Csak hat évet késett az M4-es szolnoki elkerülője

Kis-Magyarország

Hat év késéssel ugyan, de végre valahára befutott az M4-es autópálya északi elkerülő szakasza Szolnokra. Mire persze a városba ért, nem csak késett, de meg is fogyatkozott: immár csak autóútként funkcionál. Február 22-én helyezik forgalomba. Ünnepélyes átadását nyilván a választások előttre időzítik.

Nagyon régi fejezet az M4-es megépítésének története a hazai autópálya-építés nagy könyvében. Szolnoknak, ezzel együtt az Alföld közepének évtizedes vágya, hogy végre autópálya kösse össze a fővárossal. Ebben a könyvben most végre egy fejezetet kap Szolnok azzal, hogy annyi ígéret után megépült és hamarosan közlekedni lehet az M4 szolnoki elkerülőjén. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere diadalittasan jelentette be szerdán, hogy az utat február 22-én forgalomba helyezik.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy idén. Merthogy annyi dátum volt már ebben a történetben, mint égen a csillag. Amikor elkezdték építeni, 2013-ban még arról szóltak a hírek, hogy 2016-ban készen lesz az elkerülő. Számtalan cikk jelent meg ezzel kapcsolatban a megyei sajtóban, nem volt hónap, hogy ne számoltak volna be a munkák állásáról.

Szalay Ferenc is ki-kilátogatott az építkezésre, és minden egyes alkalommal kijelentette, hogy a 2016-os átadással nagyot fog lendülni Szolnok vonzereje. Ehhez képest ebben csak mostantól lehet reménykedni. De mi történt, miért csúszott hat évet a beruházás?

 
 

 

Azon az ominózus 2015. februári napon pecsételődött meg a már javában készülő M4-es szolnoki elkerülő sorsa, amikor Simicska Lajos Közgép-vezér oligarcha elmondta azóta elhíresült, mondhatni szállóigévé vált véleményét Orbán Viktorról. Simicska kiesett a pikszisből, és a Közgép ugyanazon év tavaszán levonult az építkezésről. A hivatalos magyarázat persze nem ez volt. Az Abony-Fegyvernek (ma már ráadásul csak Törökszentmiklósig megy az autóút ezen része) közötti szakasz építését 2015 márciusában állította le a kormány, azzal az indokkal, hogy az Európai Bizottság nem támogatja a beruházást. Korábban ugyanis felmerült, hogy ez lenne a legdrágább szakasz a magyar autópálya-építés történetében. Emiatt vizsgálatot kért annak idején Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke.

Erről 2014. január első napjaiban számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap. Mint írták, Jávor Benedek az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult, mert szerinte a leendő M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának 110 milliárd forintos költsége indokolatlanul magas. Egy kilométer 3,8 milliárd forintba kerül. A történetről még korábban, 2013 végén az akkori Index írt.

A szakasz építését 2015. március 31-én leállíttatták, hogy kivizsgálják az Európai Bizottság által felvetett gyanút, miszerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek. Az előzmények közé tartozott, hogy a projekt uniós támogatására vonatkozó kérelmet Magyarország 2013 végén nyújtotta be Brüsszelben, de a bizottság sosem hagyta jóvá, aztán a projektet Magyarország visszavonta, miután a bizottság aggodalmainak adott hangot a kilométerenkénti közel 4 milliárdos magas költségek miatt.

2015. június 3-án Orbán Viktor Szolnokon bejelentette, hogy nem autópályaként, hanem autóútként fejezik be a megyeszékhelyt elkerülő részt,

egyúttal 2019-ig a Budapest-Szolnok szakasz szintén autóútként elkészül. A felfüggesztett beruházást azonban még egy ideig nem folytatták. A Népszava 2016 elején ugyan még arról írt, hogy kormányzati ígéretek alapján a leállított M4-es szakaszt, ha nem is autópályaként, de befejezik, és a Fegyvernekig tartó elkerülő út legkésőbb 2019-ig elkészül. A cikkben szó volt arról is, hogy a földtöltések állaga a leggondosabb fenntartási munkák mellett is folyamatosan romlik az időjárás viszontagságai miatt. A beton és acél szerkezeti elemek ugyan jobban bírják a megpróbáltatásokat, de azok állapota is aggodalomra ad okot.

Végül 2018-ban folytatódhatott csak a projekt. Ekkor már kiderült, csak Abony és Törökszentmiklós között épül meg a szolnoki elkerülő és már csak autóútként. A következő évben aztán bejelentették, hogy a Szolnokot elkerülő Abony és Törökszentmiklós közötti szakasz két fázisban valósul meg. Mint többek között a Magyar Építők beszámolt róla, a részben új kivitelezőkkel elkezdődött új beruházás során az első néhány hónapban azon dolgoztak, hogy a korábban befejezetlenül hagyott munkaterületen megkezdődhessen a kivitelezés.

Most tehát végre elkészült a szolnoki M4-es elkerülő. Minden bizonnyal a választás előtt fogják átadni. Az is kiemeli még egyébként ezt a szakaszt a többi gyorsforgalmi út közül, hogy ez volt az egyetlen az országban, amit már azelőtt fizetőssé tettek, hogy átadták volna.

Az M4-es építése azonban tovább folyik, hogy egyszer végre egybefüggő útként kösse össze a fővárost a román határral. Épp ideje lesz, hogy végre teljesen megépüljön, és kiváltsa a régi 4-es főutat. Az ugyanis számos horrorbalesettel az ország halálútja volt több évtizeden át.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.