Kicsit savanyú, de a miénk: a szolnoki kínai citromsavgyár hányatott története

Kicsit savanyú, de a miénk: a szolnoki kínai citromsavgyár hányatott története

Kis-Magyarország

Lehet, hogy a kínai Fudan Egyetem campusa Budapesten hamar felépül majd, de a keleti nyitás hajnalán még nem valósultak meg ilyen gyorsasággal a kínai kötődésű beruházások. Példa rá a szolnoki citromsavgyár, ami, ha minden jól megy, csak 11 év után készül el. Pedig a kínaiak annak idején mintaberuházásként tekintettek rá.

Kereken tíz éve határoztak arról magas kormányszinten, hogy kínai-magyar együttműködésben citromsav-előállító gyár épül Szolnokon. Az ezt követő években viszont a legkínosabb kérdés, amit a szolnoki fideszes városvezetés kaphatott az volt, hogy hol tart a gyár építése. Sokáig ugyanis se híre, se hamva nem volt a beruházásnak, így csak folyamatosan tereltek a válasszal.

Az akkor 90 millió dolláros − mintegy 20 milliárd forintos − beruházásról Ven Csia-pao akkori kínai és Orbán Viktor magyar miniszterelnök állapodott meg 2011 tavaszán. Ezt követően ősszel létre is jött egy magyar-kínai vegyesvállalat, a BBCA Szolnok Biokémiai Zrt. a gyár megvalósítására. 

Ezután azonban nem sok minden történt az ügyben, sőt, több lap is arról cikkezett, hogy sem a szükséges önerőt − körülbelül 4 milliárd forintot −, sem a kiemelt beruházási státuszt nem kapta meg a leendő üzem. 

Miközben a kínaiak már a megállapodás felmondását lebegtették, megkezdték az új helyszín felkutatását.

 
A tervezett gyár területe most
Fotó: A szerző felvétele/Tóth András

A kínaiak valamiért nagyon megorolhattak a szolnoki tervre, mert a Napi Gazdaság 2012-ben arról írt, hogy zátonyra futhat a szolnoki citromsavgyár-beruházás: a kínai befektetők Belgiumban, vagy jobb esetben Magyarország egy másik településén hozzák létre inkább európai gyártóbázisukat.

Manapság, a kínai beruházások villámgyors hazai átfutását biztosító döntések tükrében furcsának tűnik az a mondat, miszerint

a magyar fél egy év alatt sem sem teljesítette vállalásait.

A kínaiak által mintaberuházásnak tartott megállapodás be nem tartása miatt ekkor már arról volt szó, hogy további kínai beruházások is elmaradhatnak Magyarországon. A Napi.hu akkori információi szerint a citromsavgyár beruházója, a BBCA-csoport féltucatnyi kapcsolódó gyár tervét hozta Magyarországra, a citromsavüzem meghiúsulása miatt azonban ezek is elmaradhatnak. 

Aztán valami mégiscsak beindult, a kormány 2012-ben végül kiemelt jelentőségűvé nyilvánította az üzem beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket, majd 2014-ben elhelyezték az épülő citromsavgyár alapkövét, letették az időkapszulát. Arról volt szó, hogy a gyár magyar-kínai közös beruházásban bruttó 53 milliárd forintból épül, a próbaüzemet 2015 végére tervezik, 440 embernek ad majd munkahelyet és több száz beszállítót foglalkoztat, írta akkor a helyi fideszes Panel újság

Kiemelt jelentőségű

A citromsavgyár évente mintegy 60 ezer tonna citromsav előállítására lesz alkalmas, amelyhez 106 000 tonna kukoricát kell feldolgoznia. Az alapanyagot Szolnok 100 kilométeres körzetéből szállítják a létesítménybe - írta a Napi.hu. A kormány 2012-ben kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást, és azt is jóváhagyta, hogy a beruházás állami kontrollja és a beruházáshoz szükséges önrész biztosítása érdekében az állam tulajdonrészt szerezzen a BBCA Szolnok Biokémiai Zrt.-ben.

Az eseményen jelen lévő Varga Mihály akkor nemzetgazdasági miniszterként emlékeztetett arra, hogy amikor 2011-ben elindította a kormány a keleti nyitás politikáját, az nem a nyugati zárást jelentette. Keresték azokat a lehetőségeket, ahol piacot találnak a vállalkozóknak, keresték a befektetőket, és Kínában nyitott kapu fogadta a magyarokat - fogalmazott.

A projekt annyira felfutott, hogy Kazincbarcikán is tervezték egy citromsavgyár építését, ám erről tudomásunk szerint azóta sem hallani.

A tervek szerint tehát 2015-ben tervezték Szolnokon a próbaüzemet, és történt is az évben valami. Az akkor még létező Népszabadság megírta, hogy egy hivatalos ünnepségen megjelent ugyan a telephelyen két munkagép, de kiderült: nem dolgozni jöttek. Vágóképként viszont jól funkcionáltak. 

Az újság azt írta, hogy szeptember végén járt Szolnokon a beruházáshoz kapcsolódva egy kínai delegáció is, ellátogattak az ipari parkba is, a leendő munkaterületre. A helyi televízió vágóképein az látszott, mögöttük két markológép szedi ki a földet, mintha már el is kezdték volna a munkákat.

A helyiek szerint ez mindössze ügyes húzás volt, a területen ugyanis azóta sem folyik semmiféle munka, noha az üzem átadását a legutóbbi változat szerint 2016 végére ígérték. A lap munkatársa maga is kiment a Szolnoki Ipari Parkba, de nem talált mást a puszta földnél.

 
A tervezett gyár területe most
Fotó: A szerző felvétele/Tóth András

Ezután 2017-ben lehetett hallani új híreket a gyár felől, amikor a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a BBCA Szolnok Zrt. aláírta a citromsav gyár felépítéséhez szükséges hitelszerződést, így minden feltétel adott lett a beruházás elindításához. A 12 éves lejáratú, közel 32 milliárd forint keretösszegű hitelmegállapodás, amely több éves előkészítés után jött létre, fontos áttörést jelent a Magyarországon megvalósuló, kínai érdekeltségű beruházások terén - írta az MFB honlapja.

Aztán persze megint nem történt semmi. A következő hír 2020-as, amikor a Kraftszer bejelentette, hogy egy korábbi megállapodás szerint áprilisban elindult a szolnoki citromsavgyártó gyár építése. A projekt megvalósításáért a BBCA Szolnok Biokémia Zrt. projektcég felel, amelynek 51 százalékban tulajdonosa a világ legnagyobb citromsav előállítója, a China BBC Group. A projekt technológiáját a kínai partner biztosítja majd és exportálja a biokémiai berendezéseket - közölte a kivitelező cég a honlapján.

Jelenleg tehát még mindig csak épül a gyár, miközben a próbaüzemének elindulását korábban többször is évszám szerint prognosztizálták. 

Megkérdeztük a BBCA Szolnok Biokémia Zrt. vezérigazgatóját, Gao Xiangot, hol tart jelenleg a beuházás. A cég azt válaszolta, hogy a Szolnoki Ipari Parkban megvalósuló, citromsavat előállító üzemének beruházása folyamatban van. Az építési munkálatok zajlanak, valamint a gyártáshoz szükséges technológiai elemek szállítása megkezdődött Kínából.

A vállalat tervei szerint most a próbagyártás elindítása 2022. év tavaszán várható.

Azt is közölték, hogy a BBCA Szolnok Biokémia Zrt. 180 fő foglalkoztatását kívánja megvalósítani, miközben korábban 400-nál is több foglalkoztatottat ígértek.

A 2022-es próbagyártás tehát már a sokadik dátum, főleg úgy, hogy a kihelyezett táblán is 2021 ősze szerepel a beruházás befejezéseként. Elnézve az építkezés jelen állását, laikus szemmel eléggé kétségesnek tűnik, hogy a gyárterületen jövő tavasszal már termelés folyik majd.

A soha nem látott kínai diákok 

Szolnoknak nincs igazán szerencséje a kínai kapcsolatokkal. A város - mely három kínai településsel írt alá testvérvárosi szerződést - főiskolája már próbált a megyeszékhelyre csábítani kínai diákokat. 2007-ben a főiskola együttműködési szándéknyilatozatot írt alá Tiencsin egyetemével, hogy ottani diákok tanulnak majd Szolnokon. 2008-ban meg is érkezett 15 diák. Ám ahogy a szoljon.hu megírta, a tizenötből csak hatot vettek fel alapképzésre, a többi kilenc szélnek eredt, hogy hová tűntek, senki sem tudta. Pedig a következő tanévtől már mintegy ötven kínai hallgatót vártak az intézménybe, de ebből a tervből információink szerint semmi nem lett.

2019-ben a város újra próbálkozott. A Szoljon.hu akkor arról írt, hogy a Kínai Oktatási Hivatal lehetővé tette diákjai számára, hogy európai iskolákat látogassanak meg. A program részeként magyar, azon belül szolnoki intézményekbe is betekintést nyerhetnek a távol-keleti fiatalok a magyar diákok tanulási szokásaiba. A hosszabb távú együttműködés négy iskolát érintett - volna. Végül ismereteink szerint ebből sem lett semmi. 

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?