Használhatatlan a békéscsabai sportcsarnok a milliárdos felújítás után

Kis-Magyarország

Késve, drágábban, kötbérfizetés nélkül készült el, majd az átadás után három nappal kiderült, a küzdőtér használhatatlan. Most megy az egymásra mutogatás és a kommunikációs kármentés a békéscsabai sportcsarnok felújítása kapcsán. Közben új, multifunkcionális sportcsarnokot is terveznek a Viharsarok fővárosába a Modern Városok Program keretében.

Sok nagy csatát, emlékezetes mérkőzést és eseményt megélt az 1988-ban átadott, 2300 fő befogadására képes békéscsabai sportcsarnok, ahol a lelátók szinte ráborulnak a küzdőtérre, így a közönség egészen különleges atmoszférát képes teremteni egy-egy mérkőzésen. Az átadás óta eltelt 32 évben egy nagyobb felújításon már átesett a csarnok 2004-ben, amikor Szeged visszalépése után itt rendezték meg a női kézilabda Európa-bajnokság egyik csoportkörét. Akkor az olimpiai, világ- és kontinensbajnok dánok mellett a mindig erős németek, a határ túloldaláról érkező románok és a következő Eb házigazdái, a svédek szerepeltek ebben a csoportban. Volt olyan mérkőzés, amelyet akkor 11 ország televíziós társasága közvetített. A csarnokban minden mérkőzés teltház előtt zajlott, a létesítmény pedig jól vizsgázott.

Ebben a csarnokban játssza hosszú évek óta a meccseit az első osztályú női kézilabda csapat és a többszörös bajnok női röplabda együttes is.

A 2004 óta eltelt több mint másfél évtized nem múlt el nyomtalanul, a békéscsabai sportcsarnok valóban megérett a felújításra. A Modern Városok Program keretében 2019 novemberében kezdték meg a csarnok teljes körű felújítását, a munkát a Swietelsky Építő Kft. nyerte el. Ennek keretében vállalta, hogy mintegy 1 milliárd forintért megújítja a lelátóját, fény- és hangtechnikáját, fűtését, hűtését, vizesblokkjait és a sportcsarnok küzdőterét.

Büsze városi vezetők bejáráson

 
Büsze városi vezetők bejáráson
Fotó: Facebook.com

Három napig használhatták

Arra már Miklós Attila (MSZP) békéscsabai önkormányzati képviselő hívta fel a Narancs.hu figyelmét, hogy a munka során a befejezési határidőt többször módosították. Először 2020 júliusában 51 nappal, majd idén szeptemberben újabb 30 nappal. Meglepő, hogy a szerződésmódosításokban a késés miatti kötbért meg sem említették. A tervezetthez képest majdnem 3 hónappal később készült el a beruházás, ráadásul drágábban is. Utóbb az is kiderült, hogy a kötbérigénnyel a békéscsabai önkormányzat nem léphet fel a kivitelezővel szemben, mert megrendelőként mindkét esetben jóváhagyta a munkák meghosszabbítását.

„Majd jött az átadás, a sajtóbejárás, a nagy csinnadratta, fotózkodás, beköltözés. Aztán a műszaki hiba miatti bezárás. A felújított csarnokot egy hétig sem lehetett használni” – foglalta össze dióhéjban a történéseket Miklós Attila.

A dán szakemberek ilyet még nem láttak

Kiderült, hogy a problémák a küzdőtérrel adódtak. Néhány napos használatot követően sportolásra alkalmatlanná vált. A Dániából vásárolt modern és a nemzetközi szabványoknak megfelelő küzdőtér több helyen felpúposodott, szétcsúszott és fodrozódott. A dán cég szakemberei azóta jártak a helyszínen, és azt mondták, ők ilyet még nem láttak. A kivitelezés meghosszabbítása és az építőanyagok drágulása mintegy 150-200 millióval növelte a beruházás összegét, ami végül 1,2 milliárd forintba került.

„Ezt se gondos, se szorgalmas munkának nem nevezhetjük. Jónak meg egyáltalán nem. Most kezdik a körbemutogatást, a hibáztatást, ami egyre gyakoribb az utóbbi időben, és hozzáfognak a hibajavításhoz. Komoly anyagi és szervezési problémát okozva ezzel a csarnokot otthonukként használó csapatainknak, a nézőknek, szurkolóknak, a sportbarátoknak” – jegyezte meg a történtekkel kapcsán Miklós Attila. Hozzátette, a Modern Városok Program megvalósuló projektjeiről, költségeiről kevés tájékoztatást kapnak. Amikor pedig kapnak, azok sok esetben késésről, drágulásról, csúszásról szólnak.

Szintén a Modern Városok Program keretében jelenleg 328 millió forintért terveztetnek új, multifunkcionális sportcsarnokot, melynek építése összességében több milliárdba kerül. A régi közvetlen közelében kap majd helyet. A Viharsarok fővárosában tehát a most felújított sportcsarnok mellé egy új is épül pluszban.

Hol történt a hiba?

A Narancs.hu kérdéseivel Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) békéscsabai polgármesterhez fordult, aki válaszában arról tájékoztatott,  a sportcsarnok kivitelezési munkái szerződés szerint, határidőre elkészültek, a létesítményt átvették, majd átadták az üzemeltető Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek. "Az év közben történt két határidő-módosítást jogszabályváltozás és a koronavírus-járvány okozta munkaerőhiány eredményezte. Ilyen esetekben kötbért érvényesíteni nem lehet" - közölte Szarvas Péter. A legnagyobb problémálva, a küzdőtér használhatatlan állapotával kapcsolatban jelezte, "a sérülés körülményeit a szakemberek még vizsgálják". A polgármester tájékoztatása szerint a sportcsarnok felújításának költsége nettő 1 milliárd forint volt.

Szarvas Péter és röplabdás lányok a csarnokban

 
Szarvas Péter és röplabdás lányok a csarnokban
Fotó: Szarvas Péter/Facebook.com

Szarvas Péter korábban a Facebook-oldalára is kitett egy videót a csarnok állapotáról. Ebben így fogalmazott: „Megdöbbenéssel és felháborodással értesültem arról a hírről, hogy a városi sportcsarnok padlója megsérült. A beruházás befejezését és a műszaki ellenőrzést követően a kézilabda csapat megtartotta első edzéseit, de vélhetően az első tisztítást követően a sportpadló károsodást szenvedett. A felelősség megállapításának ügyében intézkedtem. A jogi szakértő kijelölése megtörtént, az igazságügyi műszaki szakértő kijelölése pedig folyamatban van. A fejleményekről tájékoztatni fogjuk a sportolókat és a lakosságot.”

Egyelőre kérdés, hogy akkor történhetett valamilyen technológiai hiba, amikor a burkolatot letették, vagy a küzdőtér tisztítása közben fordulhatott elő valamilyen fatális melléfogás. A vita résztvevői: a felújítást megrendelő békéscsabai önkormányzat, a sportcsarnokot működtetését végző önkormányzati cég, a Vagyonkezelő Zrt., valamint a kivitelező, a Swietelsky Építő Kft. Utóbbit kerestük kérdéseinkkel azzal kapcsolatban, hogyan történhetett a játéktér meghibásodása; amint megérkezik a válaszuk, közöljük.

Frissítés:

A Swietelsky Építő Kft. e cikk megjelenése után néhány nappal reagált kérdéseinre. A kivitelező cég az alábbiakat írta lapunknak. A választ kérésüknek megfelelően, változtatás nélkül közöljük.

"A munkát határidőre, szerződés szerint átadtuk, melyet a Megrendelő – a műszaki ellenőr igazolása alapján – átvett tőlünk. A szerződésszerű teljesítésünkre tekintettel kötbérről szó sem lehetett. Visszautasítunk minden olyan kijelentést, amely azt állítja, vagy sugallja, hogy a kivitelezés során Társaságunk a vállalkozási szerződéstől eltérően végezte volna el a kivitelezést. A pályával kapcsolatban a vizsgálat még tart, bővebben annak lezárása után tudunk nyilatkozni."

(Leadképünk: a felújított békéscsabai sportcsarnok, a fotó forrása: visitbekescsaba.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.