Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök pályája

A sportbarát szavazópolgár

Belpol

Egyházmegyéje kiterjedt intézményrendszerrel, vállalkozásokkal rendelkezik. Nem csak futballimádatában hasonlít a miniszterelnökhöz, de a kényesebb társadalmi-politikai ügyekben is csodálatra méltón egyezik véleménye a kormányéval – akár vatikáni feljebbvalója ellenében is.

Amikor a gyerekkoráról kérdezik, Kiss-Rigó László mindig megemlíti, hogy ismerte az albán származású kalkuttai Szent Teréz anyát (1910–1997). Kiss-Rigó 1955-ben született Budapesten, és családja a kohómérnök édesapa révén került a hatvanas évek második felében néhány évre Indiába. A magyar kisfiú a szaléziek missziós iskolájába járt, és tanárai mutatták be Teréz anyának.

Apja nem sokkal a hazatértük után autóbalesetben meghalt. Bátyját később fölvették a Cambridge-i Egyetemre, de a Kádár-rendszerben nem mehetett ki Angliába. Édesanyja és bátyja disszidált, ő viszont maradt. Az érettségi után a lelkipásztori pályát választotta, 1981-ben szentelték pappá. Doktori címet szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, ösztöndíjjal kánonjogot tanult Rómában – papként a külföldi tanulás lehetséges volt –, majd káplán lett az esztergomi Szent Anna-plébánián, oktató a városban működő hittudományi főiskolán.

A rendszerváltás Esztergomban érte. Igazgatta az egyházmegye katolikus iskolai főhatóságát, majd a főiskola főigazgatója lett. 2006-ban nevezte ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye élére XVI. Benedek pápa. Címerében ez áll: virtus, dilectio, sobrietas, azaz erő, szeretet, józanság.

Felújították az óföldeáki erődtemplomot

 
Zöld-fehér mez, sej-haj!
Fotó: Rosta Tibor/MTI

Mint a búcsúban

A Szeged-Csanádi Egyházmegyének addig is voltak intézményei Csongrád és Békés megyében, de az új püspök kifejezetten ambicionálta az egyházi jelenlét erősítését a közoktatásban. Indiában látta, jól működhet egy katolikus iskola úgy is, ha a tantestületben nem mindenki hívő, és a diákok csupán 8–10 százaléka katolikus; a lényeg a nevelésben kiteljesedő értékrend, mert ha az vonzó, a nem katolikusok is el tudják fogadni.

Az évek során bővült is az egyházmegye intézményrendszere, amihez hozzájárult jó néhány önkormányzat forráshiánya is – a települések inkább átadták a számukra terhessé vált feladatokat. A Szeged-Csanádi Egyházmegye látványos gyarapodását 2010 után a kormány is támogatta. Jellemző, hogy amikor a Csongrád Megyei Közgyűlés 2011 áprilisában átadta a püspökségnek a területi gyermekvédelmi szolgálatot az otthonokkal együtt, az egyházmegyének már volt rutinja ezen a téren is, hiszen Komárom-Esztergom megyében is működtetett gyermekvédelmi ellátórendszert a Názáret Szociális Szolgáltató révén. Ennek jogutódjához, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz ma már három területi igazgatóság tartozik: a Komárom-Esztergom, a Bács-Kiskun és a Csongrád-Csanád megyei, utóbbié a Békés, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a fővárosi területi hálózat. A Szent Ágota gyakorolja az alapítói jogokat az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványban is, amely megkapta az Erzsébet-program gyermek- és ifjúsági üdültetéssel kapcsolatos feladatait, hozzá pedig az államtól ingyen a zánkai gyermek- és ifjúsági tábort a fonyódi üdülőkomplexummal egyetemben. A kettő együtt 17 milliárd forintot ér.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.