Tompa, Kunfehértó

Nem bírták cérnával a polgármesterek

  • Kohout Zoltán
  • 2012. április 24.

Kis-Magyarország

Bács-Kiskunban két, egymáshoz közeli településen is nemrégiben oszlatta fel magát a helyi testület. Az ok mindkét helyen ugyanaz volt: a testület és a polgármester már ki nem állhatta egymást.

Múlt szerdán, másfél évnyi munka után feloszlatta magát a tompai képviselő-testület. Az ötezer lakosú alföldi város képviselői mellett a polgármester is a jelenlegi felállás befejezését választotta a szavazáskor, így három hónap múlva új választásra kerülhet sor. Meglehet, a felek másként emlékeznek a döntés előzményeire, az azonban biztos, hogy a képviselő-testület és a polgármester nem tudott együtt dolgozni hatékonyan. Előbbiek szerint a polgármester stílusa elfogadhatatlan, míg utóbbi nem tud napirendre térni a főtér felújítása során esett hiányosságokon. A felek jó ideje bírálták egymást, ám alighanem – jó magyar szokás szerint – mindkettőjüknek megvan a maga igaza. Tompán azonban ez nem segít.

Az összhang totális hiánya

„A választás után meghívtam egy vacsorára az új testület tagjait, és megmondtam nekik: új fejezet kezdődik, és elvárom, hogy beálljanak mellém. Más lehetőség nincs, fordítva a dolgok nem fognak működni” – emlékszik vissza a kezdetekre Homoki-Szabó Róbert. A függetlenként nyertes tompai polgármester 2010 őszén végül csaknem kétszer annyi voksot szerzett, mint elődje (Belágyi Mihály 1995-től aljegyző, 2006-tól 2010-ig polgármester volt), és csaknem ötször annyit, mint a fideszes polgármesterjelölt.

Aztán mégsem működtek a dolgok: Homoki-Szabóra hamar ráragadt a diktatórikus, autokrata jelző. Kétségtelen, hogy a jogász végzettségű új városvezető nem vesztegette az idejét: hivatalba lépése után pár héttel nekiment egy sor olyan kivitelezésnek, amelyekről az előző testület döntött. A saját erős buszmegálló-felújítás befejezésénél például a folyamatos halogatás után a polgármester végül az erdélyi testvértelepüléstől kért faanyagot, ám ehelyett a testület egy drágább ajánlatot fogadott el. „Erre már én mondtam nemet” – meséli az új polgármester, érzékeltetve az egymásra hangolódás teljes hiányát.

A tompai városháza


A tompai városháza

Fotó: A szerző felvétele


Fő tér: a mumus
Mindez azonban csak töredéke a polgármester és a testület között húzódó ellentétnek, amely végül a városközpont-rehabilitáció során éleződött ki. Tompa 2009-ben csaknem 80 milliót nyert EU-s pályázaton a főtér parkosítására, épület-korszerűsítésre – benne 30 millió, nagyrészt hitelből fedezett önerővel. A felújítást még Belágyi Mihály idején kezdte meg a kivitelezést elnyerő Soltút Kft. A munka gyorsan haladt: az első részszámlát már annak az évnek a nyarán, majd a végszámlát 2010 májusának derekán kibocsátották. Amikor azonban 2011 novemberében – ekkor már Homoki-Szabó volt a város vezetője – igazságügyi építész szakértő hivatalos véleményt készített a munkákról, több mint 50 pontban rögzítette a kivitelezés kisebb-nagyobb súlyú hiányosságait.

Ebben a járdák rossz vízelvezetése, a parkolók rossz méretezése és magassága ugyanúgy szerepelt, mint az a tény, hogy a közlekedési hatósággal való engedélyeztetés sem történt meg. A hibaleltárban szerepelt még a köztéri bútorok rossz rögzítése is, az egyik zászlótartó rúd például egyszer csak kidőlt a szélben. (Utóbbiról kiderült, hogy nem volt betontuskós alapja, csak odacsavarozták a járdához.) A szakértő szerint kifogásolható a köztéri bútorok faanyaga, a főtéri csobogó túlzott mélysége balesetveszélyes. A jelentés felhívta a figyelmet arra is, hogy a parkban kivágott hatalmas, idős fák tuskóit a kivitelező nem távolította el.

A hibák megítélésében még csak-csak egyetértett volna a testület és a polgármester, de a rendkívül hosszúra nyúló rendezés volt elsősorban az, ami egymás ellen fordította a feleket. A polgármester szerint már az gyanús volt, hogy az előző testület (amelyet zömmel ugyanazok alkottak, mint a most lemondott testületet – K. Z.) idején a városvezetés ugyanaznap fogadta el a városközponti beruházás teljesítését, más szóval „készre jelentését”, amikor a cég a hibákat tartalmazó jegyzőkönyvben ígérte azok helyreállítását.

A testület, elől középen Homoki-Szabó


A testület, elöl középen Homoki-Szabó

Fotó: tompa.hu


Homoki azt sem értette, hogy a testület miért „akadályozza” az elvégzetlen, hibás kivitelezés pótlását, javítását, vagy a vagyoni kár megtérítését. A polgármester már tett ügyészségi és rendőrségi feljelentést, de mindkét helyen azt javasolták, hogy – mivel van kár, de nincs bűncselekmény – polgári peres eljárásban keresse a kártérítés lehetőségét. Utóbbi lehetőséget azonban a képviselő-testület többször is leszavazta az elmúlt hónapokban.

A másik oldal szerint
Az ellenzék, vagyis a képviselők azonban éppen fordítva látják a dolgot. Kucsó István – aki egyben a helyi iskola igazgatója is – úgy véli, a Soltúttal megromlott viszonyért elsősorban Homoki-Szabó Róbert a felelős. „Aki azzal kezdi a polgármesteri működését, hogy maga mögé vezényli a polgárok által megválasztott testületet, az diktátor.” Eleinte a pedagógusi türelem azt mondatta vele, várjunk, lehet, hogy javulni fog még ez a stílus. „De nem javult. Amikor a Soltúttal jelentkeztek a problémák, a polgármester úgy kezdett tárgyalni, hogy egyből perrel fenyegetőzött. Csoda-e, hogy nem sikerült eredményre jutnia?”

Azt is Homoki-Szabó szemére vetik, hogy miközben kampányígéreteit nem teljesítette, választási segítőinek takarítói, kézbesítői és más állást szerzett a városházán. Állítólag azóta és most is ők hordják ki – közpénzen – a polgármester kampányanyagait Tompán. „Ebből annyi igaz csupán, hogy valóban, egy nekem segítő háromgyerekes anyát felvettem takarítónőnek. Ő most a képviselők feljelentése miatt a kecskeméti rendőrségen kénytelen tanúmeghallgatásra menni. Pedig csak annyi a bűne, hogy rábíztam a közérdekű közlemények terjesztését a városban” – reagál a városvezető.

Beszállt a Jobbik is
Év elején az önkormányzat ad hoc bizottságot alakított a beruházás sokadik kivizsgálására és a válság kezelésére. Ez a bizottság járt is a Soltútnál, és végül – Kucsó szerint – sikerült is körvonalazni a megállapodást, a még meglévő hiányosságok, javítások pótlását, elvégzését. „Azt még megértem, hogy ha valaki nem tud másfél év alatt eredményt felmutatni, az másban keres hibát. Azt viszont nem engedhettük meg, hogy meggondolatlanul perekbe hajszolja a várost, és ráfizessünk. Meggyőződésem, hogy a Soltút-ügy kapcsán kár nem érte a várost, a hibákat normális stílusú tárgyalásokon lehet korrigálni” – így Kucsó.

A felújítás miatt a Jobbik két parlamenti képviselője (Hegedűs Lórántné és Apáti István) Tompára látogatott, és márciusban parlamenti interpellációban is foglalkoztak a városban történtekkel. Ennek következményeként az ügyre rámozdult az országos sajtó is, ezt viszont már nem bírták cérnával a tompai önkormányzatban. „Ez volt az utolsó csepp a pohárban. A problémáinkat itt, helyben kell megoldani, nem szabad lejárató kampányt indítani az országban!” – véli az egyik önkormányzati képviselő. Az érdeklődés Homoki-Szabónak nem volt ellenére – riportot közölt a HírTv Célpont című műsora, de az origo.hu is írt a felújítás visszásságairól – szerinte ugyanis az ügy tisztázásának jót tesz a nyilvánosság.

Támogató azért még akad
A városban természetesen megoszlanak a vélemények. Egy őstermelő asszony azzal veszi védelmébe „a Róbertet”, hogy ő megpróbálta a gazdákat bejuttatni a helyi élelmiszer-ellátásba. „Meg valami bolthálózatot is szervez a gazdák áruinak” – mondja az asszony. Mások azt mondják: sok mindent lehet mondani a polgármesterről, „de bevezette a testületi ülések tévés adását, és tartja a kapcsolatot a választókkal”. Megint más viszont azt veti a szemére, hogy nincs hajlandósága a kompromisszumra.

Azt azonban a képviselők közül többen állítják: alaptalanok a „nokiás dobozos” korrupciós rágalmak (azaz, hogy a Soltút visszacsorgatna valamit a pártját fogó képviselőknek – a szerk.), ilyen megkeresés nem volt ugyanis. A lemondott képviselők azonban nem akarják, hogy a Jobbik Tompán szerezzen politikai támogatást, ezért a következő voksoláson is megmérettetik magukat. Ahogy az is tudható, hogy Homoki-Szabó is újraindul a polgármesteri székért. Mindeközben Belágyi Mihály, az előző polgármester nemrég első fokon pert – és nem jogerősen 6,5 millió forintos jóvátételt – nyert a városi önkormányzattal szemben. Ő azért fordult bírósághoz, mert nemhogy nem kapta vissza a polgármesterré választása előtti beosztását, de utódja hivatali kézbesítői munkakört kínált fel neki.
Tompán legkésőbb három hónap múlva lesz új választás. Az eredmény azonban jó eséllyel ismerős lesz.

 

Kunfehértón is a kommunikáció
Ebben a ciklusban már másodszor kell szavazásra jelentkezniük a polgároknak a szintén a kiskunhalasi kistérségben található Kunfehértón, ahol a múlt hét elején váratlanul bejelentette lemondását a polgármester. Az önkormányzat a sorozatos viták miatt már 2011 elejére működésképtelenné vált. Kovács Erzsébet polgármester szerint azért, mert a képviselők többsége nem volt hajlandó tudomásul venni az ő győzelmét, illetve takarékossági intézkedéseit. A testületben viszont azzal érveltek, hogy a polgármester vezetési és kommunikációs stílusa lehetetlenné teszi az együttműködést. A tóparti üdülőnegyedéről híres kisközség lakói végül 2011 nyarán még a korábbi voksolásnál is 20 szavazattal nagyobb többséggel választották újra Kovács Erzsébetet, míg a testület ismét a vele szemben állók táborából alakult. A munka mégis sokkal jobban ment, mint addig, ezért is érte váratlanul a nyilvánosságot a községvezető nemrégiben kelt lemondási nyilatkozata. Kovács Erzsébet azzal indokolta döntését, hogy köztartozásaira kért részletfizetését nem tudja már kigazdálkodni jövedelméből, így a törvény szerint tarthatatlanná vált a közfunkciója. Polgármesteri javadalmazását ugyanis újraválasztása után az új testület – egyik első döntéseként – a törvényi minimumra csökkentette.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.