„Lehet, hogy még fél évig itt leszünk” – egy frontvonalban küzdő orvos beszámolója

  • Hamza Gábor
  • 2020. április 28.

Kis-Magyarország

Nem biztos, hogy mindenhol május elején következik be a járvány tetőzése. A fiatalok pánikolnak, az idősebbek rutinosabbak, az elmaradt műtétek jelentik a valódi kockázatot. Egy koronavírus osztályon dolgozó orvossal beszéltünk.

„Készenlétben vagyunk. Várjuk, hogy berobbanjon”.

Március elején tört be Magyarországra a koronavírus, a szakértők május elejére várják a tetőzést, ami azt jelenti, hogy még pár hónapig biztosan együtt kell vele élnünk. Az elmúlt időszakban a kormány átalakította az ellátórendszert, ami az ország minden egészségügyi intézményét érintette valamilyen formában. Azt gondolhatnánk, hogy lassan túl vagyunk a nehezén, de egyáltalán nem biztos, hogy ez így van.

Sikerült egy olyan orvossal beszélnünk, aki egy kevésbé fertőzött, hazai viszonylatban mérve közepes méretű, határhoz közeli vidéki városban szolgál, méghozzá a frontvonalban: a helyi koronavírusos beteg ellátására felállított egészségügyi intézményben dolgozik. A Narancs.hu-nak azzal a feltétellel beszélt a tapasztalatairól, ha nem írjuk le a nevét és azt sem, hogy pontosan melyik intézményben dolgozik, mert attól fél, hogy kirúgják, amiért nyilatkozni mert.

Felállt a rendszer

„Szerencsére nem drámai a helyzet. Nehéz, hogy senki nem tudja megmondani, mikor fog berobbanni a járvány. Ezért azt sem tudjuk, hogy mikor mehetünk vissza a saját munkahelyünkre dolgozni. Lehet, hogy még hetekig, hónapokig, vagy akár egy fél évig is itt leszünk. Abban bízunk, hogy nyár elején kezd lecsengeni a dolog”. Meséli az orvos, akit a felkészülés jegyében irányítottak át a koronavírus-osztályra.

A városban a „semmiből kellett pár nap alatt berendezni egy koronavírus-kórházat”, ezért az egyik helyi, több környező települést is kiszolgáló intézmény egyik tömbjét teljesen kiürítették, az ott működő osztályokat pedig elköltöztették. Ezután közölték vele, hogy hátra kell hagynia az eredeti szakterületét a következő időszakra, és ezen a részlegen kell dolgoznia.

„Az elején volt némi fejetlenség. Nem volt egyértelműen tisztázva, hogy kinek mi a feladata. Egyik pillanatról a másikra hoztak létre egy új osztályt”. Forrásunkhoz hasonlóan több, jelenleg ott dolgozó kolléga eredetileg nem az intenzíven dolgozott. „Voltak súrlódások. Kellett egy-két nap, mire mindenki belerázódott, és nagyjából elfogadtuk a helyzetet”.

A kezdeti nehézségek és a hirtelen meghozott döntések ellenére egy jól működő rendszert építettek ki: az intézmény kiürített tömbjében több osztály várja a koronavírusos betegeket az állapotuktól függően.

Folyik a dolgozók szűrése

Egy újonnan kialakított sürgősségi ambulanciára viszik azokat a pácienseket, akiknél már a mentőhívás pillanatában felmerül a fertőzés gyanúja. Amennyiben valakinél bebizonyosodik, hogy elkapta a vírust, akkor erről a részlegről továbbítják a megfelelő helyre. Itt mindenkit letesztelnek, akinél nem lehet egyértelműen kizárni a fertőzöttséget. Az utóbbi pár napban az itt dolgozók szűrése is megtörtént – forrásunk is átesett rajta, az övé negatív lett.

A sürgősségiről két helyre kerülhetnek a fertőzöttek: fenntartanak egy részleget a jobb állapotú, de mindenképpen kórházi kezelésre szoruló betegeknek, valamint rendelkezésre áll egy jól felszerelt intenzív osztály, ahová a lélegeztetést igénylő, kritikus állapotú személyeket fektetik.

Utóbbin csak olyanok dolgoznak, akik eredeti szakterületükből fakadóan rendelkeznek a megfelelő tapasztalattal. „A lélegeztetett embereket hozzáértő, intenzív terápiában jártas orvosok, asszisztensek kezelik”. A koronavírus-kórházban azonban dolgoznak olyan orvosok, szakdolgozók is, akiknek nincs belgyógyász, intenzíves képzettségük.

„Az orvosok nagyjából fele korábban nem foglalkozott hasonló esetekkel, de a legsúlyosabb betegekhez a legkompetensebb emberek vannak beosztva”. Forrásunk – aki ugyancsak nem dolgozott korábban intenzív osztályon – még nem került olyan helyzetbe, amikor egyedül, segítség nélkül kellett volna ellátnia súlyosabb állapotban lévő beteget, és több napot is tud pihenni az egyébként hosszú, 24 órás műszakai között.

Habár nem az intenzíven dolgozik békeidőben, a szakterületéből fakadóan már hozzászokott a megterhelő ügyeletekhez, viszont vannak olyan kollégái, akik nem ennyire szerencsések. „A légzőszervi betegségekre jellemző rohamok gyakran késő este jelentkeznek, emiatt éjszaka élénk betegforgalmat bonyolítunk le. Egyeseknek ez éles váltást jelent ahhoz képest, amit normál időszakban csinálnak”.

A rendszer működik

A rendszer működik

Képünk illusztráció. Forrás: Unsplash.com

Kevesen hunytak el

Forrásunk úgy számol, hogy a fertőzöttek 80 százalékát kötelezik hatósági házi karanténra, nagyjából 20 százalékuk kerül kórházba, és a felvett betegek 10 százaléka igényel intenzív ellátást, ami nagyjából megegyezik az országos átlaggal. A városban eddig tízes nagyságrendben regisztráltak koronavírusos beteget, és közülük a többség már meggyógyult. A kevés elhunyt mind valamilyen krónikus betegségben szenvedett.

„Bízunk benne, hogy nem fordul ennél komolyabbra a helyzet. Ha mégis, akkor van egy másik, ugyanilyen felszereltségű osztály, amit berendeztek, lélegeztetőgépek is vannak tartalékban”. A város rendelkezik további felszabadítható egészségügyi tartalékokkal is, illetve szükség esetén egy környékbeli településen található kórházat is be lehet vonni a helyi ellátórendszerbe.

A tapasztalatai alapján eddig sikerült helyben uralni a járványt, ami nagyban függ a lokális adottságoktól is. Az intézkedések mértéke nagyjából megegyezik az országoséval, viszont egy ritkábban lakott térségről van szó, ahol a népsűrűség igen alacsony, és az emberek magatartása nagyban segíti a munkájukat. „Csak akkor utaznak el a városból az emberek, ha nagyon muszáj”.

Szerinte lehetne sokkal rosszabb is a helyzet, például akkor, ha a vírus bejutott volna a helyi idős- és szociális otthonokba, de ezt eddig „sikerült megúszni”. Viszont ez azt is jelenti, hogy a május 3-ra jósolt tetőzés nem feltétlenül érvényes minden megyére, városra, mert amíg náluk egy hét alatt csak pár fővel nőtt a megbetegedések száma, addig Budapesten két hét alatt megduplázódhatnak a regisztrált esetek. A fertőzés rohamos terjedéséből azt következhet, hogy hamarabb véget ér a járvány, viszont láthatóan ez a tendencia nem igaz az ország minden térségére.

Az elmaradt műtétek jelentik a kockázatot

Az elmaradt műtétek jelentik a kockázatot

Képünk illusztráció. Forrása: Unsplash.com

Eluralkodott a pánik

Bár forrásunk beszámolója alapján a járványt sikerült keretek közé szorítani, az elmúlt hetek nem voltak problémamentesek. „Az átszervezés hirtelen történt. Március közepén minden egészségügyi felszerelést átcsoportosítottak az új koronavírus-részlegre. Mindenhol máshol ki volt számolva, hogy hány napra elegendő védőeszköz maradt. A kollégáim húzták a strigulákat…”

Később megérkeztek a szükséges felszerelések, de nem állnak rendelkezésre korlátlan mennyiségben: pont annyi van, amennyi még jelen helyzetben elegendő, azt viszont nem tudni, hogy mi lesz akkor, ha a helyzet fokozódik. Szerencsére eddig még nem fordult elő olyan, hogy kifogytak volna belőlük.

Ennél súlyosabb probléma, hogy az ágyfelszabadítási hullám a várost is elérte. A Narancs.hu-nak nyilatkozó forrásunk eredeti munkahelyén egyes osztályokat teljesen kiürítettek, másokat összevontak, a rendelkezésre álló erőforrásokon osztozkodni kényszerülnek.

„Hét közepén szóltak, hogy ezt pár napon belül meg kell oldanunk. Az tervezett műtétek nagy részét már korábban le kellett mondanunk, csupán az akut- és a sürgősségi onkológiai beavatkozásokat végeztük el”. Ez az eljárásmód egyébként az ország többi egészségügyi intézményére is jellemző.

„Rengeteg műtétet halasztottunk el, a késlekedésnek komoly következményei lehetnek, de az is lehet, hogy ezek a betegek elkallódnak. Sok olyan daganatos beteg került ki a képből, akik bár műtétre nem, de gondozásra, szoros utánkövetésre szorulnának”.

Forrásunk nem ért azzal egyet, hogy az ellátórendszert ilyen szinten átalakítják. „Miért ne lehetne például egy vak ember szemét szürkehályog miatt megműteni? Egy szemészeti klinikát nem alakítanak át koronavírus-osztállyá, most mégis üresen áll”.

Emlékeztet a Magyar Orvosi Kamara egy közelmúltban publikált közleményére, miszerint sokkal több áldozata lehet annak, hogy a betegek kiesnek az ellátórendszerből, mint magának a járványnak. „Jelenleg nagyjából 2500 igazolt beteg van. Az elmaradt műtétek száma ennek a többszöröse”.

Úgy látja, a betegek nagy része nehezen viseli ezt a helyzetet, sokukon eluralkodott a pánik. „Aki a saját lábán jön be orrfolyás, köhögés miatt, az azt hiszi, hogy tuti biztosan elkapta”. Szerinte a fiatalokat rosszabbul érinti a járvány, mert attól tartanak, hogy akár hetekre is kórházba kerülhetnek, hiszen sokan idősebb rokonaikkal élnek együtt, így az otthoni karantén nem opció. Viszont az idősebbek, akik gyakrabban esnek át orvosi kezelésen, már rutinosabban tűrik a helyzetet, még úgy is, hogy ők a veszélyeztetettebbek.

(Borítóképünk illusztráció.)

Neked ajánljuk