Elbukta Pécset az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért (E14–PM) – így összegezhető a politikai helyzet az ellenzék szemszögéből, miután a pártszövetség még a jelölt-jelöltállításig sem jutott Magyarország ötödik legnagyobb városában. Történt ez annak ellenére, hogy a pártszövetség mindkét tagja is lázasan kereste helyi embereit, mivel forrásaink szerint az E14–PM minden nagyobb magyar városban szeretett volna legalább egy képviselőjelöltet állítani. Pécs esetében azonban még alternatívát sem tudtak kínálni a szocialista jelölttel szemben, noha a helyi PM nem kívánja elfogadni a szocialisták jelöltjét, Tóth Bertalant. A következőkben az eredménytelen próbálkozás fordulatoktól sem mentes folyamát mutatjuk be.
Nyílt levél és a kritikus jogvédő elbukása
Próbálkozásban pedig nem volt hiány: az E14 egy jogvédőben, Heindl Péterben vélte megtalálni helyi emberét, a PM pedig egyetemi jelöltet keresett. Végül Heindl túl liberálisnak bizonyult a pártszövetség ízlésének, Pécs pedig nem elég értelmiséginek a PM számára.
| ||
Heindl Péter 2008-ig az SZDSZ tagja volt, a rendszerváltás előtt pedig a Fidesz szervezésében is részt vett, ám jóval ismertebb lett pedagógusi és jogvédői munkásságáról. Alapítója volt a pécsi Gandhi gimnáziumnak, jelenleg az Ormánságban vezet jogsegélyszolgálatot, és tagja volt a Balog Zoltán miniszter által létrehozott Antiszegregációs Kerekasztalnak is, egészen addig, amíg ki nem lépett a kormányzat által szerinte gittegyletként kezelt testületből. Heindl már SZDSZ-tag korában sem hallgatott, ha pártjával épp ellentétes véleményen volt: nyíltan beszélt például Gyurcsány Ferenc szerepéről a pécsi Dialógus-békecsoport nyolcvanas évek eleji szétverésében, miközben az SZDSZ épp a valamikori KISZ-titkárral kormányzott együtt.
Forrásaink szerint Heindl kiválasztásában épp függetlensége és kikezdhetetlensége volt a fő szempont, ám a pártszövetség vezetése és a reménybeli jelölt viszonya már akkor hűlésnek indult, amikor a jogvédő nem volt hajlandó aláírni a párt aktivistái számára kötelezően szignálandó dokumentumot a határon túli magyarok szavazati jogának sérthetetlen jogként való elfogadásáról. Heindl a pártszövetség belső folyamatait is erős kritikával illette, miután szerinte a „pártszervezők tartósan egy néhány tucatnyi személyből álló grémiumot hatalmaztak fel arra, hogy a belső és külső nyilvánosság kizárásával, demokratikus vita nélkül maguk hozzák meg a párt politikai állásfoglalásait”, és a jelöltállítás is nehezen átlátható belső alkuk alapján zajlott – éppúgy, mint a Heindl által meghaladni kívánt magyarországi nagy pártok esetében.
| ||
Heindl jó időzítéssel Szigetvári Viktor pécsi sajtótájékoztatója reggelén egy, a párt Facebook-oldalára és belső vitafórumára elküldött nyílt levélben sorolta fel fenntartásait, többek között azt is, hogy az E14–PM belement abba, hogy a nyilvánosság kizárásával készítsen közös programot az MSZP-vel az alkotmányos rend visszaállításáról. A pártszövetség Facebook-oldaláról a bejegyzés rövid idő alatt eltűnt, a belső fórumon azonban élénk vita indult el a jogvédő elmondása szerint. Ilyen előzmények után Heindl képviselő-jelöltsége lekerült a napirendről.
| A felforgatott megye A választókerületek újraszabása alaposan felforgatta a baranyai viszonyokat is. Az eddigi hét kerületből négy lett, meglehetősen hektikus területi elrendezésben: a megye nyugati fele egyetlen körzetté vált, magában foglalva a Baranya ellentétes végein található Sásdot és Siklóst. A megye keleti harmada Moháccsal és Villánnyal szintén egy körzet, a fennmaradó kettő pedig Pécs és környéke – bár a környéket meglehetősen tágan kell értelmezni, hiszen Pécs kisebb része mellett Komlót is magában foglaló kettes kerület egészen a megye északi határán található Mágocsig nyúlik. Ellenzéki győzelemre reálisan a pécsi egyes és kettes kerületben lehet esély, Szigetvár esetében ehhez a jelenlegi erőviszonyok jelentős átalakulása lenne szükséges, Mohács esetében pedig szinte csoda kellene a Fidesz–KDNP legyőzéséhez. |
Heindl Péter helyett a PM helyi szervezete keresett jelölt-jelöltet, miután a pártszövetségen belül úgy vélték: az egyetemi városban leginkább az értelmiséget megszólítani kívánó LMP-szakadároknak lehet esélye. Az egyik helyi szervező szerint a pártnak az elmúlt fél év során 20-30 fős magot sikerült létrehozni, bár a PM reménybeli bázisát adó egyetemista-értelmiségi rétegnek saját jelölt-jelöltet nem sikerült találni. Ennek oka az volt, hogy több megkeresett egyetemi oktató sem kívánta viszonylag biztos tudományos karrierjét a bizonytalan politikusira váltani.
Esélyük sem volt
A történtek ugyanakkor jól jelzik az E14–PM belső feszültségeit és helyi beágyazottságának hiányát. Igaz, szocialista forrásaink már több héttel a Bajnai–Mesterházy-megegyezés előtt kizárták, hogy Pécsett a pártszövetség adjon akár egy jelöltet is. A jelölési folyamatra rálátó egyik forrásunk biztosnak nevezte, hogy a Pécset is magában foglaló egyes és kettes számú baranyai választókerületben az MSZP állítja a közös jelölteket, főleg annak fényében, hogy az egyesben Tóth Bertalan korábbi pécsi alpolgármester, az MSZP országos elnökségének tagja, míg a kettesben Szakács László volt komlói alpolgármester, Mesterházy Attila kabinetfőnöke a két hivatalosan még nem megnevezett jelölt. Pedig a Komlót is magában foglaló kettes körzetben a Szolidaritásnak viszonylag erős helyi embert sikerült találnia Bartos Zoltán volt rendőrtiszt személyében. (Más forrásból úgy értesültünk, hogy az E14 a korábbi szocialista Jégl Zoltánt indította volna Komlón- a szerk.)
A presztízsokokon túl az MSZP azért is ragaszkodott ehhez a két kerülethez, mert belső felméréseik alapján Pécsett a Fidesz több mint verhető, ami a város baloldali gyökerei és folyamatosan romló szociális-gazdasági helyzete ismeretében reálisnak tűnik. (A baloldali gyökerekkel persze érdemes óvatosan bánni, ahogy azt az MSZP a májusban csúfos módon elbukott komlói időközi választáson megtanulhatta.)
Célozgatás a könnyűdrogra
Noha a PM saját jelöltet nem tudott állítani, a pártnak az előző ciklusban Pécsett jelentős, ám a választók szemében nem feltétlenül pozitív szerepet játszó Tóth Bertalan személyével szemben komoly fenntartásai vannak. „Nem igazán tudok mit mondani azokra a kérdésekre, hogy hogyan hajtunk végre korszakváltást Tóth Bertalannal, mint képviselőjelölttel” – méltatlankodott kérdésünkre a PM egyik helyi szervezője, aki szerint részükről egyáltalán nem volt magától értetődő a alpolgármester támogatása. (Erről lásd bővebben korábbi cikkeinket itt és itt.)
| ||
Eközben a szocialisták arról is meglepetéssel értesültek, hogy a PM-nek egyáltalán van helyi szervezete a városban, mivel eddig azzal nem találkoztak. Ráadásul magát a felvetést sem értik, miszerint az egyik fél beleszólna a másik jelöltállítási folyamatába. „Mi sem mondjuk azt, hogy nem kérünk egy könnyűdrog-használót képviselőjelöltnek” – érzékeltette a felvetés vélt abszurditását egy szocialista forrásunk.
Marad a vigaszág
Az E14–PM a szigetvári körzettel vigasztalódhat, ami valójában csekély vigasz, mivel ez nehezen nyerhető területnek számít. Bár Szigetvár maga egészen 2010-ig baloldali vezetésű volt, a térség egyéni képviselője már 2002 óta a fideszes Pichler Imre, a választókerület átszabása pedig itt sem növelte a baloldali esélyeket. Az MSZP épp ezért nem is igazán ragaszkodott ehhez a körzethez, bár korábban felmerült, hogy az ormánsági kisváros, Sellye 2010-ben még függetlenként nyerő polgármesterét, Nagy Attilát indítanák itt. Az E14–PM egyetlen baranyai jelöltje, Berkecz Balázs itt indulhat. (Ő korábban a regionális fejlesztési ügynökségen dolgozott.)
Mohács és környéke szintén megmarad az MSZP-nek, ám ez a térség olyannyira veszett ügynek tűnik a szocialisták számára, hogy itt még nem hivatalos képviselőjelöltjük sincs. (Cikkünk megjelenésének időpontjában már van: Bognár Sándor - a szerk.) A valamikori ötös számú baranyai választókerületet az elmúlt három választás mindegyikén biztosan hozta Hargitai János a KDNP színeiben, és a választókerületek átszabása finoman fogalmazva sem növelte a szocialisták esélyeit. A korszakváltás esélyét mindenesetre némiképp aláássa, hogy az E14–PM jelöltségig végül nem eljutó mohácsi emberét a szocialisták régi ismerősként üdvözölhették, hiszen Deli Ferenc korábban Siklóson az MSZP színeiben indult az önkormányzati választáson.
