„Hát, itt próbálunk valahogy túlélni” – mutat a hóval fedett kertre és épületekre Ács Sándorné, amikor egy kerítésen átjutva behajtunk a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola területére.
| ||
Cirka kilencven kilométerre vagyunk Budapesttől, nem messze Dunaújvárostól és Székesfehérvártól. Aki évekkel ezelőtt idejött, tudta, hogy az ország egyik legnagyobb biogazdaságához érkezik meg. Ma nincs biogazdaság, csak egy tönkretett, huszonegy éven át vitt projekt nyomai, meg az elszánás, hogy egyszer talán folytatni lehet, amit egykoron itt elkezdtek. Kishantos története következik, helyenként szomorú epizódokkal tarkítva.
Egyik napról a másikra
„1992-ben kezdtük el itt a munkát Ferivel (Bolye Ferenc, a kishantosi ökológiai gazdaság egyik ötletgazdája – G. M.). 1995-től működik Kishantoson a Mezőföld Népfőiskola – körülötte német, amerikai és magyar szakemberek tervei alapján hoztuk létre az ökológiai mintagazdaságot. Német–magyar kormányközi együttműködésben valósult meg a projekt, kezdetben a német kormány 2 éves szakmai programjában tanulhattak magyar szakemberek, három német szakértő segítette a munkánkat, a mi betanításunkat és a gazdaság terveinek elkészítését” – meséli Ács Sándorné agrármérnök, aki Kishantos előtt vegyszeres nagyüzemi gazdálkodásban dolgozott. Azt mondja, anno éppen azért kezdtek bele a vegyszermentes gazdálkodásba, mert látták, hogy milyen veszélyeket hordoz a vegyszeres mezőgazdaság. A kishantosi, 452 hektáros gazdaság különlegessége az volt, hogy a mintagazdaság bevételeiből tartották fenn a népfőiskolát: itt a fenntartható vidékfejlesztésről és az ökogazdálkodásról tanulhattak, akik jelentkeztek a tanfolyamokra. A projektet többek között a kezdetektől támogatta Ángyán József is, aki 2013-ig a Fidesz politikusa és a második Orbán-kormány államtitkára volt. Kishantos több mint két évtizeden keresztül tudott működni, gyakran emlegették az ország egyik mezőgazdasági büszkeségeként. Mivel a jogszabályok az évek során változtak, a mintagazdaság előkészítő munkái alapítványi formában zajlottak, majd a gazdaság beindítását és működtetését közhasznú társaságként, utóbbi években pedig már nonprofit kft.-ként végezték. Egészen 2013 őszéig volt ez így.
| ||
Ekkor ugyanis a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 2012 októberében úgy döntött, hogy a haszonbérleti szerződés lejárta előtt egy évvel meghirdeti a biogazdaság által használt földterületet – mire Ács Sándornéék még nem gondoltak semmi rosszra. Most azt mondja, bíztak abban, hogy az eddigi eredményeik alapján továbbra is folytatni tudják a munkát, mert nyernek a kiírt pályázaton. Az NFA akkor tíz birtoktestre osztotta fel a központ által használt földeket, és ezekre mind külön pályázatot írt ki: a Kishantosi Nonprofit Kft. egyetlen pályázaton sem nyert. A földeket nyolc új haszonbérlő és egy 45 km-re levő iskola szerezte meg. Hogy ők pontosan kik is voltak, arról majd kicsit később.
Olyan is nyert, aki el sem indulhatott volna
Elméletileg nincs semmi probléma azzal, ha sok év használat után egy pályázati döntés eredményeként új bérlő kezébe kerül a földterület, főleg hogy a minisztérium arra hivatkozott, szeretné, ha helyi gazdálkodók kezébe kerülne a föld, legyen szó az ország bármelyik részéről. De Kishantoson és az ország több megyéjében nem ez történt: hiába mondta ki a korábban fideszes Ángyán nevéhez köthető, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által aláírt Nemzeti Vidékstratégia 2012–2020, hogy prioritásként kell kezelni a földbérleti pályázatok során az ökológiai és bemutató gazdaságok fejlesztését, a kishantosi pályázaton ezt nem vették figyelembe.
| ||
A kishantosiak szerint a szerződés lejárta után lett volna más megoldás is: arra hivatkoztak, hogy megbízási szerződéssel továbbra is használni tudták volna a földeket, bár azt mondják, a pályáztatással sem lett volna semmi gond, ha azt tisztességes feltételekkel írják ki. „Elfogadtuk volna, ha más nyer, és folytatja azt, amit mi elkezdtünk. Ha továbbra is működni tudna a biogazdaság és a bemutatás, oktatás, kutatás céljait szolgálná, nem lenne semmi gond” – magyarázza Ács Sándorné, aki szerint jól mutatja a szabálytalanságokat, hogy kik nyerték el a földterületeket.
| Az új földesurak Az egyik nyertes (Mező Vidék Bt.) egy salgótarjáni építőipari cég volt, amely eleve nem is pályázhatott volna, mivel nem volt bejegyzett mezőgazdasági tevékenysége – ahogy arra a hvg.hu akkori cikke felhívta a figyelmet. Ezt a szerződést a bíróság később törvénytelennek, jó erkölcsbe ütközőnek minősítette és megsemmisítette. De egy másik nyertes, a Simon Kft. sem indulhatott volna a pályázaton, mert a kft.-t tulajdonló család 2900 hektáron gazdálkodott, amivel már nem számítottak klasszikus értelemben vett kis, családi gazdálkodóknak (a pályázaton azok indulhattak, akik a megengedett 1200 hektárnál nem nagyobb területen gazdálkodtak). Így a pályázaton a kft. mögött álló család egyik tagja őstermelőként indult el, de a föld művelését, a későbbi beszántást már részben a Simon Kft. gépei és alkalmazottai végezték. De volt olyan nyertes is, akinek cégei használt ruhák kereskedelmével foglalkoztak, mezőgazdasági múltja alig volt. A Népszava akkoriban arról írt, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei szervezetében is aktív L. Simon László egykori kulturális államtitkárnak köze lehet a kishantosi pályázati döntésekhez, de a fideszes politikus akkor tagadta ezt, azt mondta, hogy a kishantosi pályázat nyolc nyertese közül hatot „nem ismer, sosem találkozott velük, soha senki nem lobbizott nála az érdekükben”. Az atv.hu ugyanakkor megírta, hogy az egyik nyertes, a törvénytelenül pályázó Mező Vidék Bt. tulajdonosa és ügyvezetője, Vizi Dániel, aki korábban fideszes jelöltként indult az önkormányzati választásokon, L. Simonnak írt pályázatokat. |
A minisztérium nem mondott igazat
A mintagazdaság 2013 novemberében úgy döntött: megtagadja a földek átadását az új haszonbérlőknek, és bírósághoz fordult. Arra hivatkoztak, amit később Székely László ombudsman is mondott, hogy ti. a pályáztatás nem volt átlátható, nem derült ki, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hogyan alkalmazta a döntés során a Nemzeti Vidékstratégiát. Az biztos, hogy a földhaszonbérleti pályázaton a pontszámok több mint harmadát a gazdasági tervekre adták, ám mivel a pályázatok titkosak voltak, nem lehetett megtudni, hogy a nyertesek milyen tervekkel tudtak magasabb pontszámot elérni. Többek között emiatt kezdődött meg a tiltakozás, amit akkor mi is kiemelt figyelemmel követtünk: a Greenpeace többször is akciózott a helyszínen, de politikusok is jó néhányszor elmentek Kishantosra, hogy demonstráljanak.
Ha volt eredménye a tiltakozásoknak, az maximum az volt, hogy a közvélemény jobban elkezdett figyelni a földbérleti pályázatok körül visszaélésekre.
Ám az új bérlők 2014. április 12-én a folyamatban levő birtokvédelmi eljárás ellenére 15 traktorral lerohanták a területet, és megsemmisítették a mintagazdaság növényeit. Kopasz emberek jelentek meg a helyszínen, hogy a bérlők nyugodtan végezhessék a 117 millió forint értékű növényállomány megsemmisítését. Ekkoriban fordult elő, hogy az új bérlők egyike szándékosan el akarta gázolni a 65 éves Bolye Ferencet, és hasba vágta a szintén a területen tartózkodó Greenpeace-aktivistát. „Még egyszer meglátlak a földön, agyoncsaplak, mondtam. Takarodó, takarodó!” – ezt már egy másik bérlő mondta a kishantosiaknak, aki a fenti szavakkal szerette volna rendezni a jogvitát.
Bár számos jogi eljárás indult a pályázatokkal kapcsolatban (ezekről még lesz szó), az új bérlőket ez nem igazán érdekelte. A biogazdaság növényeinek megsemmisítésén kívül, egy nyertes kivételével, semmit nem vetettek abban az évben a földeken. „Learathatták volna később az általunk elvetett termést, de inkább tönkretették. A földet később, amint lehetőségük volt rá, permetezni kezdték, így a területek biominősítése elveszett” – emlékszik vissza Ács Sándorné, aki mellett akkor a civil szervezeteken túl a legtöbb ellenzéki párt felsorakozott a Kishantos megvédéséért folytatott harcban.
| ||
Amikor véget ért a pályáztatás, és kezdett egyre nagyobb port verni a nyilvánosságban az ügy, Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földügyekért felelős államtitkára azzal kezdett el érvelni, hogy Kishantos elmaradt a bérleti díjjal, nem hajtott végre korábban vállalt fejlesztéseket, így megkárosította az államot, és valószínűleg nem teljesítette volna az új pályázatban szereplő vállalásait, ezért sem nyerhetett. „A bíróság visszaadta a becsületünket, az államtitkár nem mondott igazat” – emlékszik vissza Ács Sándorné, miközben a központ közösségi terében beszélgetünk.
A mintagazdaság még 2014-ben perelte be a földművelésügyi tárcát Bitay kijelentései miatt, a bíróság pedig Kishantosnak adott igazat. A bíróság kötelezte a minisztériumot, hogy honlapján tegye közzé az ítéletet arról, hogy valótlanságokat állított, és megsértette a kishantosiak jó hírnevét.
Még zajlanak a perek
A kishantosi mintagazdaság ügyében összesen 17 per indult, köztük kilenc birtokvédelmi. A perek egy része még jelenleg is zajlik, de néhány esetben már döntött a bíróság.
2016 áprilisában a Kúria is kimondta, hogy a 28 hektárt elnyerő Mező Vidék Bt.-vel kötött szerződés jogellenes volt, a bt. nem is indulhatott volna a pályázaton, lévén a pályázáskor nem végzett mezőgazdasági tevékenységet. Egy tavaly júniusi jogerős ítélet következtében pedig megkapták a kishantosiak a mezei leltár szerződés szerint járó összegét.
A legfontosabb ügyben azonban nem sikerült a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak nyerni: egy többéves folyamat végén az Alkotmánybírság (AB) érdemi vizsgálat nélkül elutasította az NFA összes eljárásával szembeni keresetet, mert időközben eltörölték azt a jogegységi határozatot, amely alapján Kishantos pert indíthatott. A döntést nem fogadták el Ács Sándornéék, az Európai Bírósághoz fordultak. Az ügy jelenleg a strasbourgi bíróság előtt van, Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa, aki a kishantosiakat segíti, azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy egyelőre nem kaptak visszajelzést az ügy befogadásáról, és arra számítanak, hogy döntés lehet, hogy csak évek múlva lesz. Viszont Rodics szerint ha Strasbourgban kimondják, hogy alkotmányellenesnek minősülnek az NFA eljárásai, akkor „az borítaná a Fidesz teljes birtokpolitikáját, mert az azt jelentené, hogy az összes pályázat érvénytelen volt”.
| ||
Hiába mondaná azonban ki a bíróság még több szerződésre, hogy jogellenes, az NFA vélhetőleg ezt aligha venné figyelembe. Ez onnan sejthető, hogy miután az elsőfokú bíróság 2015 júniusában kimondta, hogy a Mező Vidék Bt.-vel kötött szerződés jogellenes, az NFA a döntés után egy hónappal engedélyezte, hogy a Mező Vidék Bt. betakarítsa a termést. Az sem Ács Sándornéékat segíti, hogy a földterületeket eredetileg haszonbérlőként megszerző pályázók közben megvették az egyébként perekben érintett területeket. „Hiába lenne új pályázat, nem érne semmit, mivel közben már eladták a földeket, a nyertesek megvették, miután bérlőként elővásárlási joguk volt” – mondja Ácsné.
Mire volt jó mindez?
„2012-ben már volt, aki figyelmeztetett, hogy vigyázzunk, mert Zászlós Tibor és L. Simon László arra készülnek, hogy elveszik a földjeinket” – összegez Ács Sándorné, amikor arról kérdezem, szerinte mi lehetett a kishantosi mintagazdaság ellehetetlenítésének oka.
| ||
Korábban ezek a földek a Mezőfalvai Zrt.-hez tartoztak, melynek vezérigazgatója Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. A német tulajdonban levő cég 9000 hektár állami földet használ Kishantos közvetlen szomszédságában. Ácsné azt is megjegyzi, hogy voltak, akik politikai bosszút emlegettek: a kishantosi mintagazdaság elindításában aktívan részt vevő, fent már emlegetett Ángyán József ugyanis 2012-ben lépett ki a kormányból, és igencsak kellemetlen dolgokat mondott ki a kormányzás mikéntjéről. Rodics Katalin azt mondja, kettős oka volt a kishantosi történéseknek: egyrészt szerinte is egy személyes bosszú volt ez Ángyán József ellen, másrészt viszont „a földéhség” is szerepet játszott, mivel „rendkívül értékes földterületekről volt szó, nagyon jó talaj van itt”.
Ács Sándorné így összegez: „Persze, hogy megviselt. Nézze, amikor az ember kénytelen végignézni, ahogy tönkreteszik az életművét, ami nemcsak nekem, hanem másoknak is egy kincs… És ott kell állnom, néznem, ahogy az élő növényeket elpusztítják. Feri belehalt ebbe a küzdelembe, 2016 októberében megállt a szíve.”
| ||
Ma már esküvőket is bevállalnak
A mintagazdaság éves szinten 15 állandó munkahelyet jelentett. „Sokan dolgoztak itt alkalmi munkásként is, nyaranta. Volt, hogy ötvenen, de akár százan is. A munkavezetőjük sírt, amikor megtudta, hogy nem jöhetnek többet, mert nincs mit művelni” – meséli Ács Sándorné. „Nehezen, de megpróbálunk valahogy továbbra is dolgozni” – feleli, amikor arról kérdezem, hogyan tudnak jelenleg működni.
| ||
A korábbi négyszázötvenkét hektárból egy sem maradt, ezért a központ épületei között biotermelésre alkalmas területeket hoztak létre. „Semmit nem hagyott nekünk a Nemzeti Földalap, ez a központunk is azért maradt csak meg, mert megvettük pár évvel ezelőtt, így ez már nem állami tulajdon volt, nem tudták elvenni” – jegyzi meg. Van egy kicsi üvegház, megmaradt néhány állat, és traktorok is állnak a javarészt üres épületekben. Mivel a biokert kicsivel kisebb, mint egy hektár, állami támogatást nem tudnak utána felvenni, amit megtermelnek, azt igyekeznek eladni, a megtermelt zöldségeket a budapesti biopiacra viszik. Telepítettek 170 gyümölcsfát, tartanak rackajuhokat és régi magyar tyúkfajtákat. Manapság az oktatáson felül új szolgáltatásokkal igyekeznek bevételhez jutni: kiadnak szobákat, vállalják céges rendezvények és esküvők lebonyolítását, nyáron pedig jurtákat állítanak fel, amelyeket szintén ki lehet bérelni. Gyerekeknek tábort és más, természettel kapcsolatos programokat szerveznek.
| ||
Amikor azt kérdezem, miért nem adták el a traktorokat és a mezőgazdasági gépeket, ha nem tudják őket mire használni, Ács Sándorné rögtön rávágja, hogy semmit nem adtak el, mert bíznak abban, hogy egyszer vissza tudják állítani a gazdaságot. „Egy tollvonással vissza lehetne csinálni, semmi nem volt szabályos.” Erre azonban nem túl sok esély van, mert ahogy fentebb is írtuk, a megnyert területeket már eladták, vagyis azok, akik megnyerték a földeket a pályázaton, már tulajdonosai is lettek a területeknek.
A kishantosiak viszont abban bíznak, hogy ennek ellenére egy új kormány visszaállíthatja egyszer a mintagazdaságot.
