Az egyetem kínos terhe – Török Márk örökös HÖK-elnök pályaképe

  • Szlavkovits Rita
  • 2018. június 29.

Kis-Magyarország

Már a szegedi rektor is arról beszél, hogy Török Márknak mielőbb távoznia kell posztjáról. Török most személyesen kommentálta nekünk kétes ügyekben bővelkedő pályáját.

„De, teher” – ismerte el a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor egy múlt heti egyetemi rendezvény szünetében, amikor azt firtattuk, nem kínos-e az intézmény számára Török Márk évtizede tartó ténykedése.

A 2007 óta a HÖK-elnöki posztot betöltő Török Márk széke most ingott meg először igazán a felsőoktatási törvény szeptember elsejétől hatályos módosításával, amely szerint a hallgatói önkormányzati tisztségeket összesen négy éven át töltheti be valaki. A 62. §-ban ugyan szerepel az, hogy egybeszámítva értendő a négy év, ám az valóban nem egyértelműen derül ki, hogy csak a szeptember elseje utáni éveket kell összeadni, illetve beleszámítanak az azt megelőzően pozícióban töltött évek is.

Török 2011-ben

Török 2011-ben

Fotó: MTI

 

A Szegedi Tudományegyetemen tavaly szeptember végén választották újra Török Márkot EHÖK-elnöknek, így rá már vonatkozik a módosítás, ezért múlt csütörtökön a Szegedi Tudományegyetem rektora megszüntette Török Márk tavaly szeptemberi EHÖK-elnökké választásáról szóló határozatot.

Az ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy mely éveket kell összeadni. Magyarul kérdés lehet, hogy újabb négy évet tölthet-e a 2003 óta egyetemista, idén 30 éves Török. Az örökös elnöknek becézett Török Márk azonban résen volt, már tavaly ősszel kért egy állásfoglalást az Emberi Erőforrások Minisztériumától, melyből az derül ki, hogy akár újabb négy évig is maradhat elnök. Az Átlátszó Oktatás munkatársa is kért egy állásfoglalást, abban a szerkesztőséget arról tájékoztatják, hogy a szeptembert megelőző éveket is hozzá kell adni, tehát mégsem lehet többé elnök Török Márk.

Szabó Gábor rektor most épp azzal magyarázta, hogy miért nem tettek lépéseket a módosított törvény hatálybalépése óta, hogy az EHÖK-elnök értesítette őket az Emmi még decemberben küldött állásfoglalásáról, az SZTE csak ezt követően kért egy újabb állásfoglalást, amely a múlt héten jutott el az intézményhez, amely azonnal hozott egy határozatot az őszi választási eredmény megsemmisítéséről. Végül a Fővárosi Törvényszék dönthet Török sorsáról, és akár évekig is elhúzódhat a per, s addig Török maradhat, mivel a jogorvoslat elindítása ezúttal halasztó hatályú – vélekedett a rektor. A választás jogszerűtlenségének lebegtetése egy szenátusi munkát jól ismerő forrásunk szerint bizonytalanságot is előidézhet, amennyiben akár évek múltán úgy dönt a Fővárosi Bíróság, hogy jogszerűtlenül lett elnök Török, akkor addig is úgy viselkedhet, mintha semmi nem történt volna. Ha a bíróság az intézmény zavartalan működése miatt úgy határoz, hogy a jogszerűtlenül megválasztott Török szenátusi munkája jogszerű az eljárás alatt, akkor megúszhatja az egyetem azt, hogy minden addigi döntést újra kell tárgyalni. Amennyiben nem fogadja el a bíróság a törvényellenesen ügyködő Török szenátusi munkáját jogszerűnek, akkor évek szenátusi munkáját lehet majd sorra venni újra.

Balhékkal indult Török útja

„Az egyetemre úgy ragadt rá az EHÖK-elnök, hogy bárhogy kapálóztak ellene, mindig kisiklott” – fogalmazott a szenátusi munkára is rálátó forrásunk. „Alig tette be a lábát az egyetemre, már HÖK-elnök lett a bölcsészkaron” – így emlékezett vissza Török Márk egykori hallgatótársa, aki azóta már régen megkapta a diplomáját.

Török az SZTE BTK történelem szakos hallgatójaként kezdte meg tanulmányait, de 2007 januárjában már a bölcsészkari dékán elégelte meg, hogy Török nem jár be az órákra, nem teljesíti a felvett kurzusok követelményeit, nem kollokváltTörök, aki akkor kari elnökként tagja volt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, így az egész SZTE hallgatóságát képviselte a HÖOK-ban, azzal védekezett, hogy bár tényleg nem teljesítette a krediteket, tervei szerint 2008 végére meglesznek a szükséges kreditek, ezzel párhuzamosan pedig a jogi karon is hallgató, ahol 3-4 év múlva, tehát 2011-ben fog végezni.

Jelenlegi információink szerint egyik sem jött be neki. De vissza 2007 januárjához: a BTK megszüntette volna a jogviszonyát, ám egy jogszabály módosulásával akkor is megúszta, ugyanis éppen akkortól volt hatályos az a passzus, miszerint a jogviszony megszüntetése előtt háromszor hivatalosan figyelmeztetni kell a hallgatókat a nem teljesítés következményeire. „Határozott, öntörvényű srác volt, aki nem törődött senkinek a véleményével” – emlékezett egy 2007 tájékán Török környezetében tevékenykedő egykori hallgató. Egy hónappal a bölcsészdékánnal való összetűzése után, 2007 februárjában megválasztották Török Márkot az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökének.

Zsarolás?

Hallgatói kötelezettségeinek hétrendbeli megsértése miatt indított fegyelmi eljárást Török ellen az SZTE, megválasztása után már kilenc hónappal. A diákvezér ugyanis lehetetlenné tette annak az egyetemi bizottságnak az összehívását, amely a szociális juttatások szabályzatát volt hivatott kidolgozni, ezenfelül az Universitas Sport Club vezetőjével szemben – az egyetem álláspontja szerint – „zsarolásszerű kényszerítést” hajtott végre azért, hogy a klub vezetésében döntő szerepet kapjanak a hallgatók. Török ezután sajtótájékoztatót tartott, ahol nevetségesnek nevezte az egyetemi vádakat, melyekről azt állította, hogy amennyiben azok helytállóak volnának, akkor az egyetemnek büntetőfeljelentést is kellett volna tennie. Erre Szabó Imre akkori jogi kari dékán úgy reagált, hogy valóban megtehették volna, de méltányolták Török fiatal korát (akkor 21 éves volt), és nem szerették volna derékba törni a pályáját. Viszont felfüggesztették Törököt két szemeszterre, bár a hallgató szívósan védte magát – a Legfelsőbb Bíróság végül hatályon kívül helyezte a két féléves egyetemi eltiltást. Török kártérítésért is perelte az egyetemet, információink szerint sikertelenül.

Felfüggesztése idejére új EHÖK-elnököt választottak Zelena András személyében, aki pár évvel később – amikor 2010-ben a Szegedi Közgyűlésben többségbe kerültek a jobboldali képviselők, és így módjukban állt cégvezetők kinevezéséről is dönteni – az önkormányzati televízió főszerkesztője lett. „András csak báb volt – fogalmazott egy kortárs, aki közelről ismerte a HÖK-ösök ténykedését akkoriban –, Török lényegében mindennap bejárt az irodába, és az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban is megtartotta posztját.”

HÖK-ösök az éjszakában

Mindeközben Török lázasan dolgozott, ahogy ő fogalmazott, azon, hogy a hallgatók számára a piacon versenyképes szolgáltatásokat nyújtsanak, elérhető árakon.

Török 2007-ben

Török 2007-ben

Fotó: MTI

 

Így indult útjára az egyetemi sportegyesület, majd lettek kávézók, felújították a régi JATE-klubot. A rendkívül kiterjedt céghálón keresztül működtetett szórakozóhelyekről még 2012-ben írt lapunk, elsőként próbálva a szövevényes egyetemi alapítványokkal is kapcsolódó cégeket felderíteniCikkünkben felidéztük a Hír Tv riportját is, amelyben „az EHÖK vezetését azzal vádolta meg a kamerájuk előtt az egyik városi szórakozóhely üzemeltetője, hogy a HÖK-ösök megzsarolták: vagy súlyos tízmilliókat fizet nekik, vagy bezárhatja a boltot. Mivel nem engedett a zsarolásnak, szerinte ez is magyarázhatja, hogy jelenleg nincs szerződése az egyetemmel a vállalkozásának helyet adó ingatlan bérlésére. A Hír Tv érdeklődésére azonban, hogy valóban szokott-e zsarolni és védelmi pénzeket szedetni, Török Márk váratlanul nemmel válaszolt, innen nem nagyon lehetett továbblépni”.

A népszerű szórakozóhelyeket ugyanis – így került velük kapcsolatba Török – olyan konstrukcióban működtették, amelyekben egyetemi alapítványi (azaz a HÖK-höz kötődő és köthető) és céges tulajdon is van. (A meglehetősen bonyolult konstrukcióról említett cikkünkben olvashat részletesen.) Egyébként a nagy elánnal indult SzteAge kávézó azóta bezárt, felszámolták. Ám rövidesen két másik is nyílt helyette, a Pöcike bisztró és a Törpe, egy épületben. Még olyan helyzetet is tudtak produkálni, hogy azt követően is nyitva volt a szórakozóhely, miután az adóhivatal felfüggesztette az adószámukat. Miután az Átlátszó és a helyi lap ezt észrevette, bezárt a hely. Ez 2014 januárjában történt, ekkor kiderült, hogy a működtető FR 1968 Kft. adószámát hónapokkal azelőtt törölték. A Törpe és a Pöcike bisztró az átmeneti rövid szünet után azóta is működikA Törpét ma is az F.R.O. 1968 Kft. üzemelteti, a Pöcike bisztrót üzemeltető bt. viszont minden alapítványi kötődés nélkül működteti az egységet, amelynek „menedzsere” Mezei Csaba (más cégek ügyvezetői posztját is betölti), aki korábban az SZTE mérnöki karán volt hallgatói önkormányzati képviselő. Az Opten adataiból az is kiderül, hogy a bt. ellen végrehajtást kért a NAV, igaz, friss még a bejegyzés (június 6-i). Török Márknak papíron a Pöcike Bt.-hez sincs köze, az meg csak pletyka, hogy kedvenc macskájáról kapta nevét a hely.

Politika, kapcsolatok

Török Márk évtizedes hallgatói pályafutása során sokan megfordultak a HÖK környékén olyanok, akik azóta a város jelesebb intézményeinél ülnek jelentősebb vagy kevésbé jelentős székekben. Zelena Andrást, aki az önkormányzati televízióban dolgozott, már említettük, de talán érdemes beszélni Haág Zalánról is, aki jelenleg önkormányzati képviselő, a helyi KDNP elnöke. Török Márk őt váltotta a BTK HÖK-elnöki pozíciójában, de információink szerint a barátság megmaradt. Az SZTE főtitkári pozícióját pedig Dömötör Máté tölti be, aki szintén több szállal kötődött a HÖK-ös élethez, igaz, mindketten korábban, mint ahogy Török belendült volna. (Az Átlátszó Oktatás eredt utána annak, hogy kik lehetnek az EHÖK mellett létrehozott szenior testület tagjai, és milyen juttatásokat kapnak – de egyelőre nem sikerült kideríteni.) A 2014-es választási évben pedig azzal hívták fel magukra a figyelmet a HÖK-ösök, hogy különböző szervezeteiket megnevezve jelölő szervezetként néhányan a helyhatósági választáson is elindultak (de mivel nem sikerült értékelhető eredményt elérniük, ezzel részletesebben most nem foglalkozunk). Az bizonyosnak vehető, hogy a diáktüntetések szervezésével közvetve segített a Fidesznek Török Márk – még akkor is, ha akaratlanul tette ezt. Amikor a 2012-es diáktüntetéseken a hallgatók leláncolták magukat a kormányhivatalban, illetve amikor a fővárosban is forrt a levegő, akkor Szegeden is az utcára vonultak a diákok. Ám az elnök lényegében csitította a demonstrálókat, és inkább hazaküldte a diákokat, mintsem tüntetni hívta volna őket.

Megszólal Török

„Válaszoltam volna az e-mailjére is” – mondta Török Márk, amikor a Pöcike bisztróban véletlenül összefutottunk. Azt is felrótta ekkor, hogy személyesen ugrottam be az EHÖK-irodába, de a hétfői szenátusi ülésre is elmentem azért, hogy vele találkozzam. Amikor felhívtam a figyelmét arra, hogy nemcsak a napokban küldtem e-mailt neki, hanem egy hónappal ezelőtt is, amelyre szintén nem válaszolt, akkor a vizsgaidőszak miatti túlterheltségére hivatkozott. Végül mégis kötélnek állt. (Egyébként a szenátusi ülésen megjelenő HÖK-ösöket is kérdeztem volna, közülük egy a szóvivőjükhöz irányított, egyedül a BTK HÖK-elnöke „nyilatkozott”: ő azt mondta, nem foglalkoztatja őket Török Márk ügye.)

„A hallgatói önkormányzati munka nem sokban különbözik egy polgármesterétől. Büszke vagyok arra, hogy évente megválasztottak, egyébként 18 éves korom óta választott tisztségviselő vagyok.” Török Márk nem lát hibát ebben az egészben, csupán azt látja speciálisnak, hogy nagyon fiatalon került be a hallgatói önkormányzatba. A diákképviseleti munkát pedig kevesebbért, vagy majdnem „egy takarító néni béréért” végzik – állítja. Egyébiránt úgy véli, hogy a felvetett problémát megoldja a biológia, mivel ő sem ismer 40 éves HÖK-elnököt. Azt még nem látja, hogyan folytatja, amikor kikerül a diákstátuszból; időnként az esti sörözések alkalmával elgondolkodik ezen. Nem tartja ugyanakkor kizártnak, hogy politikusi pályára lép, de úgy látja, a nulláról kell kezdenie majd, és ehhez azt is hozzátette, hogy a megfogalmazott gyanúsításokkal ellentétben semmit nem visz el az egyetemről, amit felépített. Török szerint teljesen normális, hogy nonprofit szervezeteik, cégeik tulajdonolta vállalkozások működtetik a hallgatók kiszolgálására létrehozott szórakozóhelyeket és a sportkomplexumot. Valóban a HM Vagyonkezelő Kft. üzemelteti a legtöbb hallgatói vállalkozást, a tulajdonosa három egyetemi alapítvány. Ezzel együtt az még sincs rendben, hogy két szórakozóhelyet működtető cég adószámát felfüggesztették, mivel azok nem fizették be a feketefoglalkoztatás miatt kiszabott bírságot még 2013-ban. Az ehhez hasonló ügyekről Török annyit mondott, nem érez felelősséget amiatt, hogy egy pultos kislány esetlegesen ad-e számlát.

Üzeni a dékánoknak, hogy…

Török Márk a terveiről annyit árult el, hogy a 2010-ben megújult egyetemi vezetéssel egyeztetett programját szeretné befejezni, ami „a szűz, eredeti EHÖK-elnöki pályázatában benne van”: egy egységes kollégiumi üzemeltetési modell és az egységes hallgatói jegyzettámogatás kiadása.

Állítja: az SZTE pedagógiai karán szerzett ifjúságsegítő és történelem-, társadalomtudományok szakokon diplomát, a jogi karon is hamarosan végezhet. Török bízik benne, hogy az alaptörvény visszamenőleges hatályú törvényekre vonatkozó sorai miatt jól fog kijönni abból a vitából, amely a szeptemberi megválasztásának jogszerűsége körül kialakult. Azt ugyan elismerte, hogy egyelőre vesztésre áll a minisztériumi állásfoglalások tekintetében, amelyekből összesen három van, és amelyekből kettő szerint Törököt szeptemberben már nem választhatták volna meg. A 12 dühös dékán leveléről hallott már Török, de beszélgetésünkkor annak tartalmát még nem ismerte, így csak annyit üzent, hogy nem hagyja válasz nélkül.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.