Csak hat évet késett az M4-es szolnoki elkerülője

Kis-Magyarország

Hat év késéssel ugyan, de végre valahára befutott az M4-es autópálya északi elkerülő szakasza Szolnokra. Mire persze a városba ért, nem csak késett, de meg is fogyatkozott: immár csak autóútként funkcionál. Február 22-én helyezik forgalomba. Ünnepélyes átadását nyilván a választások előttre időzítik.

Nagyon régi fejezet az M4-es megépítésének története a hazai autópálya-építés nagy könyvében. Szolnoknak, ezzel együtt az Alföld közepének évtizedes vágya, hogy végre autópálya kösse össze a fővárossal. Ebben a könyvben most végre egy fejezetet kap Szolnok azzal, hogy annyi ígéret után megépült és hamarosan közlekedni lehet az M4 szolnoki elkerülőjén. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere diadalittasan jelentette be szerdán, hogy az utat február 22-én forgalomba helyezik.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy idén. Merthogy annyi dátum volt már ebben a történetben, mint égen a csillag. Amikor elkezdték építeni, 2013-ban még arról szóltak a hírek, hogy 2016-ban készen lesz az elkerülő. Számtalan cikk jelent meg ezzel kapcsolatban a megyei sajtóban, nem volt hónap, hogy ne számoltak volna be a munkák állásáról.

Szalay Ferenc is ki-kilátogatott az építkezésre, és minden egyes alkalommal kijelentette, hogy a 2016-os átadással nagyot fog lendülni Szolnok vonzereje. Ehhez képest ebben csak mostantól lehet reménykedni. De mi történt, miért csúszott hat évet a beruházás?

 
 

 

Azon az ominózus 2015. februári napon pecsételődött meg a már javában készülő M4-es szolnoki elkerülő sorsa, amikor Simicska Lajos Közgép-vezér oligarcha elmondta azóta elhíresült, mondhatni szállóigévé vált véleményét Orbán Viktorról. Simicska kiesett a pikszisből, és a Közgép ugyanazon év tavaszán levonult az építkezésről. A hivatalos magyarázat persze nem ez volt. Az Abony-Fegyvernek (ma már ráadásul csak Törökszentmiklósig megy az autóút ezen része) közötti szakasz építését 2015 márciusában állította le a kormány, azzal az indokkal, hogy az Európai Bizottság nem támogatja a beruházást. Korábban ugyanis felmerült, hogy ez lenne a legdrágább szakasz a magyar autópálya-építés történetében. Emiatt vizsgálatot kért annak idején Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke.

Erről 2014. január első napjaiban számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap. Mint írták, Jávor Benedek az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult, mert szerinte a leendő M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának 110 milliárd forintos költsége indokolatlanul magas. Egy kilométer 3,8 milliárd forintba kerül. A történetről még korábban, 2013 végén az akkori Index írt.

A szakasz építését 2015. március 31-én leállíttatták, hogy kivizsgálják az Európai Bizottság által felvetett gyanút, miszerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek. Az előzmények közé tartozott, hogy a projekt uniós támogatására vonatkozó kérelmet Magyarország 2013 végén nyújtotta be Brüsszelben, de a bizottság sosem hagyta jóvá, aztán a projektet Magyarország visszavonta, miután a bizottság aggodalmainak adott hangot a kilométerenkénti közel 4 milliárdos magas költségek miatt.

2015. június 3-án Orbán Viktor Szolnokon bejelentette, hogy nem autópályaként, hanem autóútként fejezik be a megyeszékhelyt elkerülő részt,

egyúttal 2019-ig a Budapest-Szolnok szakasz szintén autóútként elkészül. A felfüggesztett beruházást azonban még egy ideig nem folytatták. A Népszava 2016 elején ugyan még arról írt, hogy kormányzati ígéretek alapján a leállított M4-es szakaszt, ha nem is autópályaként, de befejezik, és a Fegyvernekig tartó elkerülő út legkésőbb 2019-ig elkészül. A cikkben szó volt arról is, hogy a földtöltések állaga a leggondosabb fenntartási munkák mellett is folyamatosan romlik az időjárás viszontagságai miatt. A beton és acél szerkezeti elemek ugyan jobban bírják a megpróbáltatásokat, de azok állapota is aggodalomra ad okot.

Végül 2018-ban folytatódhatott csak a projekt. Ekkor már kiderült, csak Abony és Törökszentmiklós között épül meg a szolnoki elkerülő és már csak autóútként. A következő évben aztán bejelentették, hogy a Szolnokot elkerülő Abony és Törökszentmiklós közötti szakasz két fázisban valósul meg. Mint többek között a Magyar Építők beszámolt róla, a részben új kivitelezőkkel elkezdődött új beruházás során az első néhány hónapban azon dolgoztak, hogy a korábban befejezetlenül hagyott munkaterületen megkezdődhessen a kivitelezés.

Most tehát végre elkészült a szolnoki M4-es elkerülő. Minden bizonnyal a választás előtt fogják átadni. Az is kiemeli még egyébként ezt a szakaszt a többi gyorsforgalmi út közül, hogy ez volt az egyetlen az országban, amit már azelőtt fizetőssé tettek, hogy átadták volna.

Az M4-es építése azonban tovább folyik, hogy egyszer végre egybefüggő útként kösse össze a fővárost a román határral. Épp ideje lesz, hogy végre teljesen megépüljön, és kiváltsa a régi 4-es főutat. Az ugyanis számos horrorbalesettel az ország halálútja volt több évtizeden át.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.