel fogadta el a miniszter invitálását és mondta el régóta hangoztatott érveit, kéréseit Lázár János tárgyalójában, ahol a miniszter, Fülöp Balázs AFE-elnök és Bukovszki András alelnök egy kanapén ült.

„Három kérést fogalmaztunk meg:

vegye le a kormány a kiemelt beruházás státuszt a Club Aliga-fejlesztésről és amennyiben a helyi építési szabályzatnak kell megfelelnie, semmilyen ellenvetésünk nem lesz a fejlesztés ellen

– mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András. – Kértük a közfunkciók garantálását a közutak, a közpark és a strand köztulajdonba kerülésével, az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésükkel, azért, hogy soha többé ne lehessen ezeket elprivatizálni, soha töbé ne zárhassa le sorompó a közutat. Tájékoztattuk Lázár Jánost arról is, hogy valaha a Rákosiék által kisajátított terület volt Balatonaliga faluközpontja, a református templom máig fennmaradt. Sőt, egy olyan könyvvel is megajándékoztuk, mely civil szervezetünk rendszerváltás óta tartó küzdelmét taglalja a település Balaton-partjáért. S végül  javasoltuk, hogy végre üljön le minden érdekelt egy asztalhoz, vagyis a nemzeti vagyonkezelő (ez a szervezet lenne illetékes arra, hogy kezdeményezze a bejegyzéseket az ingatlannyilántartásba), az önkormányzat, a fürdőegyesület és a befektető, akár úgy, hogy az egyeztető tárgyalást Witzmann Mihály, a térség oszággyűlési képviselője kezdeményezze. Lázár Jánosnak elmondtuk azt is:

álláspontunk szerint a már felparcellázott Aliga II-es területre nem lehet építési engedélyeket kiadni, mert ez esetben elvész a Balaton-part megközelíthetősége.”

Ez utóbbival kapcsolatban egyébként Bukovszki András balatonvilágosi önkormányzati képviselőként azt indítványozta a helyi képviselő-testületnek: az önkormányzat kérje a kormánytól a szabad parti sétány állami kisajátítását, az immár felparcellázott és értékesített magántelkeken véleménye szerint így lehetne „visszaszerezni” a Balaton-partot.

„Előremutató volt”

Lapunk kérdéseket küldött Lázár Jánosnak a találkozó kapcsán, arról érdeklődve, a miniszter lát-e esélyt arra, hogy az Aligai Fürdőegyesület kérései megvalósuljanak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya ezt válaszolta: „Lázár János miniszter úr első alkalommal találkozott az Aligai Fürdőegyesület tagjaival. A megbeszélés előremutató volt. Jelenleg keressük az egyesület kéréseinek és a magyar építésügy szabályainak megfelelő megoldásokat.”

Lázár egyébként ugyanakkor, amikor majdnem egy éve Gurmai Zitának válaszolt, arra is ígéretet tett, hogy még abban az évben az Országgyűlés elé terjeszti a kiemelt beruházásokról szóló jogszabálycsomagot. Ugyanekkor Csepreghy Nándor miniszterhelyettes arról beszélt: az állam csak olyan beruházások megvalósítását tenné lehetővé, melyek garantálják, hogy az emberek továbbra is hozzáférnek a tavakhoz és egyéb természeti kincsekhez.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.