Együtt tiltakoznak tanárok, művészek, szerkesztőségek és írószervezetek a székesfehérvári Hóman-szobor ellen

  • narancs.hu
  • 2015. november 23.

Kis-Magyarország

A Szépírók Társasága által indított tiltakozáshoz több mint egy tucat más szervezet is csatlakozott eddig.

Székesfehérvár szobrot állít Hóman Bálintnak – az esetről az elsők közt számoltunk be mi is. Korábbi cikkünket, a konkrér részletekkel együtt itt olvashatja. A szobor - amely egy helyi középiskola előtt áll majd, és 15 milliónyi állami támogatást is kapott - ellen már akkor többen tiltakoztak, többek közt a Mazsihisz is.

A látványterv

A látványterv

 

Itt pedig álljon a Szépírók Társaságának minapi közleménye ugyanebben a témában.

„TILTAKOZUNK A HÓMAN-SZOBOR ELLEN

Tiltakozunk az ellen, hogy a Horthy-korszak faji polgárháborújának egyik szítója, Hóman Bálint születése 130. évfordulóján, december 29-én szobrot kapjon Székesfehérváron – az Igazságügyi Minisztérium, a kormánypárti polgármester és a városi képviselőtestület többségének támogatásával!

Hóman a Darányi-, Imrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kormányok kultuszminisztereként folyamatosan támogatta a magyar zsidóság jogainak egyre súlyosabb korlátozását. Politikai tevékenysége a harmincas évek elejétől összeforrott azzal a deportálásokat megelőző, mintegy másfél évtizedes folyamattal, amely a magyar társadalmat hozzászoktatta ahhoz, hogy zsidó polgártársaikat végül szabadságuktól és többségüket életüktől is megfosszák.

Történészként, akadémikusként és miniszterként szerepet vállalt az első zsidótörvény kezdeményezésében és előkészítésében. Később Teleki Pál miniszterelnököt készítette fel emlékeztetőiben németországi tárgyalására. Ezekben többek között azt írta, hogy a németek teljes bizalmának elnyerése érdekében Teleki fogadja el „Hitler és Mussolini faji gondolatát”, és nyújtson be – „az eddigi kompromisszumokkal szakítva” – újabb, „faji alapú” törvénytervezetet, merthogy „tudatára kell ébrednünk végre, hogy a zsidó, ha kivételezett is, sőt, a zsidószármazású és zsidó kapcsolatú személy is ellensége kell, hogy legyen a mai kormányrendszernek”. Végül ő maga terjesztette elő az izraelita vallásfelekezet jogállását szabályozó 1942. évi VIII. törvényt is, mely súlyosan korlátozta a zsidónak nyilvánítottak jogait.

Kezdeményezője volt az értelmiségi szakmai – orvosi, ügyvédi, mérnöki – kamarák rasszista célú átalakításának, és következetesen kiállt a zsidótörvények újabb és újabb szigorítása mellett. Az általa támogatott és megszavazott zsidótörvények 825 ezer embert érintettek. 1942-ben Kállay Miklós miniszterelnök nem egyértelműen németbarát hintapolitikája elleni tiltakozásul mondott le tíz éve betöltött miniszteri állásáról. 1943-ban és 1944-ben két, feltétlen német hűségről és a zsidóság kitelepítésének igényéről szóló memorandumot is aláírt. A nyilas hatalomátvétel után tagja volt a nyilas parlamentnek, amelynek ülésein is megjelent. 1945 első hónapjaiban Sopronban arról tárgyalt Szálasival, hogy közösen találjanak „valamilyen politikai megoldást [...] az egész magyar jobboldali összefogásra”.

A Hóman-szobor – állami tulajdonú területen történő – felállítását 15 millió forinttal támogatja az Igazságügyi Minisztérium; a szobrot állító Hóman Bálint Kulturális Alapítvány a székesfehérvári önkormányzattól még közel 2 millió forintos segítséget is kap. Az állami és kormánypárti támogatással tervezett szobor felállítása Hómannak a zsidótörvényekben játszott szerepe miatt vérlázító. Erkölcsi felelősségét nem csökkenti sem egykori fehérvári országgyűlési képviselősége – íróasztala mellől Fehérvár lakosságának 10 százalékát lökte a halál felé –, sem tudományos teljesítménye és akadémiai pályafutása.

Nem kaphat szobrot ma Magyarországon, aki a magyar lakosság egy részének jogfosztásában ilyen magas beosztásban, ilyen törvények létrehozásával és beterjesztésével részt vett! Ez az emlékmű nemzeti szégyen: aztüzenné az elhurcoltak utódainak, a magyar polgárok tisztességes többségének és a világnak, hogy a magyar zsidók szenvedése és százezreinek meggyilkolása másodlagos fontosságú eseménye történelmünknek.

Szépírók Társasága”

Csatlakozó szervezetek

Beszélő folyóirat
BUKSZ - Budapesti Könyvszemle

Eleven emlékmű - az én történelmem csoport
Eszmélet folyóirat
Fiatal Írók Szövetsége
Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület
Hálózat a Tanszabadságért
Hívatlanul Hálózat
József Attila Kör
Magyarországi Cionista Szövetség
Magyartanárok Egyesülete
Oktatói Hálózat
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöksége
Pedagógusok Szakszervezete
Romano Instituto Alapítvány
Szociális Csomagküldő Mozgalom
Tevan Alapítvány
Tolerancia Csoport
Történelemtanárok Egylete
tranzit. hu

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.