Csak hat évet késett az M4-es szolnoki elkerülője

Kis-Magyarország

Hat év késéssel ugyan, de végre valahára befutott az M4-es autópálya északi elkerülő szakasza Szolnokra. Mire persze a városba ért, nem csak késett, de meg is fogyatkozott: immár csak autóútként funkcionál. Február 22-én helyezik forgalomba. Ünnepélyes átadását nyilván a választások előttre időzítik.

Nagyon régi fejezet az M4-es megépítésének története a hazai autópálya-építés nagy könyvében. Szolnoknak, ezzel együtt az Alföld közepének évtizedes vágya, hogy végre autópálya kösse össze a fővárossal. Ebben a könyvben most végre egy fejezetet kap Szolnok azzal, hogy annyi ígéret után megépült és hamarosan közlekedni lehet az M4 szolnoki elkerülőjén. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere diadalittasan jelentette be szerdán, hogy az utat február 22-én forgalomba helyezik.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy idén. Merthogy annyi dátum volt már ebben a történetben, mint égen a csillag. Amikor elkezdték építeni, 2013-ban még arról szóltak a hírek, hogy 2016-ban készen lesz az elkerülő. Számtalan cikk jelent meg ezzel kapcsolatban a megyei sajtóban, nem volt hónap, hogy ne számoltak volna be a munkák állásáról.

Szalay Ferenc is ki-kilátogatott az építkezésre, és minden egyes alkalommal kijelentette, hogy a 2016-os átadással nagyot fog lendülni Szolnok vonzereje. Ehhez képest ebben csak mostantól lehet reménykedni. De mi történt, miért csúszott hat évet a beruházás?

 
 

 

Azon az ominózus 2015. februári napon pecsételődött meg a már javában készülő M4-es szolnoki elkerülő sorsa, amikor Simicska Lajos Közgép-vezér oligarcha elmondta azóta elhíresült, mondhatni szállóigévé vált véleményét Orbán Viktorról. Simicska kiesett a pikszisből, és a Közgép ugyanazon év tavaszán levonult az építkezésről. A hivatalos magyarázat persze nem ez volt. Az Abony-Fegyvernek (ma már ráadásul csak Törökszentmiklósig megy az autóút ezen része) közötti szakasz építését 2015 márciusában állította le a kormány, azzal az indokkal, hogy az Európai Bizottság nem támogatja a beruházást. Korábban ugyanis felmerült, hogy ez lenne a legdrágább szakasz a magyar autópálya-építés történetében. Emiatt vizsgálatot kért annak idején Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke.

Erről 2014. január első napjaiban számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap. Mint írták, Jávor Benedek az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult, mert szerinte a leendő M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának 110 milliárd forintos költsége indokolatlanul magas. Egy kilométer 3,8 milliárd forintba kerül. A történetről még korábban, 2013 végén az akkori Index írt.

A szakasz építését 2015. március 31-én leállíttatták, hogy kivizsgálják az Európai Bizottság által felvetett gyanút, miszerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek. Az előzmények közé tartozott, hogy a projekt uniós támogatására vonatkozó kérelmet Magyarország 2013 végén nyújtotta be Brüsszelben, de a bizottság sosem hagyta jóvá, aztán a projektet Magyarország visszavonta, miután a bizottság aggodalmainak adott hangot a kilométerenkénti közel 4 milliárdos magas költségek miatt.

2015. június 3-án Orbán Viktor Szolnokon bejelentette, hogy nem autópályaként, hanem autóútként fejezik be a megyeszékhelyt elkerülő részt,

egyúttal 2019-ig a Budapest-Szolnok szakasz szintén autóútként elkészül. A felfüggesztett beruházást azonban még egy ideig nem folytatták. A Népszava 2016 elején ugyan még arról írt, hogy kormányzati ígéretek alapján a leállított M4-es szakaszt, ha nem is autópályaként, de befejezik, és a Fegyvernekig tartó elkerülő út legkésőbb 2019-ig elkészül. A cikkben szó volt arról is, hogy a földtöltések állaga a leggondosabb fenntartási munkák mellett is folyamatosan romlik az időjárás viszontagságai miatt. A beton és acél szerkezeti elemek ugyan jobban bírják a megpróbáltatásokat, de azok állapota is aggodalomra ad okot.

Végül 2018-ban folytatódhatott csak a projekt. Ekkor már kiderült, csak Abony és Törökszentmiklós között épül meg a szolnoki elkerülő és már csak autóútként. A következő évben aztán bejelentették, hogy a Szolnokot elkerülő Abony és Törökszentmiklós közötti szakasz két fázisban valósul meg. Mint többek között a Magyar Építők beszámolt róla, a részben új kivitelezőkkel elkezdődött új beruházás során az első néhány hónapban azon dolgoztak, hogy a korábban befejezetlenül hagyott munkaterületen megkezdődhessen a kivitelezés.

Most tehát végre elkészült a szolnoki M4-es elkerülő. Minden bizonnyal a választás előtt fogják átadni. Az is kiemeli még egyébként ezt a szakaszt a többi gyorsforgalmi út közül, hogy ez volt az egyetlen az országban, amit már azelőtt fizetőssé tettek, hogy átadták volna.

Az M4-es építése azonban tovább folyik, hogy egyszer végre egybefüggő útként kösse össze a fővárost a román határral. Épp ideje lesz, hogy végre teljesen megépüljön, és kiváltsa a régi 4-es főutat. Az ugyanis számos horrorbalesettel az ország halálútja volt több évtizeden át.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.