A NATO június 24–25-i csúcstalálkozója Hágában – alkalmazkodva a 79 éves Donald Trump igényeihez –, mind formájában, mind tartalmában minimalista volt. Jóváhagyta a tagállamok védelmi költségvetésének 5 százalékra emelését és a találkozó rekord rövid, ötpontos nyilatkozatát. A szervezők pedig, köztük új főtitkárként a hágai születésű Mark Rutte, szigorúan vigyáztak arra, hogy elkerüljék az amerikai kormányzat és az európai szövetségesek, illetve Kanada közötti viták és nézeteltérések megjelenését. Ez a gyakorlatban nem csupán azt jelentette, hogy mindenki lábujjhegyen járt az amerikai elnök körül, de azt is, hogy az európai vezetők egy része (élükön Ruttéval) formás hízelgésfesztivált rendeztek Donald Trump számára. Azt azonban ők is pontosan tudják, hogy az Egyesült Államok elnökének egója nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja. De mivel a csúcstalálkozó nyilatkozata megerősítette a szövetség 5. cikkelyének érvényességét, látszólag mindenki elégedetten távozott, a nemzetközi sajtó többsége pedig meglepően sikeresnek értékelte a csúcstalálkozót. A szerencse annyiban járult mindehhez hozzá, hogy előtérben Trump szidalmainak aktuális célpontjai, a tűzszünetet megszegő izraeliek és az irániak voltak, így az európaiakra kevesebb figyelmet tudott fordítani.
Mennyi az 5 százalék?
A hágai csúcs legfontosabb döntése, hogy a tagállamoknak GDP-jük 5 százalékát kell a tág értelemben vett védelemre fordítaniuk. Legalább 3,5 százalékot a kulcsfontosságú védelmi képességekre, azaz a hadseregre és a fegyverkezésre, továbbá 1,5 százalékot az olyan tágabb kategóriára, mint az infrastruktúra, a védelmi ipar, a kiberbiztonság és a hibrid támadásokra való reagálás (a június 5-i védelmi miniszteri találkozón a szövetség elfogadta a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre vonatkozó frissített stratégiát). Az új cél lényeges emelés a 2014-es walesi csúcstalálkozón elfogadott 2 százalékos célhoz képest, még akkor is, ha ezt a kiadások definíciójának kiterjesztése is segíti. Az eddigi célkitűzést egyébként a szövetség 32 tagjából csak 22 teljesítette. Várható tehát, hogy az 5 százalékot sem mindenki fogja teljesíteni, mert egyszerűen nem tudja. Ezt a csúcs előtt azonban nyilvánosan csak Spanyolország jelezte, amely 2024-ben GDP-jének csupán 1,28 százalékát fordította védelemre. Pedro Sánchez miniszterelnök a GDP 2,1 százalékát tartja reálisan elérhető spanyol célnak. A spanyolokhoz hasonlóan Belgium és Szlovákia is kivételt szeretett volna elérni, azonban a csúcs nyilatkozatába végül nem került bele semmi erre utaló szövegrész.
Fontos kitétel, hogy – szemben a balti államok 2030-as és a főtitkár 2032-es javaslatával – az 5 százalékos kiadási célt végül csak 2035-re kell elérniük a tagállamoknak. Vagyis bizonyosan Donald Trump elnöksége után. A szövetség azonban megpróbálja elkerülni azt a 2014 és 2024 között kialakult gyakorlatot, hogy a védelmi költségvetés növelésére sokan csak az utolsó két évben kerítettek sort. Ezért a hágai csúcson a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra is, hogy egy részletes kiadásnövelési tervet készítenek, illetve 2029-ben – az amerikai elnökválasztást követően (vagyis szintén Trump után) – részletesen beszámolnak ennek teljesítéséről.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
