Sajátos ötlettel próbálta fejleszteni magát Kecskéd: a Komárom-Esztergom megyei, kétezer fős településen 2004-ben egy új utcát hoztak létre a hosszú, a település széléhez tartozó telkek keresztbe vágásával. Ennek eredményeképpen mintegy hatvan telket sikerült létrehozni és közművesíteni a Fő és Malom utcai udvarok hosszú kertjeiből, a tulajdonosok örömére, hiszen „új telkeiktől” bevételt reméltek. A munka költségeit az önkormányzat állta, mert azt remélte, hogy az új telkeken építkezések sora fog elkezdődni.
A földek egy részét sikerült is eladni: ezeken ma főképp fiatal családok építenek házat. (Egy ingatlanportálon megjelent hirdetés szerint egy közművesített, 1000 m2-es telek négymillió forintért eladó.) A gazdasági válsággal és az ezzel járó beszűkült piaci lehetőségekkel a telkek eladása azonban megtorpant, és ennek következtében Kecskéden ma közel egytucatnyi ember birtokol eladhatatlan, közművesített parlagot. De a fő gond nem ez. Hanem az, hogy Kecskéden 2000 óta a közművesített, de be nem épített telkek után adót kell fizetni: kezdetben 10 Ft/m2-t, később 30, majd az új telkek létesítése után, 2005-től hatályosan 40 Ft/m2-t. Vagyis azoknak, akik nem tudták eladni a leválasztott telket, előtte ugyanezért a birtokért nem kellett adót fizetni, leválasztás után igen. Az önkormányzat tehát mindenképp jól jár: vagy beköltözőkkel gazdagodik a település, vagy adóbevétellel nő a büdzsé. Vagy mégsem? Akad ugyanis, akinek lassan már egymilliós elmaradása van, amit alig lehet behajtani.
Nem tudtak róla
A helyi jegyzőtől, Antalné Zabányi Júliától megtudtuk: 2004-ben, egy adóellenőrzés keretén belül mindenkinek, akire vonatkozik a telekadó, bevallásokat küldtek, amelyben tájékoztatták a tulajdonosokat kötelességükről. Ezzel szemben Pataki Imre nyugdíjas – akinek a földje az új utca kialakítása során két önálló és öt részlettelekké alakult – csak öt évvel a beruházás után tudta meg, hogy egyáltalán létezik ez az adó, és hogy azt neki 2006 óta fizetnie kéne. „Addig nem jött semmilyen jelzés vagy figyelmeztetés, 2009 elején kaptam egy határozatot, melyben három évre visszamenőleg kérték tőlünk az évi 230 ezret” – meséli.
Képünk csak illusztráció!
Pataki Imrének éveken keresztül mindössze egy telket sikerült értékesíteni a hétből. „Kiderült, hogy a zsákutca végében lévő telkek nem kellenek senkinek” – panaszolja a sajátos helyzetéből fakadó tanulságot a magyarnarancs.hu-nak. Szomszédja elmondja: a kecskédi tulajdonosok egy része a gyerekeknek tartogatta a telket, ezért nem adtak tovább rajta. „A fiam még mindig gondolkozik az építkezésben, de erre a közeljövőben nincs sok esély” – mondja Hartman Lászlóné. Neki testvérével, özv. Hartman Károlynéval együtt 64 ezer forintot kell fizetniük évente telkeikre, ami szűkös lehetőségeik miatt kellemetlen kiesés. Igaz, nemcsak ők fizetnek: egy szintén érintett óvodai alkalmazott évi 70 ezer forintos adót fizet.
Ottjártunkkor kiderült: nem Pataki Imre volt az egyetlen, aki se a 2006-os, se a 2007-es, se a 2008-as években nem kapott figyelmeztető levelet az adótartozásról. Az adó bevezetésekor, 2000-ben nem volt még helyi újság, ezért törvény szerint csak a hirdetőtáblára függesztették ki a tájékoztatót. Pataki szerint az újságban (ami 2005-ben indult) csak 2009-ben írtak az adórendeletről, akkor, amikor visszamenőleg ő is kézhez kapta a felszólításokat. „Lehet, hogy nem beszéltünk erről egyértelműen, de ennek nincs jelentősége, az adó jogos, az önkormányzatnak törvényi felhatalmazás alapján van joga helyi adót kivetni és annak mértékét megállapítani. Az utcanyitáshoz ráadásul a közösség pénzéből jelentős pénzösszeggel járult hozzá az önkormányzat, ezért úgy gondolom, hogy a képviselő-testület joggal várja el, hogy az eredeti cél megvalósuljon. A telket be lehet építeni vagy el lehet adni” – állítja Grúber Zoltán független polgármester, amikor arról érdeklődünk, hogy a beruházás előtti szerződéskötések idején tájékoztatták-e a lakosságot a telekadóról, mint jövőben fizetendő kötelezettségről.
Bukott ügy
Grúber Zoltán szerint – aki 1997 óta tölti be a polgármesteri pozíciót – az adónak pusztán ösztönző és nem pénzteremtő célja volt, és van továbbra is. „A foghíjas és beépítetlen telkek eladására szerettük volna sarkallni a polgárokat, a fejlődést szerettük volna elősegíteni, új adófizetőket a falunak és gyerekeket az iskolának. A falunak nincsenek saját telkei, és nem is akartunk kisajátításba kezdeni.” Ugyanakkor a polgármester szerint az adó fizetését illetően szó sincs általános problémáról. „A panaszosok száma elenyésző, tudtommal két problémás esetről van szó, az egyiket éppen próbáljuk megoldani, a másik Pataki úr ügye.”
Kecskéd madártávlatból
Fotó: MTI
Pataki Imre másképp látja a helyzetet, ezért is próbálta jogi útra terelni az ügyet. Először Kecskéd jegyzőjéhez fordult, akitől azt kérte, engedjék el adótartozását az adófizetés rendjéről szóló törvény alapján, mely szerint az adóhatóság felmentheti a fizetési kötelezettség alól az adóalanyt, ha a fizetés súlyosan veszélyeztetné az adózó megélhetését. „Összegyűjtöttünk minden orvosi igazolást a gyógyszereinkről a feleségemmel. Mindketten nyugdíjasok vagyunk, ezenfelül én részmunkaidőben dolgozok minimálbérért.” A helyi jegyző azonban visszautasította kérelmét. Pataki Imre végül bíróságra vitte az esetet, ám a Tatabányai Törvényszéken is „elbukott” az ügy, miután a bíróság Pataki kereseti kérelmét elutasította, és megállapította, hogy a jegyző korábban jogszerűen járt el.
A nyugdíjas férfi tartozása ma már meghaladja a 800 ezer forintot is. Ezt legszélsőségesebb esetben végrehajtásra is kiadhatja az önkormányzat.
Új utca nyílik
Helyszíni tapasztalatainkból az derült ki, hogy a lakosok többsége megelégedne azzal, ha az adót névleges szintűre csökkentenék – úgy tudjuk, a környező településeken egyébként ez a jelképes kivetés az elterjedt –, Pataki Imre viszont a rendelet visszavonását követeli. Ő is, többekkel együtt állítja: nem kaptak arról egyértelmű tájékoztatást, hogy a közművesítés után megemelik majd a telekadót. Ám a vezetés nem enged a falu Kohlhaas Mihályának.
Eközben a település – amely erre az évre 1,6 millió forintot vár a telekadóból – egy újabb utca megnyitását tervezi. Grúber Zoltán szerint: „a jövőt is figyelembe kell venni, vannak még üres telkek. Ha a gazdasági állapot tartósan rossz marad, el lehet gondolkozni az adó mérséklésén, a jövő évi adómegállítás előkészítéséről szóló képviselő-testületi ülésen tárgyaltuk, hogy a pénzügyi bizottság készítsen elő ezzel kapcsolatban javaslatokat. Ha majd újra jobb lesz a helyzet, megint megemeljük, a klasszikus húzd meg, ereszd meg taktika szerint. Pataki úrnak pedig azt javasoltam, hogy vegyen fel jelzálogkölcsönt, abból tudja állni az adót, aztán majd ha eladja a telket, a kölcsönt is vissza tudja fizetni.”
(Ha úgy érzi, Önt is igazságtalanság érte, írja meg nekünk a címre!)
