Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök pályája

A sportbarát szavazópolgár

Belpol

Egyházmegyéje kiterjedt intézményrendszerrel, vállalkozásokkal rendelkezik. Nem csak futballimádatában hasonlít a miniszterelnökhöz, de a kényesebb társadalmi-politikai ügyekben is csodálatra méltón egyezik véleménye a kormányéval – akár vatikáni feljebbvalója ellenében is.

Amikor a gyerekkoráról kérdezik, Kiss-Rigó László mindig megemlíti, hogy ismerte az albán származású kalkuttai Szent Teréz anyát (1910–1997). Kiss-Rigó 1955-ben született Budapesten, és családja a kohómérnök édesapa révén került a hatvanas évek második felében néhány évre Indiába. A magyar kisfiú a szaléziek missziós iskolájába járt, és tanárai mutatták be Teréz anyának.

Apja nem sokkal a hazatértük után autóbalesetben meghalt. Bátyját később fölvették a Cambridge-i Egyetemre, de a Kádár-rendszerben nem mehetett ki Angliába. Édesanyja és bátyja disszidált, ő viszont maradt. Az érettségi után a lelkipásztori pályát választotta, 1981-ben szentelték pappá. Doktori címet szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, ösztöndíjjal kánonjogot tanult Rómában – papként a külföldi tanulás lehetséges volt –, majd káplán lett az esztergomi Szent Anna-plébánián, oktató a városban működő hittudományi főiskolán.

A rendszerváltás Esztergomban érte. Igazgatta az egyházmegye katolikus iskolai főhatóságát, majd a főiskola főigazgatója lett. 2006-ban nevezte ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye élére XVI. Benedek pápa. Címerében ez áll: virtus, dilectio, sobrietas, azaz erő, szeretet, józanság.

Felújították az óföldeáki erődtemplomot

 
Zöld-fehér mez, sej-haj!
Fotó: Rosta Tibor/MTI

Mint a búcsúban

A Szeged-Csanádi Egyházmegyének addig is voltak intézményei Csongrád és Békés megyében, de az új püspök kifejezetten ambicionálta az egyházi jelenlét erősítését a közoktatásban. Indiában látta, jól működhet egy katolikus iskola úgy is, ha a tantestületben nem mindenki hívő, és a diákok csupán 8–10 százaléka katolikus; a lényeg a nevelésben kiteljesedő értékrend, mert ha az vonzó, a nem katolikusok is el tudják fogadni.

Az évek során bővült is az egyházmegye intézményrendszere, amihez hozzájárult jó néhány önkormányzat forráshiánya is – a települések inkább átadták a számukra terhessé vált feladatokat. A Szeged-Csanádi Egyházmegye látványos gyarapodását 2010 után a kormány is támogatta. Jellemző, hogy amikor a Csongrád Megyei Közgyűlés 2011 áprilisában átadta a püspökségnek a területi gyermekvédelmi szolgálatot az otthonokkal együtt, az egyházmegyének már volt rutinja ezen a téren is, hiszen Komárom-Esztergom megyében is működtetett gyermekvédelmi ellátórendszert a Názáret Szociális Szolgáltató révén. Ennek jogutódjához, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz ma már három területi igazgatóság tartozik: a Komárom-Esztergom, a Bács-Kiskun és a Csongrád-Csanád megyei, utóbbié a Békés, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a fővárosi területi hálózat. A Szent Ágota gyakorolja az alapítói jogokat az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványban is, amely megkapta az Erzsébet-program gyermek- és ifjúsági üdültetéssel kapcsolatos feladatait, hozzá pedig az államtól ingyen a zánkai gyermek- és ifjúsági tábort a fonyódi üdülőkomplexummal egyetemben. A kettő együtt 17 milliárd forintot ér.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.