Ráadás több tételben - Koncertterem épül Veszprémben

Kis-Magyarország

Hogyan köthet egy magánvállalkozás jó és kockázatmentes üzletet uniós és önkormányzati pénzek felhasználására? A veszprémi új kulturális központ terve, a Hangvilla-projekt pénzügyi tervében más furcsaságok is akadnak: a közel 800 milliós beruházás végszámlája 1,7 milliárd forint lesz.

Veszprémben nagy erőkkel és nagy pénzekkel folyik a belváros rehabilitációja: öt projekt fut összesen nettó 3,6 milliárd forint értékben, ebből az Európai Unió 1,8 milliárd forintot vállal magára. A programba bekerült a volt Séd filmszínház átalakítása, bővítése: a Hangvilla-projekt költségvetése 775 millió forint. A multifunkcionális kulturális intézményben ősszel 500 főt befogadó koncertterem, 80 fős kamaraterem, konferenciaterem, kávézó nyílik, a nagyterem a süllyeszthető színpad okán esküvők, bálok tartására is alkalmas lesz.

Aki megálmodta

Az épület 2005-ig a veszprémi önkormányzaté volt, akkor eladta a Swing-Swing Kft.-nek nettó 120 millió forintért. A Swing-Swing tulajdonosa, a koncertterem megálmodója Bélafi László, aki 2006-ban a Védegylet Veszprémért jelöltjeként indult önkormányzati képviselői mandátumért, ám a szavazatok mindössze 1,9 százalékát gyűjtötte be. Az akkoriban a Védegylet elnökeként is dolgozó Bélafi körzetében a Fidesznek is volt jelöltje, több körzetben azonban a szervezet a Fidesszel közösen indult. Bélafi a Veszprém Online-nak 2012 novemberében arról beszélt, hogy már az 1990-es évek elején felvetette a koncertterem ötletét, de nem volt önkormányzati telek, ezért vette meg jobb híján a filmszínházat. Mint a Népszabadságnak kijelentette, ő nem ingatlanberuházó, de olyan modellt dolgozott ki, amely megállja a helyét a piacon: többfunkciós, önfenntartó intézményről beszélt.

false

Az önfenntartó intézmény létrehozásához a Swing-Swing egymaga kevésnek bizonyult. A város vegyes karában is fellépő Bélafi társat keresett - és az önkormányzatban meg is találta. A kft. az önkormányzat konzorciális partnere lett, méghozzá úgy, hogy Veszprém két lépcsőben megveszi a Swing-Swing üzletrészeinek száz százalékát. A konstrukcióról 2011 decemberében döntött a veszprémi képviselő-testület Porga Gyula (Fidesz) polgármester előterjesztése alapján. Első menetben, 2013-ban 100 millió forintért 25 százalékot vásárolt, majd 2018-ban további 302 millió forintért a többségi üzletrészt is megveszi. A többségi tulajdonos Bélafin (200 millió forint) kívül a Swing-Swingből kivásárolja az idén januártól szintén 25 százalékot tulajdonló Vemév-Szer Szerelő és Építőipari Kft.-t (100 millió forint), amely az egyik kivitelezője a belvárosi városrehabilitációs programnak.

E konstrukciót Porga Gyula polgármester azzal indokolta a Narancsnak, hogy a projekt fenntartási időszaka várhatóan 2018-ig tart, s addig a konzorciummal szemben elvárás, hogy változatlan keretek mellett működjön. "Az önkormányzatnak lényegesen kedvezőbb, hogy az üzletrészt csak 5 év múlva kell megvásárolnia, és rögzített áron jut hozzá" - mondta.

Azt nem sikerült tisztázni, mitől kedvező az a konstrukció, melyben az önkormányzat összesen 402 millió forintot fizet ki egy számára érdektelen cég üzletrészeiért azért, hogy hozzájusson egy olyan ingatlanhoz, amely az ingatlanpiaci válság előtt ért 120 milliót, és az állaga azóta csak romlott.

Aki kiŢzeti

Az önkormányzat nemcsak ezzel segíti a Swing-Swinget, hanem készfizető kezességgel is, amely nélkül a cég nem kapott volna hitelt az OTP-től - az önkormányzat bevonását a szerződéskötés feltételéül szabta a bank. A kft. három tételben vett fel beruházási hitelt (387, 420 és 119 milliót), összesen 926 millió forintot. Az önkormányzat a hitel 2021-es kifutásáig évi 158 millió forintot hagyott jóvá a kezességvállalásra, ebből 120 milliót a Swing-Swing tőkeemelés- és tőketartalék-képzési keretére, további évi 30 millió + áfát a Swing-Swingtől való szolgáltatás vásárlására (lényegében az épületfenntartásra). Az OTP kikötötte, hogy az összegnek minden évben rendelkezésre kell állnia a város költségvetésében. Az évi 158 milliót a Swing-Swing elkülönített számlájára helyezik, a hitelintézet számára pedig inkasszójogot biztosítottak, ha az adós nem fizetne. Ily módon az önkormányzat a Swing-Swing másik két tulajdonosától átveszi a hitel-visszafizetés terhét, 2018-tól pedig egymaga törleszt tovább. Hogy az önkormányzat az egyedüli törlesztő, az kiderül a képviselő-testület által 2012. decemberben elfogadott második szerződésmódosítás szövegéből, amiben nyoma sincs annak, hogy Bélafi és a Vemév-Szer is a törlesztők között lenne. Még különösebbé teszi az egészet, hogy az OTP-nek a 30 milliós szolgáltatásvásárlási keretre is engedték kiterjeszteni e kezességet (ez, mint láttuk, beletartozik a 158 millióba), pedig ezt a pénzt az önkormányzat a ház működésére, fenntartására fordítja - utóbbi tényt a Narancsnak Porga Gyula megerősítette.

Ha az összesen 158 milliós öszszeget Veszprém minden évben kifizeti - márpedig a polgármester szerint is ez fog történni -, az önkormányzat 2021-ig összesen 1,3 milliárd forintot költ a projektre a szolgáltatásokkal együtt. Bélafi László is ezt a végösszeget emlegette a beruházás teljes költségeként, jóllehet az építkezés teljes költségvetése, mint említettük, nettó 775 millió forint - utóbbi összeget tartja nyilván az uniós támogatású beruházásokat felügyelő, önkormányzati tulajdonú Pro Veszprém Városfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft. is. Ha az 1,3 milliárdhoz hozzáadjuk a 400 millióba kerülő cégvásárlást, akkor a Hangvilla-projekt 1,7 milliárdjába kerül a veszprémieknek (a 193 millió forintos uniós támogatást is beleértve).

Nem ez az egyetlen homályos elem. Egyrészt nem világos, hogy az önkormányzat miért nem vehetett föl hitelt, amikor a bank kizárólag önkormányzati kezességvállalásra hitelezett a Swing-Swingnek. Az sem világos, mi mennyibe kerül. Mint a polgármestertől megtudtuk, az eredetileg meghatározott 775 millió forint nem fedez minden kiadást. "Mivel a beruházás nem egészében támogatott, csak bizonyos meghatározott funkciók, ezért a támogató által megállapított elszámolható költség 773 millió forint, amiből 739 millió az építés kivitelezése. A teljes projekt ugyanakkor - a nem támogatott részekkel együtt - 1,33 milliárd forint, ennyi a kivitelezésre irányuló szerződésben foglalt vállalkozói díj mértéke." A polgármester szavai szerint tehát a félmilliárd forintos különbözetben benne foglaltatik a vállalkozói díj, valamint a meg nem nevezett "nem támogatott elemek" költsége is, illetve vélhetően a hitelkamat. Hogy milyen arányban, és hogy pontosan milyen elemekre nincs támogatás és miért nincs, azt a polgármester nem részletezte. Ebben az esetben viszont nem felelhet meg a valóságnak a Pro Veszprém Kft. nyilvántartása, miszerint a Hangvilla teljes költségvetése 775 millió forint - erre utal az is, hogy a Swing-Swing, mint láttuk, ezt meghaladó mértékű hitelt vett fel. A Bélafi és a polgármester által emlegetett 1,3 milliárd forint nagyjából megfelel az önkormányzat által 2021-ig visszafizetendő hitel összegének.

Az 1,7 milliárdot karcoló végösszeg tényét a polgármester is elismeri. "Az önkormányzat által vállalt, 2021-ig tartó 1,652 milliárd forintot kitevő invesztíció ugyanakkor nem kizárólag a beruházási projektet érinti, hanem kiterjed az épület és a telek, a kft., valamint eszközei tulajdonjogának megszerzésére, és kiterjed a rendezvényidőszakra fenntartott teljes kapacitás egyharmad részének a megvásárlására is a következő nyolc év vonatkozásában." Brányi Mária alpolgármester, aki az előző ciklusban a Védegylet-frakció vezetője volt a városi közgyűlésben, a projekt 2011-es indulásakor nem tudta megmondani, hány forintba is kerül majd Veszprémnek a létesítmény - tudniillik folyamatosan veszik igénybe 2013-2018 között az intézmény szolgáltatásait, ráadásul résztulajdonosként az önkormányzat a Hangvilla-bevételből is részesül majd. Azt viszont nem tagadta, biztosan ki kell fizetni 2013-ban 100 millió forintot, 2018-ban 302 millió forintot, és kilenc évig évente 120-150 millió forint közötti összeget. Az alpolgármester nem hiszi, hogy önfenntartóként tudna működni az intézmény.

Hol ereszt?

Katanics Sándor, a Demokratikus Koalíció veszprémi önkormányzati képviselője a Narancsnak azt mondta, számára érthetetlen, hogy az önkormányzat miért nem egymaga végzi a beruházást, miért kell hozzá egy tőkével sem rendelkező, az önkormányzati kezességvállalás nélkül hitelképtelen vállalkozás. Az 1,7 milliárdos összköltséget az adófizetők megkárosításának tartja, miközben nem tudják, mit kapnak pontosan ezért az összegért.

A polgármester a Narancsot arra emlékeztette, hogy kényszerhelyzetben voltak. A Veszprémben Dimitrov-házként emlegetett, 1970-es években átadott Városi Művelődési Központ (VMK) felújítására ciklusoktól függetlenül nem kaptak pénzt, ezért egy új kulturális centrum, a Hangvilla létrehozása mellett döntöttek. Az önkormányzat hitelfelvevő képessége korlátozott, ezért is volt szükség külsős cég alkalmazására, ami egyébként a belvárosi rehabilitációs program egyik feltétele volt (ti. minél több konzorciális partnert bevonni). Mindezek miatt nem merült fel az épület visszavásárlása. "A Swing-Swing Kft. egyébként hitelképes, hiszen a hitelt is a gazdasági társaság veszi fel, amely kapcsán a várható bevételek szokásos banki biztosításáról van szó" - tudatta a Naranccsal a polgármester.

A Hangvilla-projekt pénzügyi kockázatelemzését, tízéves üzleti tervét Hartmann Ferenc MSZP-s képviselő szerette volna megtekinteni a márciusi képviselő-testületi ülésen, de Porga Gyula azzal hárította el, hogy bár azok elkészültek, üzleti titok részét képezik. Erről a következőket tudtuk meg a polgármestertől. "A város semmilyen módon nem korlátozza az ügy átláthatóságát, ilyen döntés nem született. Megítélésünk szerint az nem is lenne jogszerű. A Swing-Swing Kft. és a beruházást finanszírozó bank közötti hitelszerződés azonban két magántársaság közötti polgárjogi jogviszony, amiben a banktitok érvényesítésére a projektet finanszírozó banknak jogszabályokban foglalt lehetősége és joga van. Mint minden banki ügyletre, erre is vonatkozik ilyen előírás."

Katanics Sándor szerint a Swing-Swingben lévő magáncégek bújtatott támogatásának minősül az önkormányzat készfizető kezessége, hiszen nyilvánvalóan az önkormányzat fizeti a hitelt a magánberuházók helyett. Katanics szerint mindezek miatt a projekt lezárása után megtörténhet, hogy vissza kell fizetni az uniós támogatást. A megkötendő szerződések miatt Katanics a Veszprém Megyei Főügyészségtől kért felülvizsgálatot 2012. júliusban. A vádhatóság válasza szerint a levél beérkezéséig csak a kulturális rendezvények helyszínbiztosítására kötött szerződést az önkormányzat a Swing-Swinggel. Katanics a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) is jelezte a vélt anomáliákat, de márciusban küldött levelére máig nem reagált a hivatal. Az Európai Bizottság Regionális és Városfejlesztési Politikai Főigazgatóság szintén nem találta aggályosnak a beruházás finanszírozási modelljét, igaz, Johannes Hahn uniós biztos 2013. július 16-án küldött válaszát az NFÜ-től kapott felvilágosításra alapozta. Eszerint megkeresésükre az irányító hatóság visszaigazolta, hogy a Veszprém Integrált Városfejlesztése keretében a megjelölt projektelem kivitelezése folyamatban és rendben van. "Továbbá tájékoztatást kaptunk arról is, hogy a projekt benyújtásakor a konzorciumi tag megfelelően igazolta a tulajdonviszonyokat s megfelelt a jogosultsági feltételeknek. Ezen oknál fogva az Európai Bizottság nem fogja tovább vizsgálni a projekt jogosultságát" - közölte a biztos, aki az NFÜ-höz irányította a kíváncsi képviselőt. Ami a jogtalan kezességvállalás, a bújtatott állami támogatás megvalósulásának lehetőségét illeti, ennek megvizsgálása érdekében azt javasolták a képviselőnek, forduljon a Versenypolitikai Főigazgatósághoz.

A Hangvillában a Swing-Swing egyébként csak a működtetést garantálja, a programokat az önkormányzat által májusban alapított Veszprémi Programiroda Rendezvényszervező és Kulturális Szolgáltató Kft. szervezi majd. A társaság ügyvezetője Muraközy Péter, aki amellett, hogy a Veszprémi Utcazenei Fesztivált is kitalálta, a Balaton Sound és a VOLT fesztiválok programszervezője, 2012 elején a budapesti Erzsébet téri Gödör Klub átvételekor vált ismertté a sajtóban. Nem is csinált titkot belőle, hogy veszprémi barátja, a szintén a megyeszékhelyen született Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszteri kabinetje kérte fel a feladatra. Muraközy egyik emlékezetes veszprémi akciója volt, amikor a 2010-es választások előtt Tűztorony nevű éttermét Narancs kávézóra keresztelte, ahol az akkor már miniszterelnök Orbán Viktor is megfordult, és arra buzdított mindenkit, hogy "most már a munkahelyteremtésbe kell tenni".

(Ha Ön vidéken él, és korrupciógyanús esetről értesül, kérjük írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.