A polgármester, de a jogvégzett jegyző sem engedte, hogy nyilvánosságot kapjon a testületi ülés

Kis-Magyarország

Megtiltotta a jegyző és a polgármester Öcsödön, hogy a képviselő-testületi ülésen készült kép- és hangfelvételek nyilvánosságra kerülhessenek. A jegyző a GDPR-ra hivatkozott, a polgármesternek meg eleve nem tetszett az ötlet. Az eset arra is rávilágít, miként értelmezik általában egy kistelepülésen a közügyeket, a közéletet, a nyilvánosságot. 

Ma már nem szokatlan - sőt, elvárt -, hogy egy település képviselő-testületi ülését élőben közvetítik. Úgy látszik, ennek a híre, lehetősége Öcsödre még nem ért el 2022-ben, mert a jegyző és a polgármester nem járult hozzá ahhoz, hogy egy februári testületi ülésen készített kép- és hangfelvételek nyilvánosságot kapjanak. (Illetve tudunk még egy példát: Tatabánya. Ott tavaly decemberben született döntés a Fidesz javaslatára arról, hogy az önkormányzatnak fel kell mondania minden olyan kötelezettségét, ami a lakosság tájékoztatását szolgálja. Így a testületi ülések közvetítését is.)

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen még február közepén tartottak képviselő-testületi ülést, amelyen felmerült, hogy feloszlatja magát a testület. Erre végül nem került sor, a képviselők leszavazták az ezt célzó javaslatot. Soha Attila polgármester kerek perec kijelentette, hogy az ülésről engedély nélkül kép- és hangfelvétel nem készülhet. Szerinte csak az a legális hangfelvétel, ami a jegyzőkönyv elkészítését segíti. Az elvileg jogban jártas jegyző, Bartók László  hozzátette, nyilván nem lehet megakadályozni a felvételek készítését, de ezek felhasználásához az ülésteremben lévőknek egytől egyig hozzá kell járulni. Ha a felvételek nyilvánosságra kerülnek engedély nélkül, annak következménye, akár per is lehet, hiszen a jegyző szerint ez személyiségi jogot sért. Ezzel nagyon komolyan kell bánni, komoly jogszabályok vannak erre, és komoly büntetés lehet a vége – figyelmeztetett.

Az ülésen lapunk is megkérdezte, hozzájárulnak-e a kép- és hangfelvétel közzétételéhez, amire a polgármester rávágta, hogy nem. Hozzátette, elég, ha csak egy ember is így dönt, mert az mindenkire vonatkozik. 

Hogy megbizonyosodjunk erről, állásfoglalást kértünk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivataltól. Azt kérdeztük, részt lehet-e venni nyilvános önkormányzati ülésen, illetve készíthető-e kép- és hangfelvétel azzal a céllal, hogy az megjelenhessen a nyilvánosság előtt. Szintén megkérdeztük: kell-e erre engedélyt kell-e kérni?

Azt a választ kaptuk, hogy a "kormányhivatal nem illetékes az ügyben".

Amikor visszakérdeztünk, hogy miért nem, illetve akkor mely államigazgatási szerv az, amelyik igen, és hová fordulhatunk a kérdéseinkkel, akkor erre már nem érkezett válasz az adófizetők pénzén fenntartott hivataltól.

Érkezett azonban postafordultával a nem közpénzből gazdálkodó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettől. Nekik is ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, mint a kormányhivatalnak. Mind kérdéseinket, mind a TASZ válaszait szó szerint közöljük.

Részt vehetünk-e nyilvános önkormányzati ülésen magánszemélyként, újságíróként azzal a céllal, hogy az eseményről tudósítsunk? Készíthetünk-e kép- és hangfelvételt azért, hogy az megjelenhessen valamely sajtóorgánumban, vagy akár közösségi nyilvános felületen?

Igen, kivéve, ha a veszélyhelyzetre való tekintettel korlátozva van a részvétel. Ha ez a helyzet, akkor is érdemes megnézni, hogy a korlátozás észszerű-e. Például ha bárkit beengednek a kötelezően jelenlévőkön kívül, akkor a sajtónak mindenképpen előnyt kell élveznie. A korlátozó szabály pontos vizsgálata alapján lehetne azt megmondani, hogy az jogszerű-e. 

Jelezni kell-e azt akár az önkormányzat résztvevő tagjainak, akár az ülésen megjelent érdeklődőknek, hogy a nyilvános épviselő-testületi ülésen kép- és hangfelvételt készül és azok esetleg megjelennek nyilvános felületeken?

Nem. Az ülésen jelenlévő egyéb személyeket viszont (pl. titkárnő, ügykezelő stb.) nem szabad rögzíteni, mert ők nem közügyekben vesznek részt, hiszen nincsen arra befolyásuk. Ha mégis elvárja az önkormányzat az előzetes jelzést vagy esetleg kifejezetten engedélyhez köti azt, akkor érdemes a kormányhivatalhoz fordulni, hiszen a jogkorlátozás jogszabályellenes lehet. 

Megjelenhet-e a képviselő-testület tagjainak, külsős szakértőknek, az ülésen megjelent érdeklődőknek a képmása a nyilvánosság előtt? Nyilvánosságra hozható-e az ülésen készült hangfelvétel, vagy annak részlete?

Igen, hiszen mindannyian közügyhöz szólnak hozzá a nyilvánosság előtt. Ahogyan már írtuk, kivételt ez alól csak azok jelentenek, akik nem önként vannak ott és nem járulnak hozzá a döntéshozatalhoz. A közönség önként van ott, ezért rögzíthető, a képviselők, a polgármester, a jegyző és a külsős szakértők pedig hozzájárulnak a közügyekben való döntés meghozatalához, és ezért. A hivatal egyéb alkalmazottai viszont nem járulnak hozzá a döntéshez, és nem is önként vannak ott. Ha valamilyen nyomós okból mégis rákerültek a felvételre, akkor a nyilvánosságra hozatal előtt őket érdemes kikockázni. 

Lehet-e külön engedély kérése nélkül kép- és hangfelvételt készíteni a testületi ülésekről (különösen annak tükrében, hogy több helyen ezeket élőben közvetítik)? 

Röviden: igen, lehet!

A TASZ csatolta a válaszhoz azt a közérdekű bejelentést, amit egy penci ügyben készítettek egy hozzájuk forduló polgár számára. Ebben részletesen alá van támasztva, hogy miért nem korlátozható a felvételkészítés még akkor sem, ha esetleg az SZMSZ-ben ez így van szabályozva. Az anyagban a TASZ azt írja, az önkormányzatok képviselő-testületeinek munkája főszabály szerint nyilvános. (Egyes, törvényben meghatározott esetekben lehet zárt ülést tartani, de ezt külön meg kell indokolni.)

A nyilvános ülésekről bárki készíthet és közölhet felvételt – ezt senki nem tilthatja meg és engedélyre sincs szükség. 

A képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvétel és jelenlét – akár hivatalos minőségben, akár hallgatóságként, meghívott vagy érintett személyként – nyilvános közszereplésnek minősül, tehát tűrni kell, ha erről felvételt készítenek és közölnek. Az sem írható elő, hogy csak „hivatalos felhasználásra”, vagy más meghatározott célból készülhet felvétel. Az ilyen korlátozások jogellenesek és lehet is tenni ellenük.

Az öcsödi eset tanulsága, miszerint faluhelyen a jegyző és a polgármester mennyire sajátosan és önhatalmúlag érvényesíti a jogot, vagy, vélhetően, mennyire nem értenek ahhoz, amit csinálnak, arra is rávilágíthat, hogy hogyan értelmezik - tévesen - és kezelik ma Magyarországon egyes településvezetők a nyilvánosságot, a közügyeket, és abba mennyire engedik beleszólni vagy betekinteni a helyieket. 

A helyzet nem tűnik biztatónak.

(Címlapképünkön az öcsödi községháza. Fotó: a szerző felvétele)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk