Ketyeg a járványügyi pszichobomba a tanyavilágban

  • Szlavkovits Rita
  • 2020. április 28.

Kis-Magyarország

Plusz telefonszámot tett elérhetővé a lelki telefonsegély szolgálat, mert a koronavírus helyzet miatt annyira megnőtt a hívások száma, hogy az eddigi számokon már képtelenek a hívásokat fogadni. Hétfő este óta már elérhető az új szám is, a homokháti térségben már korábban léptek.

Ahogy az ország nagy részén, úgy a Duna-Tisza-közi Homokhátságban is több mint egy hónapja gubbasztanak az emberek a négy fal között, ki az elrendelt home office, ki pedig éppen a megszűnt munkája miatt, vagy éppen a gyerekek távoktatása okán, kényszerszabadságon. Az alagút végét még nem látni, nő a feszültség. Oka van tehát annak, hogy külön pszichológus és a családterapeuta rendel online a homokháti tanyavilágban.

Az alföldi térségnek ezen a fertályán mindig is nagyobb volt a nyomás az embereken. Az átkozott homokos talajt nem könnyű megművelni, minden négyzetcentiméterért meg kell küzdeni. Alig terem meg benne ez-az, az is akkor, ha alaposan nyakon öntik vízzel, amiből pedig kevés van, lassan már száz méteres mélységig kell lefúrni érte. Már itt sem él mindenki kizárólag a mezőgazdaságból, ám szinte mindenkinek van egy darabka földje, kertje. És most bizony sokat számít, hogy az - egyre drágább - élelmiszer egy részét meg lehet termelni, még ha nem is könnyű munka.

Tipikus tanyavilág: elzártsággal, magánnyal

Tipikus tanyavilág: elzártsággal, magánnyal

Fotó: Pixabay.com

Prés alatt

A Homokhátság szerb határ melletti térségében a házak jelentős része, közel fele külterületen van, nagyon sokan tanyán laknak. Ráadásul a mostoha természeti viszonyokon, a tanyákon élők elszigeteltségén felül számos egyéb tényező nehezítette az elmúlt időszakban a lakosok életét.

Így komoly gondokat okozott az 1990 utáni társadalmi-gazdasági fordulat is. A termelőszövetkezeteket széthurcolása után tömegek lettek „kényszervállallkozó” őstermelővé nyakukba véve ezzel a gazdálkodás minden terhét. 2015-ben sokkolta az itt élőket a menekültek ezreinek megjelenésére, hónapokon át semmiféle hatósági reakció nem volt. Igazából a tömeg mérete volt meglepő, hiszen, a helyiek már korábban hozzászoktak ahhoz, hogy a zöldhatáron mindig történik valami. A délszláv háború idején például a csempészek mozogtak errefele.

A nyolcvanas években Csongrád megyében követték el a legtöbb öngyilkosságot, akkor országosan közel ötezren vetettek véget az életüknek. Tavaly már jócskán kétezer alatt volt az öngyilkosok száma, de még mindig vezet ebben a tekintetben Borsod, Bács-Kiskun és Csongrád megye.

Most meg itt a járvány, ami az itt élőket is teljesen felkészületlenül érte, egyik napról a másikra ezrek lettek elzárva a külvilágtól a tanyájukon. Míg a falvakban legalább a kerítésen keresztül szót lehet váltani a szomszéddal, az itt élőknek nagy megterhelést jelent, hogy napokig senkit sem látnak, legfeljebb a családtagjaikat.

Nemrég jelentette be a térség központja, Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán, hogy elindítottak egy mentális munkacsoportot, amelynek munkatársai bármikor elérhetőek.

Nem csak állandó ügyfeleknek

A szakcsoportot a Homokháti Szociális Központ munkatársaiból verbuválták. Eddig is volt lehetőség pszichológusokkal, családterapeutákkal konzultálni, de a családsegítő központ közvetítésével kerülhettek kapcsolatba a lakosok és a szakemberek. Azaz akkor, ha a családsegítők szakemberek megkeresését javasolták. Ezen változtattak most úgy, hogy most mindenki számára elérhetővé tették: ha ezt szükségesnek érzik, megbeszélhetik a problémájukat egy szakemberrel.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

Sőt, Mórahalom még plusz szakemberekkel is beszállt a programba, így mostantól négy-öt telefonszámon is lelki segítséget lehet kérni.

Düh – belenyugvás – kilátástalanság

„A düh mögött többnyire valójában a félelem van” – mondja Dunainé Szűcs Katalin, családterapeuta, akinek ugyanakkor vannak jó tapasztalatai is. Előfordult az is, hogy egy széthullófélben levő házaspár kilábalt a válságból. Az összezártságból, az egymásrautaltságból végül az kerekedett ki, hogy egymás nélkül nem élnék túl a krízist.

Katalin azt tapasztalja, hogy az idő előrehaladtával a problémák sokasodnak. Akikre korábban nem volt jellemző a szorongás, azokból is előbukkan most. „Egy hónappal ezelőtt még úgy gondolták, hogy egy rövid időre kell berendezkedniük az új életformára. Most már világos, hogy nem egy-két hétre kell bezárkózni, és nem látszik az alagút vége” – véli Dunainé.

Hasonlóan látja Jakabos Boglárka "utazó pszichológus", aki békeidőkben a családsegítőkkel összedolgozva foglalkozik főleg gyermekekkel. Azt tapasztalja, nagy a nyomás a gyermekek távoktatása miatt a szülőkre zuduló digitális kihívások miatt. Ez sokaknál frusztrációt okoz. A földjeiket megművelőknél az okoz feszültséget, hogy nincs vendégmunkás, így a családra szakad a munka, s nem tudni, mi lesz a gazdasággal. Fokozódik az egzisztenciális bizonytalanság.

Tanya Röszke külterületén

Tanya Röszke külterületén

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

„Minden felnagyítódik” – magyarázza Jakabos Boglárka. Aki iszik, az még többet iszik, aki szorong, még többet szorong. Van, akinek a kényszerű bezárkozás időt ad a korábban is meglévő–- például a munkahelyen jelentkezett – problémák átgondolására, de van, akinél az önismeret önmarcangolásba megy át, olyasmiért is magát hibáztatja, ami nem az ő hibája.

Akár pozitív hozadéka is lehet a bezártságnak: felértékelődhetnek olyan dolgok, amelyeket nem is vett korábban észre. Sok függ attól, mennyi ideig húzódik a járványügyi korlátozás. Egy ideig az újdonság erejével hatott, hogy együtt a család. De minden nap ugyanazt a társasjátékot elővenni, már nem jelent élményt. Mindenkivel próbálja a pszichológus megértetni, hogy készítsenek napi terveket, a szokásos reggeli "protokoll" szerint készüljenek el, mintha munkába mennének.

Hiányzó intimitás

A szakemberek és a hozzájuk fordulók most telefonon vagy skype-on tartják a kapcsolatot, ami a pszichológusoknak sem könnyű. Jakabos szerint az az intimitás, ami egy segítő kapcsolatban a bizalom záloga, most nagyon hiányzik. Dunainé Szűcs Katalin is megerősítette ezt megemlítve, hogy ő vlogolni kezdett, hogy terápiás jellegű javaslatai, tanácsai szélesebb körhöz is eljussanak.

Ráadásul a határ menti sávban nem ritka, hogy nincs térerő, nem elérhető a mobilnet. Nem ritka a homokháti tanyákon, hogy megkeresik a házban azt a pontot, ahol a legerősebb a térerő. Oda polcot állítanak, és oda teszik a készüléket, amit aztán kihangosítva használnak. Így nemcsak az intimitás kerül veszélybe, de a sokkal olcsóbb netes terápia sem áll rendelkezésre.

Járványkórház lett a pszichiátriából

A 60 százalékos ágyszám-csökkentésnek első körben a pszichiátria esett áldozatul Szegeden, a Szent-Györgyi Klinikai Központban. Ráadásul az intézetet már egyszer átforgatták nem is olyan rég, amikor még híre sem volt a járványnak. A rehabilitációs ágyakat költöztették el, mert a Szegedi Egyetem úgy döntött, hogy a magánszolgáltatótól igénybe vett CT-ket saját készülékekkel váltja ki. Ezért több betegnek költöznie kellett, most pedig a járványkórház kialakításával a maradék ágyat is kipakolták, a Szegedtől 30 kilométerre található Makóra költöztették az osztályokat.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.