Meg nem valósult milliárdos projektek Simonka falujában

Kis-Magyarország

Elképesztő aránytalanság és pazarlás érhető tetten a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok (TOP) Békés megyei pályázatainál. A Viharsarokra 58 milliárd forintos forrás jutott, ebből a 300 lakosú Pusztaottlaka közel 2 milliárdot vitt el. Ezek közül a három legnagyobb projekt összértéke 1,3 milliárd forint. Az ipari parknak, a kerékpáros túraközpontnak és a vadaspark fejlesztésének az eredeti határidő szerint régen készen kellene lenni. De nem történt egyetlen kapavágás sem.

A pályázati döntések után népességarányosan 31-szer több pénz érkezett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok (TOP) Békés megyei forrásaiból Pusztaottlakára, mint a Viharsarok bármely más településére átlagosan. Ennek a feltehetően egészen magas színvonalú pályázati anyagok mellett az lehet még a magyarázata, hogy a község szülötte Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, a kormánypárt dél-békési erős embere. Párton belüli befolyása azonban jelentősen csökkenni látszik azok után, hogy bűnszervezetben, különösen nagy értékű költségvetési csalással vádolják őt és társait a Fővárosi Törvényszék előtt folyó büntetőperben. Időközben helybeli párttársai a Fidesz-MPSZ-ből való kizárását kezdeményezték.

Az egészen kivételes színvonalú, nyerő pályázatokról egy kicsit később. Az Európai Uniós most lezáruló költségvetési ciklusa (2014-2020) a hatalmas támogatási és fejlesztési források mellett kitüntetett helyzetbe hozta a különben szinte teljesen súlytalan megyei önkormányzatokat. Ezek nagy részében a Fidesz-többség hozhatott döntést a TOP-források felhasználásáról. A források döntő részét az EU biztosította Magyarországnak, azaz túlnyomó részt német, holland, svéd, francia és belga adófizetők pénzéről van szó. Békés megyére 58 milliárd forint jutott ezen a címen. Ez nem csak felfoghatatlanul nagy összegnek tűnt, de ezek elosztásáról, kivételesen helyben született döntés.

Elképesztő arányok

A sok hátránnyal küzdő és az országos rangsorban az utolsó három megye közé lecsúszó Békés leszakadásának megállítását, sőt érdemi előre lépésének és fejlődésének zálogát látták, főként kormánypárti politikusok az 58 milliárd forint felhasználásában. Az évszázados és évtizedes megoldatlan problémák miatt ez akkor is illúzió lett volna, ha értelmesen és hatékonyan használják fel ezeket a fejlesztési forrásokat. Félő azonban, hogy nem minden esetben alakult így.

Ipari parkra 450 millió forint

Ipari parkra 450 millió forint

Fotó: A szerző felvétele

A Viharsarokra jutó 58 milliárd forintból a támogatói döntések és a szerződések hatályba lépésekor megközelítően 1,8 milliárd forint jutott Pusztaottlakának. Így az összes forrás 3,1 százalékát hozta el Simonka szülőfaluja. Békés megye gyorsan fogyó lakossága ma 338 ezer, azonban ebből le kell vonni a megyei jogú város, Békéscsaba 58 ezer lakosát, így marad 280 ezer ember, szemben az alig 300 lélekszámú községgel, ami a megye lakosságának 0,1 százaléka. Ebből az aránypárból jön ki, hogy a TOP-forrásból 31-szer több pénz érkezett lakosságarányosan Pusztaottlakára, mint átlagosan bárhova máshová.

A nem minden gyanún felül álló Kitörés Pont

Vizsgáljuk meg a Pusztaottlakára jutó nyolc, összességében mintegy 1,8 milliárdos összegű projektcsomagnak a nagy részét kitevő, összességében 1,3 milliárd forintot kitevő három tételt: a pusztaottlakai vadaspark élményközpontúvá fejlesztését, a kerékpáros túraközpont kialakítását és az ipari területek fejlesztését!

Az ipari terület fejlesztésére még 2017 áprilisában, három és fél évvel ezelőtt 450 millió forintot nyert el a Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft. A 3 millió forintos alaptőkével rendelkező cég  tavaly 2,7 millió forint nettó árbevétel könyvelt el és három főt foglalkoztatott. Azt még a 24.hu derítette ki, hogy a Simonka résztulajdonában álló és korábban csődbe ment Magyar Termés TÉSZ Kft. értékes ingatlanjainak nagy része szinte egytől egyig Simonka György köréhez került vissza. Így a pusztaottlakai önkormányzat és a képviselő testvére, Simonka Zsófia által vezetett alapítvány közös cégéhez, a Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft.-hez, még 2016-ban. (Egyébként is nehezen érthető döntés volt, hogy egy szegény térség egymáshoz hihetetlenül közel fekvő településein, Mezőkovácsházán, Medgyesegyházán és Pusztaottlakán miért kell három ipari parkot létesíteni.)

A pusztaottlakai ipari park megvalósításának kezdete a 2017. május végén aláírt szerződés, amely rögzítette, hogy annak befejezési határideje 2018. december 31-e. A Palyazat.gov.hu oldal adatai szerint ebben máig nincs semmilyen változás. A projekt adatlapjáról megtudható, hogy a teljes támogatási összeg felét, 225 millió forintot kifizették. Ám a kedvezményezett, a Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft. részéről eddig számlával alátámasztott teljesítés csupán 18 millió forint volt. A megvalósulás helye a pusztaottlakai Likefest Park és a Marhatelep.

A Likefest Park bejárata: ahol minden összeér

A Likefest Park bejárata

Fotó: A szerző felvétele

November utolsó napjaiban jártunk mindkét helyszínen, és egyetlen kapavágásnak sem láttuk nyomát, miközben a projektnek kis híján két éve el kellett volna készülnie. (A település demográfiai és infrastrukturális viszonyairól tudni kell, hogy Pusztaottlaka népessége teljesen elöregedett. Itt nemhogy képzett, hanem szabad munkaerő sincs, mert a fiatal és középgeneráció már elköltözött a faluból. A település zsákfalu, amelyet busszal elérni igen nehézkes.)

Kerékpáros központ a puszta közepére

Oda álmodtak, terveztek és végül nyertek forrást kerékpáros túraközpontra, ahova nem is vezet bicikliút. Pusztaottlaka egy kicsit a világ végén, de legalábbis a Viharsarok egyik legeldugottabb részén van. A településnek nincs semmilyen turisztikai vonzereje. A jól hangzó, de valójában üresen csengő mondatok a projekt indokoltságát alátámasztó érvek. Mint például: „a természeti területek turizmuspotenciáljának fejlesztése és népszerűsítése érdekében van szükség” erre a projektre.

Ennek a fejlesztésnek az összköltsége 250 millió forint, amelynek kedvezményezettje a Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület. A szervezetnél 2016-2017-ben több végrehajtást rendelt el a NAV, így legalábbis nem volt szokványos, hogy ez az egyesület nyert egy teljesen értelmetlen projektre negyedmilliárd forintot.

A kerékpáros túraközpont projekt befejezési eredeti határideje 2019. október 31. volt, amelyet időközben meghosszabbítottak 2021. március 31-ig. Ennek indoklását nem találtuk sehol. Ám kétséges, hogy ez a beruházás elkészülne. Lassan beáll a tél, és alig négy hónap van hátra a módosított és a kitolt határidőig úgy, hogy eddig egyetlen kapavágás történt volna. Jelzésértékű, hogy a 125 millió forintos előlegből számlával csak 10 millió forintot igazolt a kedvezményezett egyesület.

Milyen jövő épül Dél-Békésben?

Milyen jövő épül Dél-Békésben?

Fotó: Simonka György/Facebook.com

Torony, kilátó, mókusház

Végül a pénzügyi értelemben legnagyobb falat, a „Magaslesen – A pusztaottlakai vadaspark élményközpontúvá fejlesztése” című projekt, amelynek összköltségvetése 599 millió forint. Az indoklás itt szó szerint ugyanaz, mint a kerékpáros túraközpontnál. A valójában semmilyen idegenforgalmi vonzerővel nem rendelkező helyszínen „a természeti terület turizmuspotenciáljának fejlesztése és népszerűsítése”.

Vadles, két torony, evolúciós ösvény, jókora kilátó és mókusház építése is szerepelt a projektben. A nagyra törő tervek azonban már több mint egy éve, 2019. november 1-jén el kellett volna készülnie, ám a mai napig semmilyen építési munka nyomai sem látszanak a megjelölt helyszínen, a szinte teljesen kihalt és üres pusztaottlakai vadasparkban. Itt a teljes bekerülési összeget, a közel 600 millió forintot kifizették előleg gyanánt úgy, hogy az utolsó kifizetés 2017. október 3-án, több mint három éve megtörtént, és ehhez képest semmi sem valósult meg.

„A megvalósítás folyamatában”

A három projekt ügyében a Narancs.hu megkereste a TOP-forrásokról döntő Békés megyei önkormányzatot, valamint a finanszírozásért felelős Magyar Államkincstárat (MÁK). Zalai Mihály megyei közgyűlési elnök megbízásából Horváth Mihály jegyző válaszolt kérdéseinkre. Azt írta, a projektek alapadatain kívül érdemi felvilágosítást nem tudnak adni, mert a békési közgyűlés ezekben a fejlesztésekben nem lát el projektmenedzsment-feladatokat. Azt ajánlotta a jegyző, forduljunk a MÁK-hoz.

A Magyar Államkincstár arról tájékoztatta lapunkat, hogy a három kérdéses projekt mindegyike „a megvalósítás folyamatában van.” Hozzátették, „minden európai uniós támogatásból megvalósuló projekt a 272/2014. (XI.5.) kormányrendeletben foglaltak szerint kerül ellenőrzésre.” Végül az EU-s forrásból megvalósuló fejlesztések projektkeresőjét ajánlották figyelmünkbe.

Az igazság szeletei

Ha finoman akarunk fogalmazni és egy klasszikust idézni, akkor az előbb vázoltakra tekintettel a MÁK válaszában aligha bontotta ki az igazság minden szeletét. Az idevágó szigorú szabályozás szerint az Irányító Hatóságok (IH) minden tárgyév félévekor, és év végén felülvizsgálják a kockázatelemzésüket, és esetünkben, a 2021-re átcsúszó, nem lezárt projektekről jelentéseket kérnek be a projektgazdáktól. Ez, információink szerint megtörtént az idén nyáron Pusztaottlakán is.

A projektgazdák akkor azt jelentették, hogy 2020. december 31-re elkészülnek a projektek. Noha ennek a teljesülése már akkor is lehetetlen volt. Innentől a jövő év eleji felülvizsgálatnál már nagyon komolyan kell mérlegelni az IH-nak, hogy bent hagyja-e még a tervezett elszámolásban a projektet, vagy szankcionál, és előleget visszakövetelve eláll a támogatási szerződéstől. De dönthet úgy is, hogy „benyeli” a meg nem valósult projekt pénzügyi következményeit, és úgy terjeszti elő a Pénzügyminisztériumnak, hogy hazai forrásból kell megvalósítani.

Vadaspark fejlesztése a világ végén

Vadaspark fejlesztése a világ végén

Fotó: A szerző felvétele

„Erre azonban Varga Mihály pénzügyminiszter, a Covid-19 járvány súlyos következményei nélkül is, igen cifrát mondana” – jegyezte meg egy, az EU-pályázatokban jártas területfejlesztési szakember a Narancs.hu-nak.

A történtek nem csak az értelmetlen és meg nem valósult, semmit sem teljesítő projektek iskolapéldáját mutatják, de legalább még két dolgot. Egyrészt a hatalmát fitogtató térségbeli kormánypárti képviselő lobbierejét, minek „eredményeképpen” nem valósult meg semmi. Másrészt az itt fel nem használt 1,3 milliárd forint másutt hiányzik. Olyan fejlesztési terveknél, amelyeket forrás hiányában utasítottak vissza. De a pusztaottlakai projektekkel ellentétben elkészültek volna.

Figyelmébe ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.