Eger

Kiebrudalták a hátrányos helyzetű gyerekeket

  • Magyar Krisztián
  • 2013. január 29.

Kis-Magyarország

Bezárták a Gyermekek Átmeneti Otthonát a hevesi megyeszékhelyen. Az önkormányzatnál pénzhiányra hivatkoznak, holott a nehéz helyzetű gyerekeknek otthont adó alapítvány június végéig támogatás nélkül is biztosította volna a város számára egyébként kötelező feladat elvégzését.

Előzetes egyeztetés nélkül, karácsony előtt, e-mailben tájékoztatta az egri önkormányzat a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványát, hogy az állami normatíván kívül a jövőben nem kapnak pénzt a Gyermekek Átmeneti Otthona működtetésére az Egri kistérségtől. Körülbelül hatmillió forintos támogatásról van szó, az előző évben is ennyit kapott az otthon az önkormányzattól. A levél megírására azt követően került sor, hogy a hevesi megyeszékhely közgyűlése úgy határozott: bezárják az otthont, és a jövőben más módon, egyebek közt a helyettes szülői hálózat, illetve a szomszédos, Gyöngyösi kistérség hasonló intézménye segítségével látják el az otthon által eddig végzett feladatokat.

Átmenetinek bizonyult
Az egyidejűleg 12–15 főnek otthont adó egri intézményben olyan környékbeli fiatalok kaphattak ellátást, akiknek felügyeletét a szülők csak részben vagy egyáltalán nem tudták megoldani, illetve a családban életvezetési nehézségek adódtak. A családi házban működő otthon szakemberei a családhoz történő visszakerülésben is segítettek – amíg pedig ez nem volt lehetséges, addig a fiatalok napi ötszöri étkezést, az évszaknak megfelelő ruhát, és ha szükséges volt, egészségügyi ellátást is kaptak, továbbá fedezték a beiskolázással kapcsolatos összes költséget, így az osztálypénzt is. Ezenkívül még a hazautazást is állta az otthon, illetve az ellátásban részesülő gyermekek számára a törvény által előírt havi zsebpénzt is biztosították.

Képünk csak illusztráció


Képünk csak illusztráció

Fotó: MTI

 

A rossz hírt addig nem közölték az alapítvány vezetői a gyerekekkel, amíg csak egy kis reményt is láttak a megmaradásra. „Mindezt tettük a biztonságuk megőrzése érdekében. Bíztunk valamiben, próbálkoztunk kérvényekkel az önkormányzatnál és a Heves Megyei Kormányhivatalnál is. Amikor a gyerekek megtudtak mindent, kitört a pánik, sírtak” – mesélte a narancs.hu-nak Farkas Zsuzsanna alapítványi elnök.

A gyerekekkel foglalkozó hat gondozót már el is bocsátották, de – amint Farkas Zsuzsa is hangsúlyozza – ennél nagyobb probléma, hogy az intézményben élőket kiszakították a megszokott környezetükből, és mindenféle felkészítés nélkül küldték őket új helyre, illetve helyekre. Az egri SZETA vezetője azért sem érti a helyzetet, mert ők a közgyűlési döntés után még azt is felajánlották, hogy támogatás nélkül idén júliusig saját forrásból és az állami normatívából működtetik az intézményt, ám ebbe sem ment bele a városvezetés. Minderre azért lett volna szükség, hogy a 11 hátrányos helyzetű gyermeknek ne a tanév közepén kelljen még azzal is megbirkózni, hogy a lakókörnyezet változásán kívül még az új iskolai körülményekhez is alkalmazkodni kelljen.

A kétharmada megvan
A Gyermekek Átmeneti Otthonának tavalyi költségvetése 18,2 millió forint volt: ebből az állami normatívából és egyéb saját forrásból 12,3 milliója volt az alapítványnak. Az Eger gesztorságával működő Egri kistérségnek nagyjából hatmillió forintot kellett biztosítania 2012-ben. Erre az évre is ennyire lett volna szükség. Az alapítványnál a bezárással kapcsolatban hangoztatott gazdasági érveket is nehezen tudják elfogadni, mert szerintük az éves szinten megspórolható pénz alig lesz néhány millió forint ebből a hatból, hiszen a helyettes szülőknek és a gyöngyösi otthonnak is kell fizetnie majd a városnak.

Üres a ház
Gyermekek átmeneti otthonát minden húszezer fő feletti településnek üzemeltetni kell. Ennek a kötelezettségének Eger most úgy tesz eleget, hogy az önkormányzat egy kisebb huzavona után megegyezett a Gyöngyösi kistérséggel, így az általuk működtetett gyöngyösi otthon is – havi ötvenezer forintos térítés ellenében – fogadja majd az ellátásra szoruló gyermekeket a hevesi megyeszékhelyről és környékéről. Vagyis csak fogadná, mert az egri otthonban ellátott gyermekek jelentős részét máshová irányították: úgy tudjuk, vannak, akik helyettes szülőkhöz kerültek, akadnak olyanok is, akik hétköznap kollégiumban laknak, és hétvégén mennek haza a szüleikhez, de több gyermek az édesanyjával együtt családok átmeneti otthonába került. Négyen édesanyjukkal visszakerültek az egri Családok Átmeneti Otthonába: pont oda, ahonnan a most bezárt intézménybe mentek azért, mert az előző helyen nem tudták kezelni a problémáikat. Három gyermek hétköznapra kollégiumba, hétvégére pedig az ellátásukra képtelen édesapjukhoz került. „A gyerekek most ilyen-olyan kifogással hiányoznak az óvodából és az iskolából” – mondta Farkas Zsuzsanna.

A gyermekeket ellátó otthon kétszintes, a közelmúltban felújított épülete most üresen áll, hasznosítására az alapítványnál még csak elképzelések vannak. „Mindenképpen szegénységben, mélyszegénységben élő gyerekekben gondolkodunk. De ehhez sok támogatóra lenne szükségünk. A jelenlegi helyzetben pedig nem látunk esélyt arra, hogy állami vagy önkormányzati feladatot átvállalhatnánk” – jegyezte meg Farkas Zsuzsanna.

A bezárásról döntő közgyűlésen a városvezetés részéről egyébként az hangzott el, hogy mivel alacsonyabb lett a kistérségi normatíva, ezért jelentene nehézséget az egri otthon fenntartása. Probléma továbbá, hogy korábban a kistérség többi települése közül többen nem fizették be a rájuk eső fenntartási költséget – az így kieső pénzt pedig Eger már nem akarja vállalni. Palotai Zsuzsanna, az önkormányzat egészségügyi, szociális és családvédelmi irodájának vezetője korábban az egriszin.hu helyi portálnak azt nyilatkozta, hogy „sajnos sok olyan törvényi feladat lenne, amit az önkormányzatnak önállóan el kellene végezni, de a feltételek nem minden esetben adottak ehhez”.

Az otthon bezárása ellen több ellenzéki képviselő is tiltakozott. Az LMP-s Csarnó Ákos szerint olyan feladatot telepített át egy másik város más jellegű intézményébe a testület, amit Egerben is el tudtak látni a SZETA segítségével. A szocialista Pál György szerint magasról tesznek a gyermekek érdekeire a Fidesz–KDNP képviselői, csak azért, hogy a költségvetésből ne kelljen évi néhány millió forintot kifizetni.

A Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítvány a Heves Megyei Kormányhivatalhoz is fordult segítségért, de senki nem reagált a felvetéseikre.

Foci, vízilabda, nyári játék
A hevesi megyeszékhely önkormányzata néhány hónapja az egri stadion világításának kialakítására 18 millió forintos támogatást ítélt meg az Egri Futball Clubnak, tavaly októberben pedig az Egri Vízilabda Klub kapott újabb segítséget, 12 millió forintot azért, hogy „a hazai bajnoki és nemzetközi kupaszerepléssel járó anyagi terheken” enyhítsen a város. De 2012-ben 600 ezer forint jutott a Honismereti Szövetségnek is, a Kelemen Csaba által vezetett Agria Nyári Játékok Nonprofit Kft. pedig 10 millió forint önkormányzati pénzt kapott. (Erről szóló cikkünket itt olvashatja.)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.