„Ahogy hallom, nem kellett volna megtartanom a munkahelyeket, ez bűn. Buta voltam” – értelmezte az ítéletet az utolsó szó jogán Szenti Imre. Pénteken, első fokon két és fél év, próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték a székkutasi Új Élet Tsz elnökét, aki ellen öt évvel ezelőtt Lázár János tett feljelentést sikkasztás, hűtlen kezelés gyanújával.
Lázár gyanút fog
2010 nyarán Lázár János fordult az ügyészséghez a székkutasi tsz ügyében. A helyi lakosok egy lakossági fórumon jelezték az országgyűlési képviselőnek, hogy anomáliákat vélnek felfedezni a mezőgazdasági szövetkezet gazdálkodásában.
|
A helyiek úgy emlékeznek erre az esztendőre, hogy a szövetkezet körüli ügyekkel kapcsolatosan ugyanúgy megosztott volt a község, mint a politika vonatkozásában: aki az újat akarta, az a szövetkezeti elnököt lopással vádolta, aki a Fidesz mellett állt, azt sem nézte volna rossz szemmel, ha az új politikai vezetés megszerzi a szövetkezetet. Végül a Csikós szerint jogszerűtlenül hozott határozatok miatt ő maga kereste meg a bíróságot – erről keretes írásunkban olvashat –, míg egy értékesítésből befolyó nagy összeg tisztázatlansága miatt – erről mindjárt bővebben – Lázár tett feljelentést az ügyészségen, amely miatt nyomozás indult az ügyben.
Új eljárást indítottak Csikós Ferenc, az egyik tsz-tag anno azt kifogásolta, hogy 2010 áprilisában jogszerűtlenül ruházta át a közgyűlés az igazgatótanácsra azt a jogot, hogy a szövetkezet vagyontárgyainak értékesítéséről döntsenek, mivel ez ellentétes a szövetkezeti törvénnyel, de más visszaélésekkel kapcsolatos gyanúikat is megosztották Lázárral. A gyanakvó tag indította polgári peres eljárásban első fokon igazat adtak Csikósnak, amellyel megerősítették a panasztevőt, hogy jogszerűtlenül módosították az alapszabályt aszerint, hogy az igazgatóság szabad kezet kaphasson a vagyonrészek eladásában. Másodfokon azonban új eljárás elindítása mellett döntött a bíróság, mely végül azt eredményezte, hogy jogerősen törvényesnek ítélte a bíróság a szövetkezet alapszabályának módosítását. |
Lázár embere nagyon tsz-elnök lenne
A Lázár féle feljelentésből hosszadalmas eljárás kerekedett. A bírósági procedúra fejleményeiről a 2012 őszi vádemelés után Székkutas 2010-ben megválasztott polgármestere, Szél István rendre sajtótájékoztatón számolt be, nem titkolva azt a véleményét, hogy szerinte az igazgatóság tagjainak már a gyanú felmerülésekor le kellett volna mondaniuk. (Szél Istvánt 2010 őszén választották meg polgármesternek Székkutason, korábban és azóta is kampányfőnöke a mostanra kancelláriaminiszteri posztot betöltő egykori hódmezővásárhelyi polgármesternek, Lázár Jánosnak. Szél nagyon szeretne a tsz élére kerülni, többször hangsúlyozta: akár „ingyen rendbe tenné” a szövetkezet ügyeit.)
Az évek alatt amúgy csupán a Lázár János feljelentése nyomán indult nyomozás miatti büntetőper maradt talpon, ebben azzal vádolták Szenti Imrét, hogy egy kisajátításából befolyó összeget nem a tagoknak osztott szét, hanem a szövetkezet adósságait törlesztette a 103 millió forintból. Azt még az ügyész vádbeszédében is hangsúlyozta, hogy „a bíróság nehéz helyzet előtt áll, mivel világos, hogy a vádlott nem bűnöző”. Ennek az ügynek a gyökerei még 2006-ig nyúlnak vissza, amikor a Körös–Maros Nemzeti Park kisajátította a szövetkezet egy területét, amelyért 2007 márciusában 103 millió forintot meghaladó összeget utalt a szövetkezet számlájára. Mivel a rendszerváltás után annak ellenére, hogy az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet nem alakult sem korlátolt felelősségű társasággá, sem részvénytársasággá, a területek részarányát nevesítette, így az 103 millió forint a részarány-tulajdonosokat illette volna meg.
A szövetkezet azonban, mint sok agrártársaság, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, a piac megnyitásával igen nehéz helyzetbe került. A sertésteleptől meg is szabadult a szövetkezet, de már a számlavezető bankjának és a közüzemi szolgáltatóknak is tetemes összeggel tartozott. A százmilliós összeg átutalása után a számlavezető azonnal le is emelte a neki járó majd 25 millió forintot, s az igazgatóság a többi adósság törlesztése mellett döntött, erről a tagokat is értesítették. Így adódott, hogy a tagok nem kapták meg a nekik jogszerűen járó fejenként nagyjából százezer forintos tételeket, ám a szövetkezet működhetett tovább.
Simán újraválasztották
Még 2012 tavaszán, ismeretlenek szórólapokon hirdették a minden postaládába eljuttatott kiadványokon, hogy rosszindulatú személyek miatt folyik jogtalan vizsgálat és nem történt visszaélés a szövetkezetnél. Egyesek szerint azért nem derült ki soha, hogy kik készítették a szórólapokat, mert tartanak a politikai klientúra bosszújától, mások szerint viszont azért nem derült korábban fény a szövetkezeti visszaélésekre, mert a tsz vezetőitől tartanak.
Mindenesetre a 2012 őszi vádemelés után 2 évvel, 2014 decemberében ismét elnöknek választották a közgyűlésen megjelentek, valójában a tagságnak több mint a fele. A bevádolt elnök mellett a posztért indult ekkor Kiss József, hódmezővásárhelyi gazdálkodó is, de neki feleannyi szavazatot sikerült szereznie, mint Szenti Imrének. Annak ellenére választották meg a feljelentett tsz elnököt, hogy Lázár folyamatosan rajta tartotta a szemét a bűnvádi eljárás menetén, egy, még 2013 őszén tartott székkutasi lakossági fórumon hangot is adott a bíróság munkájával való elégedetlenségének, amiért lassan halad az ügy, ekkor azt is kilátásba helyezte, hogy levélben kéri számon az ügy elhúzódását a bírói hivatal elnökénél…
Az ügy valóban lassan haladt, ennek oka elsősorban az volt, hogy a bizonyítási eljárásban fel kellett kutatni a szövetkezet lajstromában számon tartott több száz tagot, akik jogosultak voltak a nemzeti parknak eladott területből befolyt összeg valamekkora részére. Végül elkészült a teljes lista, minden feltétel adott volt arra, hogy az eljárást befejezzék. Többszöri halasztás után ítéletet hozott pénteken a hódmezővásárhelyi járási bíróság, de ezúttal – mivel februárban ejtették a hűtlen kezelés vádját – „csupán” 736 rendbeli kis értékű sikkasztás és 320 rendbeli szabálysértés miatt.
Magába roskadt
„A cél méltányolható, de az eszköz bűncselekmény” – magyarázta a vádbeszédében az ügyész, aki többször említést tett ugyan arról, hogy a vádlott láthatóan a tárgyalóteremben szembesült azzal, hogy bűncselekményt követett el, de annak ellenére bűnös, hogy nem a saját hasznára költötte el a pénzt.
Szenti ügyvédje még egy, a Legfelsőbb Bíróságon született ítéletet is példának hozott, amelyben az adott ügy vádlottját azért mentették fel a sikkasztás vádja alól, mert a cég működésébe forgatta vissza a jogosultaknak meg nem fizetett összeget, de ez sem tántorította el a bírót. Az ő álláspontja szerint még a nemzeti parkkal kötött szerződésben is az szerepel, hogy a nevesített tulajdonosokat illeti meg az összeg arányos része.
Ugyanígy nem enyhítette a sikkasztás minősítést az sem, hogy a tagoknak egyébként haladéktalanul fizettek a hozzájárulásokból befolyó összegeket, s hogy könyvszerűen vezették a szóban forgó adás-vételből származó bevétel majdani kifizetéseinek jegyzékét - magyarul Szentinek esze-ágában sem volt elsikkasztani a pénzt, ráadásul a tagok fizetési meghagyást sem küldtek.
Az ügyész szerint ettől függetlenül a bűncselekmény megvalósult. A bíró a mérlegelés során ugyan figyelembe vette azt, hogy lényegében a szövetkezet az elmúlt évek során produkált nyereségéből folyamatosan kifizette a tagokat, mostanra mindösszesen 598 forint tartozásuk maradt, ám az üzletszerűségtől, a jogosultak nagy száma miatt mégsem tudott eltekinteni, függetlenül attól, hogy más megyékben más a gyakorlat. A székkutasi polgármestert még az ítélet megszületése előtt kerestük ez ügyben: ő kitart korábbi terve mellett, miszerint tagságot vásárolna a szövetkezetben, s akár ingyen is vállalná az elnöki posztot.
A tárgyalás után Szenti Imre magába roskadva próbálta feldolgozni az ítéletet, s bár védője annyit elért, hogy a büntetés kiszabása ne járjon együtt azzal, hogy erkölcsi bizonyítványt se kaphasson védence, ami az elnöki poszt betöltéséhez szükséges, úgy tűnt, nem ragaszkodik ahhoz, hogy elnök maradjon. „Hosszú és rázós öt év van mögöttem.”
A szövetkezet ma 1200 hektáron gazdálkodik, tehenészetet működtetnek, és mintegy 60 főt foglalkoztatnak a 2500 lakosú településen.
Lázár nagybátyjának is jól megy Földalapú támogatás, tejtámogatás, korszerűsítésre szánt támogatás, szerkezetátalakítási támogatás – ezeken a címeken folytak be az állami támogatások Gyapjas Károly cégeihez tavaly csaknem 680 millió forint nagyságban. Erről szóló cikkünket itt olvashatja. |