„Nem halt meg a vidéki média”: egy szerkesztőség, amely szembemegy a propagandadömpinggel

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. április 11.

Kis-Magyarország

Ragadós lehetne a példájuk!

„Három szoba plusz konyha egy irodaház első emeletén: itt készül a Nyugat.hu, hogy puszta létével cáfolja a sokszor hangoztatott tételt, miszerint „halott a vidéki sajtó”. Nem az, legalábbis Szombathelyen biztosan nem. Körülöttem újságírók és szerkesztők, egy fotós, egy marketinges: a napi 40–50 ezer egyéni látogatót vonzó portál stábja” – ezzel kezdődik a friss Narancsban megjelent riportunk, amelyben azt próbáljuk bemutatni, hogyan lehetséges egy, nívósabb anyagokat publikáló hírportált működtetni és fenntartani – vidéken.

A Budapesten kívüli nyilvánosság ugyanis visszatérő téma, amikor a hazai médiahelyzet akkut problémáiról beszélünk. Ezt pár éve alaposabban körbe is jártuk, Mészáros Lőrinc épp akkor csapott le a Mediaworks vidéki lapjaira (is), azt követően a helyzet értelemszerűen csak tovább romlott.

Ma ott tartunk, hogy az összes, ugyan zuhanó példányszámú, de így is jelentős eléréssel bíró megyei lap kormányközelben van (KESMA), így nem csoda, hogy ezekből az újságokból ma nem, vagy csak nagyon részlegesen lehet tájékozódni a helyi ügyekről, történésekről, oknyomozást, tényfeltárást pedig jobb, ha nem is keressünk bennük.

Mit lehet ebben a helyzetben tenni?

A friss Narancsban a nyugat.hu működését vizsgáltuk meg és arra kerestük a választ, hogy fenntartható-e a modell. A portál három munkatársával, Roznár Gyöngyi főszerkesztővel, Nagy Ákos Balázs gazdasági vezetővel és Szilágyi József újságíró-főmunkatárssal beszélgettem a szerkesztőségükben. Az interjúból most jöjjön csak egyetlen kérdés, ami arra vonatkozott, mennyire látják lehetségesnek, hogy hozzájuk hasonló portálok jelenjenek meg az ország több pontján.

Szilágyi József és Roznár Gyöngyi (hátul Józing Antal)

Szilágyi József és Roznár Gyöngyi (hátul Józing Antal)

Fotó: Nagy Jácint

„MN: Lehetetlenség, hogy ha nem is minden megyében, de legalább még öt-hat régióban működjön egy ilyen hírportál?

Roznár Gyöngyi: Egyévi rendszeres budapesti utazásomba került, hogy néhány szakmai szervezetnél, alapítványnál ismertté tegyem a Nyugat.hu-t. Olyan tanulmányokat olvastam, hogy a vidéki sajtó megszűnt, mi mást tehettem volna, mint felhívtam azt, aki ezt írta, és elmondtam, hogy mi a valós helyzet. Bármilyen furcsa, mi például itt vagyunk és élünk. Nem halt meg a vidéki média.

Nagy Ákos Balázs: Húsz évünk van benne, köztük sok keserves, tudjuk, hogyan kell csinálni.

Roznár Gyöngyi: Ha több forrásunk lenne, segíthetnénk a többieket, hogy ezt ilyen formában meg lehet csinálni. Bár néha az az érzésem, a lózungokon túl a kutyát sem érdekli a vidéki média helyzete. Noha tudjuk, hogy a választások hol dőlnek el.

Nagy Ákos Balázs: Gyakorlati szinten a legfontosabb, hogy szellemi műhelyben, szerkesztőségben kell alkalmaznod az embere­ket. Online napilapot nem lehet blogszerűen, külsősökkel csinálni.

Roznár Gyöngyi: Nem teheted meg, hogy ne főállásban foglalkoztass. Biztosítanod kell, hogy a munkatárs meg tudjon élni ebből, különben nem meri bevállalni. Ha akár két jó újságíró van egy megyében, ők már valamit tudnak csinálni. De csak akkor, ha adsz emellé technikai, egzisztenciális hátteret és jogi segítséget.”

A nyugat.hu szerkesztőségével készült interjút, amelyben részletesen kitérünk anyagi és szakmai kérdésekre is, vagy arra, miképp hat a helyi közéletre a médiapluralizmus, a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatják.

Ne feledje el megvásárolni a lapot az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt is:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.