Megadta a hatóság az engedélyt Tiborcz István négyhektáros dísztavára
tiborcz_bankkartyaval_top_story_lead.jpg

Megadta a hatóság az engedélyt Tiborcz István négyhektáros dísztavára

  • narancs.hu
  • 2018. június 20.

Kis-Magyarország

Hiába a Natura 2000-es természetvédelmi terület, a miniszterelnöki vő tavat építhet magának, több mint félmilliárd forintért.

 

A Magyar Narancs még tavaly novemberben számolt be arról, hogy Tiborcz István egy négyhektáros tavat akar építeni a családi birtoka mellé, a Bicskéhez közeli Csabdi határába.

A birtokunkban lévő tulajdoni lap szerint a tónak helyet adó, 10,7 hektáros földrészletet még 2013 májusában, egy magánszemélytől vásárolta meg Tiborcz István, aki ide egy közel 4 hektáros vízterületet álmodott, amelyen lenne egy kis sziget is. A tervezett tó közvetlen környezetében több olyan területet is azonosítottunk, amelyet Tiborcz István állami földárveréseken vásárolt 2016-ban, ezek összesen közel 100 hektárt tesznek ki, és csak ezekért több mint 115 millió forintot fizetett Orbán Viktor veje.

Az mfor.hu most arról számol be, hogy a környezetvédelmi hatóság (pontosan a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) megadta az engedélyt az építkezésre. Az indoklás szerint ugyanis a tervezett tevékenységből jelentős környezeti hatások nem származnak, ráadásul egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött a tervezett tevékenység.

A beruházás ugyan Natura 2000-es területet is érint, de a hatóság állásfoglalása szerint az építkezés „előreláthatólag” nem eredményez kedvezőtlen hatást, négyhektáros tó pedig „a tájszerkezetet és a táj jellegét lényegesen nem befolyásolja, kialakuló tájseb tartós megjelenésével nem kell számolni”. 
A terület egy részén jelenleg szántó, másik részén pedig gazos, vizes terület található. A tó vízellátását a közeli Csordakúti-árok biztosítaná, amihez duzzasztóművet, zsilipet és egyéb műtárgyakat is építeni fognak

A munkálatok már idén elkezdődnek, és 4 hónap alatt lehetnek készen. A lap szerint a teljes beruházás értéke meghaladhatja az 500 millió forintot, mivel a hatóság felhívta Tiborcz figyelmét, hogy végeztessen előzetes régészeti dokumentációt, ez pedig csak az 500 milliósnál nagyobb értékű beruházásoknál kötelező.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.