„Ide nem kell a Jobbik. Dorog sosem lesz szép, de a Tittmann János (a szocialista polgármester – M. I.) rendet tart, az egyszerű melós kap munkát, a parlamenti helyeken meg csak marakodjanak, a kisembert úgyis elfelejtik jövő hétfőtől a parlamentben” – szól ránk egy műszakból jövő férfi, amikor épp a jobbikos jelölt plakátját fotózzuk a dorogi Richter Gedeon Vegyészeti Gyár előtt. A környéken szúrós szag terjeng. A férfi hozzáteszi: jöhettünk volna hamarabb, akkor nem késsük le Vadai Ágnes kitelepülését, ő ma is és múlt pénteken is járt Dorogon, de a fideszes jelölt „nem tette közzé a programját a dorogiak előtt, mint az Ági”.
Omlik Esztergom
Utánanéztünk: Völner Pál, a Komárom-Esztergom megyei 2. esztergomi körzet kormánypárti képviselőjelöltje március 20-án tartott fórumot a dorogi művelődési házban, Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral közösen, foglalkoztatáspolitikai kérdésekről. Tény azonban, hogy míg a DK-s Vadai Ágnes naponta öt településen jelenik meg a választókörzetében, Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára nem folytat ilyen energikus kampányt. Legalábbis Dorogon.
| ||
Esztergomban ugyanis gyakori vendég az amúgy nyergesújfalui illetőségű fideszes képviselőjelölt. Nemrég workshopot tartott a Duna két oldalán lévő Párkány és Esztergom közötti teherkomp projektjéről, egy hete pedig a Széchenyi Programiroda új esztergomi fiókjának megnyitását jelentette be. Az április 6-i országgyűlési választás utolsó jelentős fideszes kampányeseményét Völner és Cser-Palkovics András, országgyűlési képviselő, Székesfehérvár polgármestere közösen tartotta – ezen Esztergom és Székesfehérvár királyi város mítoszára erősítettek rá. Az elmúlt négy éve büntetésben lévő Esztergom történelmi épületeinek elhanyagolt, folyamatosan romló állapotáról, az akadozó közvilágításról és az elmaradozó szemétszállításról vélhetően nem ejtettek szót a kormánypárti képviselők a fórumon.
Balos bástya
A négy évvel ezelőtti parlamenti választásig Komárom-Esztergom megye a baloldal egyik legerősebb bástyája volt. A 2010-es választás azonban az ország ezen részén is komoly változásokat hozott, ennek ellenére Komárom-Esztergomban a szocialisták legjobb vidéki eredményüket érték el. A 2011-es új választási törvény a korábbi öt helyett három egyéni körzetet juttatott Komárom-Esztergom megyének. Létrejött egy esztergomi, egy tatabányai és egy komáromi körzet. A legtöbb település a komáromi körzethez tartozik, a tatabányai körzet sorsát pedig biztosan két város, a 67 ezer lakosú Tatabánya és a 23 ezer lakosú Tata választói döntik el.
| De miért billeg? A Republikon Intézet összesítése szerint a baloldali jelöltek szempontjából a három megyei körzet egyaránt billegőnek számít: a tatabányai a 106 közül a 7., a komáromi a 34., az esztergomi pedig a 39. helyen áll. |
Noha a 2010-es választási térkép egységes narancsszíne alapján alig hihető, amit az esztergomi és dorogi utcán találomra megkérdezett járókelők közül többen is meggyőződéssel állítottak: a vasárnapi választáson Komárom-Esztergom megyében a kormányváltásra készülő baloldali pártok jelöltjeinek tényleges esélyük van a győzelemre, hiszen ebben a megyében „az elégedett egyház és a kisemmizett bányász csap össze”.
Annak ellenére, hogy négy évvel ezelőtt az MSZP már a szocialista iparvárosok körzeteiben sem tudott nyerni, a tatabányai választókerületben megőrizte korábbi bázisának nagy részét, és az esztergomi választókerületben is az országos átlagnál jobban teljesített. Ez lehet az oka, hogy a nevét folyamatosan változtató, így aztán sokak számára csak „a Mesterházy- vagy Gyurcsány-pártként” emlegetett Kormányváltás a DK-s Vadai Ágnes személyében országosan ismert politikust indít Komárom-Esztergom megye 2. számú választókörzetében, ahol Vadainak már nem a nyolc éve ebben a körzetben országgyűlési képviselő Meggyes Tamással, hanem a nála konszolidáltabb Völner Pállal kell megmérkőznie.
| ||
A megkérdezettek ugyan kevéssé értették, miért nem a megyében beágyazott politikust indít náluk a két nagy párt, az viszont általános vélemény, hogy „úgysem a név, hanem a szín számít”. Völner feltűnése Esztergomban egyébként sok jobboldali szavazót megnyugtat, akik a Fideszre igen, de a párt számára is egyre vállalhatatlanabb Meggyes Tamásra nem adták volna voksukat. Az ellenzék ugyanakkor folyamatosan támadja Völnert, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkáraként vezényelte le az évek óta befejezetlen, eddig több mint negyedmilliárd forintba kerülő Budapest–Esztergom-vasútvonal építését. Amiatt is sokan orrolnak rá Esztergomban forrásaink szerint, mert Nyergesújfalunak megnőtt a befolyása Esztergomra. (Például az Esztergom közvilágítását ellátó Tivi Kft. székhelye is Nyergesújfalun található.) Úgy tűnik, a nyergesújfalusiak esztergomi térnyerését nem nézik jó szemmel az esztergomi Fidesz-frakcióban sem. A helyi képviselőtestület viszonyait jól ismerő forrásunk szerint a frakció több részre szakadt, állítólag a mostani országos választáson nem induló, az őszi politikai szerepvállalásáról azonban még hallgató Meggyes Tamásnak és Völner Pálnak is vannak a frakción belül támogatói.
| Trafikügyek Lapunk mutatott rá, hogy a Magyar Közösség Pártjának párkányi elnöke három trafikot nyert. Retkes Jánosnak nem csupán az esztergomi fideszesek, de magas rangú magyar állami tisztségviselők között is akadnak ismerősei. Ő volt az, aki Völner Pállal együtt vonta fel a székely zászlót a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél. |
A baloldal esélyeit viszont nem erősíti, hogy a választókörzetben induló Vadai Ágnes már a negyedik jelöltje az ellenzéknek. „Eddig semmit nem hallottunk Vadai Ágnesről, nem is volt köze hozzánk soha, ezért is megdöbbentő, hogy akkor végül ő lett a kiválasztott, de ez egy erős körzete lehet az ellenzéknek, és nagyon billeg, mert nagyon fel vannak háborodva az emberek. Esztergom ugyan klerikális település, de amit itt az elmúlt négy évben a Fidesz-kormány tett, azt nem felejtik el az emberek. Igaz, a meggyőződéses szavazók akkor sem fognak a baloldalra szavazni, akkor inkább az LMP vagy a Jobbik neve mellé húzzák be az ikszet, és talán így többséget szerez Völner, viszont Dorog és a többi bányász- vagy iparváros vérvörös, ott biztosan nem szavaznak a Fidesz-jelöltre” – magyarázza az erőviszonyokat informátorunk. Esztergom közel 30 ezres lakossága persze nem döntheti el a választást a 100 ezres választókörzetben. És mintha csak tudnák ezt az itt lakók, a városban egyáltalán nincs kampányhangulat, plakátot alig látni. A polgármesteri kabinetben annyit tudunk meg, hogy állítólag csütörtöktől lesznek.
| ||
Búcsúzóul megállunk a főtér impozáns, ám az állandósult pénzhiány miatt évek óta szárazon álló szökőkútja mellett, ahol egy idős és egy középkorú nő beszélgetését kapjuk el. A középkorú a jelenlegi kormányt hibáztatja, amiért a fia külföldön volt kénytelen állást vállalni, hogy később lakást vehessen Esztergomban. Az idősebb figyelmesen bólogat, majd azt mondja, mindegy, hogy van, csak a kommunistákra nem szabad szavazni, mert azok elvették a 13. havi nyugdíjat. Igaz, hogy az Orbán Viktor sem adta vissza, de az is a „kommunisták miatt van”, mert felelőtlenül osztogatták a pénzt, például a 13. havi nyugdíjra.
Tatabánya és Komárom: egy ide, egy oda?
A 1. számú tatabányai választókörzetben sem névtelen jelölttel fut neki a választásnak az ellenzéki összefogás. Lukács Zoltán tatabányai politikus, az MSZP frakcióvezető-helyettese, megyei elnök indul a jelenleg is országgyűlési képviselő és tatabányai polgármester Bencsik Jánossal szemben. Forrásaink szerint Bencsik – sok fideszes városvezető párttársával szemben – nem szerzett sok ellenfelet, általában szeretik, és húszéves polgármestersége alatt rengeteg fejlesztést hozott Tatabányának.
| Billegő körzetek 1. A témába vágó egri riportunkat itt, a nyíregyházit pedig itt olvashatja el. |
Bencsik János színes politikai pályafutást tudhat háta mögött: 2002-ig az SZDSZ színeiben politizált, majd 2002-ben függetlenként indult az országgyűlési választáson, s az első fordulóban megelőzte a jobboldal jelöltjét, majd a második fordulóban visszalépett. 2004-ben belépett a Fideszbe, városában ötször választották meg polgármesternek, 2010-ben helyettese, Schmidt Csaba vette át a város irányítását. A második Orbán-kormányban energetikai államtitkár, de 2011 decemberében, a rezsiköltségek befagyasztására hozott intézkedéseknek az energetikai szektorra gyakorolt várható következményei miatt lemondott a posztjáról. Bencsik azóta is tagja a gazdasági és informatikai bizottságnak, továbbá Rogán Antaltól átvette az energetikai albizottság elnöki teendőit, és számos tudományos műhely munkájában vállal vezető szerepet. A számos kérdésben önálló véleménnyel rendelkező, sőt, azt a parlamenti szavazások során is vállaló képviselő nem szavazta meg például a trafiktörvény módosítását. A Facebook-oldalán azt írta erről: a siker kulcsa a kitartó munka, a találékonyság, nem pedig a más által megteremtett javak megszerzése. A vidékfejlesztési államtitkári posztjáról lemondott Ángyán József mellett Bencsik volt a Fidesz belső ellenzéke a földügyekben – mindezek ellenére újra bizalmat szavazott neki Orbán Viktor az indulásra.
| ||
Úgy tapasztaltuk: ha a tatabányai nem is, de a komáromi körzet az ellenzéknek állhat, ott két, viszonylag ismeretlen politikus mérkőzik meg a parlamenti helyért. A Fidesz–KDNP-jelölt Czunyiné előnye a szocialista Székely Antallal szemben annyi mindössze, hogy jelenleg ő Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottja. Czunyiné Bertalan Judit 2004 óta tagja a Fidesznek. 2010 óta parlamenti képviselő és kormánymegbízott is egy személyben.
Szocialista kihívója, Székely Antal 1994–98 között volt Oroszlány polgármestere, majd alpolgármester, 2010-től önkormányzati képviselő, az oroszlányi MSZP elnöke. Sokként érte a szocialistákat, amikor 2010-ben, igaz, mindössze 216 szavazattal Takács Károly, a Fidesz–KDNP jelöltje legyőzte a második polgármesteri ciklusát töltő szocialista Rajnai Gábort, és a testületben is többségbe került a kormánypárti frakció. Az elmúlt négy év azonban nem töltötte el megelégedéssel az oroszlányiakat. Helyi forrásunk szerint megfordult a hangulat, amiért az elmúlt négy évben nem úgy és olyan ütemben fejlődött Oroszlány és térsége, mint korábban, az MSZP kormányzása idején. Ezért tartják esélyesnek a 3. számú választókerületben a baloldal jelöltjét, még akkor is, ha nem országosan ismert politikus, mint ahogy fideszes ellenfele, Czunyiné sem.
LMP és Jobbik: vigaszágon
A másik két parlamenti párt ezekben a körzetekben nem indít komoly esélyes politikust. Az LMP az esztergomi körzetben Prommer Mátyást, a helyi szervezet elnökét, a tatabányaiban Gutai Zsoltot, a komáromiban Szabados Mátyást indítja. Az országos politikában ismeretlen jelöltekről elmondható, hogy legalább a választókörzetükben élnek. Arról, hogy az LMP a vasárnapi választáson jobbról vagy balról vihet el szavazatokat, megoszlanak a vélemények. Jelenleg egyébként inkább jobbközép pártként értékelik a megkérdezettek az LMP-t.
A Jobbik korábban sem tudott sok ellenszavazatot felszívni, ami a megye erős baloldali hagyományai alapján idén sem várható. Ezzel szemben Esztergomban kialakult egy olyan, főleg jobboldali értelmiségiekből álló kör, amely a Fidesz helyett a Jobbikra fog szavazni, ez azért is lehet, mivel a város két „jobbikos arca” Zentai-Plajner Zsolt és Stámusz Andrea meglehetősen népszerűek a városban. Ehhez hozzájárul, hogy a Jobbik kampánya profi, tele pozitív üzenetekkel, „amiről hallgatni érdemes, arról hallgatnak”. A három választókerületben Nunkovics Tibor, Szabó Mihály oroszlányi önkormányzati képviselő és Vágó Sebestyén indul.
Az országos listáról parlamentbe jutott Vágó egyébként indult Tatabányán Bencsik Jánossal szemben a 2010-es őszi polgármester-választáson is. „Az biztos, hogy a megyében a Jobbik és az LMP úgy fog szavazatot szerezni, hogy ha nem sorozatgyilkos a jelöltjük, akkor szinte mindegy, ki az, mert a pártra fognak az emberek szavazni. A fiatalabb korosztály kezdi megérteni, hogy el kell menni a választásra, és ha nem akarnak a két nagy pártra szavazni, akkor valamelyik esélyes kicsire érdemes adni a voksot azért, hogy a parlamenti ellenzéket erősítsék” – mondja esztergomi forrásunk.
