Rádió Csobán – így hívják a helyi rádiót Csobánkán. A nyelvi leleményesség nemcsak a nevét, de a műsorok címeit is jellemzik: egyiké például a „Kismapa (kismamáknak, kispapáknak)”, másiké a „Csobánkodó”, de van a „Látástól Mikulásig” is, ahogy a „CsávÓra (cigány nemzetiségi műsor)”, illetve a „Márai-idézetek” sem hiányzik a palettáról. A rádió úgy hirdeti magát saját honlapján, hogy „a kisgyermekes és gyermeket nevelő családok közéleti fóruma”, állításuk szerint a „műsor több mint ötven százaléka nekik szól”.
A Rádió Csobán azonban mégsem örvend különösebb népszerűségnek a pilisi faluban – ezt pedig maga a főszerkesztő-tulajdonos, Gordon Lajos is tudja. A rádióval kapcsolatos egyik fő probléma, hogy az adást a falu egy részén csak olyan minőségben lehet hallgatni, mint a Rádió Luxemburgot 1968-ban. „Kérdezgetem az ismerőseimet, hogy hallgatják-e a csobánkai rádiót, de nagyobb részük azt sem tudja, hogy van ilyen, aki képben van, az csak legyint. Reggel a hírekre kíváncsi, hogy mi történt a nagyvilágban, este pedig, mire ráérne hallgatni, már csak sistergést hall. Hétvégén pedig kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy a képviselő-testület üléseit hallgassa” – így vélekedik egy kommentelő az egyik helyi blog fórumán. „Én sajnos nem tudom fogni a csobán rádiót (Lajos biztosított, hogy itt a Pomáz felőli »végeken« is működik), valószínűleg én vagyok fakezű” – így pedig egy másik. (A csobánkai médiáról többször is írtunk már: cikkeinket itt és itt olvashatja.)
A központban még hallható
Fotó: MTI
Van, aki szereti
Gordon Lajos főszerkesztő-tulajdonos-alapító úgy tudja, hogy a hírközlési hatóság becslése szerint 1300 főhöz juthat el az adás a 3200 fős faluban, szerinte ötven és ötszáz közé tehető a hallgatók száma, de ő akkor is sugározná műsorát, ha csak egy ember hallgatná. Szerinte – a mi tapasztalatainkkal ellentétben – csupán a falu területének tíz százalékán lehetnek vételi zavarok. A hatóságok egyébként megszabják, hogy maximum kétwattos teljesítménnyel történhet az adás, ez azonban kevés ahhoz, hogy a hegyi település minden zugában jó minőségű legyen a vétel, így nem csoda, hogy nehéz a dimbes-dombos fekvésű faluban olyan emberre bukkannunk, aki rendszeres hallgatója lenne a rádiónak. Egy idős hölgy az mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy egyszer-kétszer hallgatta a műsort, de semmit sem tudott meg a faluról, azután már nem kereste ki többet a rádióján. Van olyan, aki azonban hallgatja az adást, sőt ajánlja is másnak. „Nem titkolom csalódottságomat, egy ideig úgy gondoltam, hogy Gordon Lajos konzervatív keresztény értékrenddel bír. Valószínű nem így van, és zavar engem is, hogy minduntalan tudatja velem a rádión keresztül hovatartozását. (…) Szóval amíg Gordon Lajos (…) vágatlanul leadja az ülések hanganyagát, a háztartásban elvégzendő munkáim mellett továbbra is meg fogom hallgatni, és ajánlom mindenkinek” – érvel egy helyi lakos.
Kritika nélkül
A műsorok minősége szintén vitatéma nyilatkozóink közt éppen úgy, mint a faluban. Reggel hattól délelőtt tízig versidézetek és bölcselkedések közé keverednek a hírek a már említett „Látástól Mikulásig” című, pontosan meghatározhatatlan műfajú produkcióban. (Az előző ciklusban az önkormányzat kulturális bizottsága figyelmeztette a szerkesztőt, hogy a híreket és a saját véleményét ne keverje össze.) Délután négytől este nyolcig idézetek, regék, mondák, rádiójátékok hallhatók felvételről, illetve az, amit a szerkesztő fontosnak talál. Kivétel nélkül olyan dolgokat, amelyek a lehető legkisebb mértékben sem vetnek rossz fényt a polgármesterre és az önkormányzatra, a kritikának még a látszata is kerülendő a műsorfolyamban. „Mert pelenkázásból már az egész falu profi, de az, hogy a közpénzekkel hogyan bánnak, rendszeresen rejtve marad. És ebben a rádiónak is felelőssége van, ha már zsebre gyűri a közpénzből származó támogatást” – veti fel egy kommentelő.
Mást szeretnének a hallgatók
Fotó: MTI
| A költségvetés A 2007-es alapítás után az ORTT éveken keresztül évi mintegy 2 millió forinttal támogatta a rádiót. A honlapon megtalálható összesítés szerint az „üzemeltetés költségeit 2009–2010-ben 85 százalékban az ORTT-től pályázati úton elnyert támogatás, a fennmaradó részt Csobánka község önkormányzata (200 ezer Ft 2008-ban, 200 ezer Ft 2010 első félévében, és 200 ezer Ft 2010 második félévében), valamint a fenntartó Gordon Lajos fedezi”. A Médiatanács 2011-ben a rádió honlapja szerint a korábbi ORTT-támogatás felét adta – azaz egymillió forintot –, de 2012-ben sokáig nem érkezett támogatás. |
A rádió alapítója ismeri a kritikákat, és nem esnek jól neki. Főleg úgy, hogy saját zsebből indította az adót, és a működési költségeket is fedezte. (A rádió a kezdetektől az ő házából szól.) Maga a honlap egyébként jól kifejezi az adó szellemiségét: egy mosolygós, jókedvű Csobánkát akar mutatni. A kritikusok ezzel szemben azokat az ügyeket kérik számon tőle, amelyekről már mi is többször cikkeztünk.
Akkor csinálja más!
A rádió idén már a leállás szélén állt. Gordon Lajos ezért májusban a következőket mondta a testületi ülésen: „Idén még semmi támogatást nem kaptunk sehonnan. Nekem eddig fizetésem sem volt, de havi 20 ezer forint jogdíjat és villanyszámlát nekem fizetni kell. Eddig bírtuk. Úgy tudom, itt sokan tudnának jobb rádiót csinálni, úgyhogy ha valaki hozza műsort és a 20 ezer forintot, amiből fizetjük a jogdíjat és a villanyszámlát, akkor tessék, szabad a pálya! Csinálja, nekem el kell menni dolgozni. Ma voltam felvételen a pilisi erdészetnél, közmunkára, jobb megoldást nem találtam. Ha június végéig nem találunk rá megoldást, akkor július elsejétől szüneteltetem a rádió működését. Kérdezték, ha nincs fizetésed, miből élsz? Úgy, hogy a feleségem dolgozik, a 73 éves anyja takarít, de tovább nem tudjuk finanszírozni a rádiót.”
A rádió végül kapott támogatást a Médiatanácstól, információink szerint közel egymillió forintot. Így megmenekült a bezárástól, és a főszerkesztőnek se kellett elmenni közmunkára, miután a helyi polgármester megbízta a közösségi ház gondnoki feladataival. A Rádió Csobán tehát marad, és szól.
Amikor annak próbáltunk utánajárni, hogy miért nem próbál valaki más rádiót indítani, több felvetéssel is találkoztunk: egyrészt nehéz a falut besugározni a bonyolult domborzati viszonyok miatt, másrészt Gordonnak már van frekvenciája – kettőt pedig nem adnak egy ilyen kis településen. A harmadik probléma az, hogy Csobánkán alacsony a fizetőképes kereslet, ezért hirdetéseket sem lehet szerezni, a Médiatanács támogatása pedig olyan, mint a kutya vacsorája: bizonytalan.
