„Kedves Követőink, Szurkolóink! Sajnálattal tudatjuk, hogy felnőtt csapatunkat a szükséges anyagi támogatás hiányában nem tudjuk elindítani a 2022/2023-as NB I./B bajnokságban” – az Orosházi Férfi Kézilabda SE (OFKSE) 2022. július 13-i bejelentése meglepően hangzott, hiszen az egyesület közgyűlése néhány hónappal korábban, áprilisban fogadta el a 2021-es évről szóló, könyvvizsgálóval megerősített pénzügyi beszámolót, amely mindent rendben talált. Az éves taobevétel 200 millió forint volt.
A közléssel szemben nem biztos, hogy hiányzott a szükséges anyagi támogatás. Tíz évre visszamenően összességében milliárdos taotámogatást, az orosházi önkormányzattól pedig közel 700 milliós összeget kapott az egyesület, amelyben az igazolt játékosoknak juttatott lakások és egyéb nem közvetlen pénzügyi források nincsenek is benne. Amikor másfél évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra visszalépett az egyesület a bajnokságtól, akkor az azt megelőző tizenkét év közül tízet az első-, míg kettőt a másodosztályban töltöttek az orosházi felnőtt kézisek, ahogy erről egy múlt év eleji oknyomozó cikkünkben beszámoltunk.
Mint megírtuk, a csapat vezetői és játékosai közül néhányan belekeveredtek az elhíresült Tipp-Mix-botrányba, amelyben a mérkőzések eredményét játékosok, klubvezetők és játékvezetők egyaránt befolyásolták. A Vajer Tamás elnökségével irányított orosházi kézilabda klub több játékosának nem, vagy csak részben és nagy késésekkel tudott fizetni. Többen elmondták, hogy az egyesület vezetése gyakorlatilag Vajer kezében összpontosult, az elnökség szerepe formális volt, sok esetben a meghozott döntések nem elnökségi ülésen születettek, s ezeket nem egyszer utólagos aláírással szentesítették a vezetőtestület tagjai.
A tetemes támogatások ellenére az egymásra halmozódó és egyre súlyosbodó anyagi gondokat szinte az utolsó pillanatig eltitkolta, legalábbis megpróbálta eltitkolni Vajer Tamás, holott dokumentumok sora bizonyítja, hogy a NAV már az összeomlás előtti évben, 2021-ben végrehajtási határozatok sorát hozta meg az egyesület ellen. Azt pedig Bella Csaba, a Szeged-Csanádi Katolikus Egyházmegye fenntartásában lévő orosházi Eötvös Sportcsarnok igazgatója mondta el még tavaly lapunknak, hogy a csapat mérkőzéseinek otthont adó helyszín bérletét sem fizette már jó ideje az egyesület, és csak emiatt a tartozás összege meghaladta a 15 millió forintot. Értesüléseink szerint végső kétségbeesésében a klubvezetés az ügyvezetővel az élen 2021 tavaszán felkereste a Szeged-Csanádi megyés püspököt, Kiss-Rigó Lászlót, hogy segítséget kérjenek az egyesület megmentéséhez. Ám eredménytelenül távoztak a szegedi találkozóról a kormánykörökben nagy befolyással rendelkező sportszerető egyházi vezetőtől.
2022-2023 fordulóján megkerestük Vajer Tamást, az Orosházi Kézilabda Sportegyesület vezetőjét, hogy az ügyben felmerült kérdésekkel szembesítsük. Az egyesületi elnök személyes találkozót kezdeményező kérésünkre azt válaszolta: „Tárgyi témákban a megfelelő időben és megfelelő fórumokon már tájékoztatást adtam. Nem kívánok további interjút adni.” Azt is megjegyezte, hogy ez a téma „már nem aktuális, ezek lezárultak”.
Minden azelőtti és ezt követő esemény ennek ellenkezőjét bizonyítja. Több játékos bíróságon támadta meg az egyesületet, mert érvényes szerződésük ellenére nem fizetett nekik a klub. A pereket a játékosok megnyerték. Időközben minden érintett megkapta azt a 2 millió forintot a Bérgarancia Alaptól, amelyre ennek révén jogosultak voltak. Azt is tudni, hogy ennél nagyobb összeggel tartozik a klub Zubai Szabolcs volt válogatott játékosnak és Lele Ákosnak, a csapat egyik átlövőjének. A végrehajtási határozatok és hitelezői igények sokasága nyomán tavaly nyáron a Gyulai Törvényszék elrendelte az orosházi kézilabda klub felszámolását, amelyet a budapesti székhelyű Paladino Kft. végez.
Az elmúlt időszakban portálunk kiterjedt levelezést folytatott a Magyar Kézilabda Szövetséggel (MKSZ) és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó sportállamtitkársággal. Ezek a szervek ellenőrzik és felügyelik a taopénzek szabályos felhasználását. Válaszaikban a konkrétumokkal csínján bánó MKSZ és a sportállamtitkárság még folyamatban lévő és le nem zárt ellenőrzésekről tájékoztatott. Hozzátették, ha valamilyen szabálytalanságot tapasztalnak, akkor soron kívül megteszik a szükséges jogi lépéseket. Az ügyre rálátó forrásaink szerint ezt a kézilabda szövetségnek és a sportállamtitkárságnak már korábban meg kellett volna tennie, hiszen nem kétséges, súlyos szabálytalanságok sora vezetett az egyesület anyagi ellehetetlenüléséhez.
Lapunk kérte, hogy 2022-től 2013-ig visszamenőleg adják ki az Orosházi Férfi Kézilabda Egyesületre vonatkozó, az ún. Sportfejlesztési Program megvalósításáról szóló lezáró határozatokat. Ebből pontosan kiderülne, évente mekkora taotámogatást kapott az orosházi egyesület, és ezt hogyan használta fel. Többszöri kérésünk ellenére ezt mindeddig nem bocsátotta a Narancs.hu rendelkezésére a sportállamtitkárság. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk, s ha kell, a bíróságon kényszerítjük ki, hogy megkaphassuk a dokumentumokat.
Az ügyben kérdésekkel fordultunk a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságához az iránt érdeklődve, folyik-e nyomozás az ügyben, s ha igen, akkor hogy áll és eddig milyen megállapításokra jutott. Szűkszavú válaszukban sem a nyomozás tényét, sem a feltárt szabálytalanságok gyanúját nem tagadták az adónyomozók. Ám hozzátették: „Kérdéseikkel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ.” (Minden bizonnyal a nyomozás eredményességére tekintettel.)
Az ügyben érdekes szerepet játszik Dancsó József, aki korábban a Fidesz-KDNP színeiben Orosháza polgármestere és országgyűlési képviselő, majd később a Magyar Államkincstár elnöke, utóbb pedig az Eximbank Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. Az orosházi klubnál semmilyen vezető posztot nem töltött be, de egyesek szerint tanácsadóként segítette a munkát. Emellett 2012-es megalakulásától 2021-es megszüntetéséig elnökölte a Magyar Kézilabda Szövetség tao-bizottságát, így pedig minden ezzel összefüggő ügyre rálátott. Többek is említették, hogy a klubnál bevett fordulat volt, ha egy-egy problémás helyzetben a megoldás lehetőségét keresték, hogy elhangzott az a bűvös mondat: „A Józsi majd segíteni fog!”
Nem tudni, hogy a felszámolási eljárás meddig tarthat az orosházi kézilabda egyesületnél. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy a felmerülő tartozások és hitelezői igények sokszorosan meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat. Az Opten cégadatbázisban a most már felszámolás alatt lévő egyesület 2018 és 2021 pénzügyi modulja viszonylag konszolidált képet mutat. A sportklub anyagi helyzetére rálátók szerint ez éles ellentétben lehet azzal a valós pénzügyi helyzettel, hogy a korábbiakkal szemben nem több száz milliós, hanem könnyen lehet, akár milliárdos is lehet az okozott kár.
Portálunk ezúttal is kereste Vajer Tamás, a volt klubelnököt, aki azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált érdeklődésünkre.