„Kedves Követőink, Szurkolóink! Sajnálattal tudatjuk, hogy felnőtt csapatunkat a szükséges anyagi támogatás hiányában nem tudjuk elindítani a 2022/2023-as NB I./B bajnokságban” – az Orosházi Férfi Kézilabda SE (OFKSE) tavaly július 13-i bejelentése meglepő volt, hiszen az egyesület közgyűlése áprilisban fogadta el a 2021-es évről szóló, könyvvizsgálóval megerősített pénzügyi beszámolót – amely mindent rendben talált. Az éves taobevétel 200 millió forint volt.
Csakhogy egyáltalán nem volt minden rendben: már a 2020-as egyesületi beszámolóhoz fűzött, 2021 májusában nyilvánosságra került könyvvizsgálói jelentés rögzítette: „Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a sportegyesület a tevékenységét nem tudja folytatni.” Pedig 2020-ban a taobevétel meghaladta a 235 millió forintot, valamint több tízmilliós támogatást nyújtott az orosházi városi önkormányzat is.
Az elmúlt tizenkét bajnoki szezonban tízszer a legfelső, míg kétszer az eggyel alacsonyabb osztályban szerepeltek az orosházi férfi kézilabdások. A 2021/2022-es szezonban sokáig a feljutásra is esélyes volt a klub, de a pénztelenség, a játékosoknak járó fizetések elmaradása miatt visszaesett a csapat teljesítménye. Nyáron aztán az NB I./B-ből is visszalépett a klub, amelyre most csőd- és felszámolási eljárás vár. Minimum 351 milliós – pesszimistább becslések szerint akár félmilliárdot is elérő – hiány, tetemes tartozások és több mint tízmilliós bérletidíj-hátralék maradt az OFKSE után. A NAV végrehajtások sorát indította el az egyesület ellen, és tudni lehet, hogy a követelések nagysága messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet.
Az utóbbi több mint egy évtizedben több százmilliós taobevételt kasszírozó és ugyancsak jelentős egyéb céges szponzorációt begyűjtő klub működését 2010 és 2022 között az orosházi önkormányzat is csaknem 700 millió forinttal támogatta. A klub bedőléséről többen még név nélkül sem akartak nyilatkozni lapunknak, és találkoztunk olyan elnökségi tagokkal, akik állították, hogy ők szinte semmiről nem tudtak. A legtöbben azt mondták, Vajer Tamás egyesületi elnök az összeomlás előtti időkig egyszemélyi vezetést valósított meg. Ez esetben viszont adódik a kérdés, hogy az elnökség és a közgyűlés miért asszisztált ehhez? És valamit azért csak tudhattak az érintettek: 2019 decemberében az elnökség tagja lett Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés orosházi elnöke és Havasi Csaba, a legnagyobb árbevételű Békés megyei cég, az orosházi központú Linamar Zrt. vezetője. Beszélgetőpartnereink szerint e lépéssel próbálták „gyámság alá helyezni és ellenőrizni Vajert”, akinek a kimagasló fizetése sokak szemét csípte, ahogyan az is, hogy az egyesületi elnök egyedül használta a taopénzből vásárolt egyik Mercedes mikrobuszt.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
