Öveges-program: 50 millió forintos büntetést róttak ki Kiskunfélegyházára

  • Matkovich Ilona
  • 2016. március 9.

Kis-Magyarország

Egy Emmi-vizsgálat nyomán büntették meg a Fidesztől elpártolt alföldi várost, amelyet sokkolt a szigorú döntést. Nem kötöttek ki valamit, ezért kell fizetni.

Nagy árat, közel ötvenmillió forint büntetést kell fizetnie Kiskunfélegyházának azért, mert a város előző önkormányzata hibás szerződést kötött két céggel szoftver- és tananyagfejlesztésre – értesült a magyarnarancs.hu önkormányzati forrásból. Valószínűleg sosem derül ki, miért épp Kiskunfélegyháza akadt fenn a szűrőn az Öveges-programban érintett városok közül, bár egyes vélemények szerint, ebben szerepe lehet annak, hogy Kiskunfélegyházán a Kapus Krisztián fideszes polgármester ténykedését megunó fideszesek hátat fordítottak a pártnak, és 2014-ben a Lezsák Sándor nevével fémjelzett Nemzeti Fórumba tömörülve arattak elsöprő győzelmet. (A 15 fős testületben Csányi József polgármester és 9 képviselő a Nemzeti Fórum tagjaként nyert választást a három fideszes, köztük Kapus, egy szocialista és egy jobbikossal szemben.) De ez persze merő spekuláció. A büntetés viszont nem az.

Öveges-milliók

Az Öveges-programban résztvevők városonként 300 millió forint körüli összeget kaptak. (A programmal kapcsolatos problémákról itt olvashat.) Az önkormányzatok rendszerint konzorciumban működtek együtt a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal, de arra a kérdésünkre, hogy ez a gyakorlatban mit jelentett, többszöri kérdezés után sem sikerült értelmezhető magyarázatot kapnunk a Kliktől.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

Az alapprobléma az lehetett, hogy egy-egy labor kialakítása 300 milliónál jóval kevesebbe került, az iskolák 80-100 milliónál nem költöttek többet teremrekonstrukcióra és berendezésre, a többi pénzt tehát, mintegy 200 millió forint az ún. immateriális javakra, azaz oktatási programok­ra, munkafüzetekre, kiállításra, nyelvi képzésekre, egyébre kellett elkölteni a programban résztvevő cégeknek. Később az LMP vizsgálódásai során kiderült, hogy az Európai Uniótól kapott 14 milliárd jelentős része vélhetően nem az eredeti célnak megfelelően hasznosult, ezért a 44 vidéki és 8 fővárosi iskolát érintő természettudományos tantermek kialakítására létrejött Öveges-program miatt az Emmi és a Miniszterelnöki Hivatal is vizsgálódni kezdett. A vélhető túlszámlázások, a kétes hitelességű teljesítések miatt az Emmi már egy éve feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, jelenleg az NNI nyomoz az uniós forrásokkal való visszaélések bűncselekményének gyanúja miatt.

Félegyházi öröm

A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban - amelynek igazgatója a nemzeti fórumos, jelenlegi társadalmi megbízatású alpolgármester - az Öveges- program keretében összesen 317 millió készült el az új labor, amelyre még az előző polgármester, a fideszes Kapus Krisztián vezette képviselőtestület adta áldását. (Kapus más, meglehetősen furcsa ügyeiről korábbi cikkünkben tájékozódhat.) A támogatás elnyerését, illetve a konzorciumi megállapodás megkötését követően külső közbeszerzési szakértőként a K&Z Horizontál Kft.-t bízták meg a közbeszerzéssel. Mivel a projektben megvalósuló egy-egy tétel, pl. szoftverfejlesztés, tananyag leírás, rendezvényszervezés sosem lépte túl a 25 millió forintot, így meghívásos közbeszerzési pályázatokat írtak ki. Az ajánlattételre felkért cégeket a K&Z Horizontál javasolta, a Közbeszerzési Bizottság kiegészítette és jóváhagyta. A jogi szakértő a Dr. Nedwed Ügyvédi Iroda lett.

Horváth Tamás a kiskunfélegyházi képviselőtestület szocialista politikusától megtudtuk: a közbeszerzési bizottság tagjaként neki szemet szúrt ugyan, hogy irreális összegeket fizetnek ki egy-egy munkafázisért, de a törvényességi feltételeknek megfeleltek a közbeszerzési eljárások, és végül is a Móra gimnázium egy új laborral gazdagodott. Annyit hozzátesz, hogy ilyen sok problémával járó közbeszerzési eljárással még nem találkozott, sokáig húzódott, sok rész közbeszerzésből állt. Horváth elmondja még, hogy tudomása szerint Mayer Lászlóné a KLIK megyei tankerület vezetője is részt vett a közbeszerzési tárgyalásokon, de arról nem tud, hogy a KLIK-et bármiben is elmarasztalták volna az eset kapcsán.

A partnerek

A magyarnarancs.hu birtokába jutott adatokból az látszik, hogy Kiskunfélegyházán sem érte el az 50 milliót a kivitelezési munkákra és a laboreszközök beszerzésére kifizetett összeg - így okozhatott némi fejtörést a fennmaradó jó 250 millió forint elköltése.

33 millióért szoftverfejlesztésre és továbbképzések megvalósítására kérték fel a Commitment Szolgáltató és Tanácsadó Zrt.-t - róluk érdemes tudni, hogy a cég alapítója Guller Zoltán, aki az első Orbán-kormány idején az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkárságán dolgozott, majd 2002-ig a Hallgatói Információs Központot vezette. 2010-től a fejlesztési tárcánál kabinetvezetőként, 2012-től az Erzsébet-program miniszteri biztosaként szolgált. Utóda a Commitment Zrt. élén Ekler Gergely, aki 2005–2007 között a HÖOK elnöke volt.

A Lybrum Kft., amely a tananyagfejlesztést végezte 23,6 millió forintért, a cég korábban szintén a Commitment-cégcsoport tulajdonában állt. A multimédiafejlesztést a Paralel-Consulting Kft. vállalta közel húszmillió forintért. A céget tulajdonló Garab Szabolcs tulajdonosa a RÓMAI-Columbia Kft.-nek is, amely szintén több városban is elnyerte a multimédia fejlesztést, és láss csodát, nem egyszer épp a Paralel-Consulting előtt. A Tender-Network Tanácsadó Zrt., amely szintén élen jár az Öveges-program  nyertesei között, Kiskunfélegyházán nyolcmillió forintot nyert projektmenedzsmentre. Az ország legtávolabbi városai­ban, így Gyulán és Szombathelyen, Sárváron, Hatvanban, Debrecenben is a Tender-Network Zrt. volt a szerencsés befutó.

Utójáték

Az Emmi illetékesei tavaly kezdtek vizsgálódni Kiskunfélegyházán, majd megismerve az összes 2012-13-as évben kötött közbeszerzési eljárást, szabálytalanságokat állapított meg az Öveges-program  szoftver- és tananyag-fejlesztésre megkötött szerződései kapcsán: az volt a baj, hogy a város nem kötötte ki a pályázóval, hogy a Kiskunfélegyházának írt tananyagot máshol nem használhatja fel. Nem túlszámlázást, hanem adminisztratív hibát állapított meg a minisztérium, ami miatt összesen 48,6 millió forint megfizetésére kötelezték a várost.

Csányi József, a Nemzeti Fórum színeiben politizáló polgármester, aki a szerződéseket megkötő, jelenleg is önkormányzati képviselő fideszes Kapus Krisztiánt váltotta a polgármesteri székben (a váltás hátteréről ebben és ebben a cikkünkben olvashat), többször nyilatkozta, hogy  ez az összeg óriási érvágás a kisváros amúgy is szűkös költségvetésében, majd az önkormányzat jogorvoslati kérelmét a Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságára is elküldte, egyelőre mindhiába. A Miniszterelnökség nem fogadta el a kifogást és kötelezte a várost az összeg visszafizetésére. Arra a kérdésünkre, hogy amúgy miért is kellett minden egyes iskolának külön fizetni a tanulmányokért, a tananyagok elkészítéséért és digitalizálásáért, az Emmitől mindeddig nem kaptunk választ.

A bírságot az idei költségvetéséből kell törleszteni a kiskunfélegyházi önkormányzatnak. Tekintettel a bírság nagyságára, illetve a szabálytalanság körülményeire a képviselő-testület úgy gondolta, ők is feljelentést tesznek az ügyben ismeretlen tettes ellen, aki aligha lehet más, csak az előző polgármester és az előző testület, amelynek tagjai nagyjából megegyeznek a mostanival. Talán azért, mert ők sem bíznak benne, hogy a feljelentésük eredményes lesz, egyúttal kezdeményezték a Miniszterelnökségnél, hogy a bírságot hatvan havi részletben törleszthesse a város, mert az egyösszegű kifizetés számos idénre tervezett fejlesztés megvalósulását veszélyeztetné. A szocialista Horváth Tamás így kommentálta az ügyet: „A Fidesznek óriási blama volt elveszteni a választást a Lezsák-féle Nemzeti Fórummal szemben. Lehet, hogy már üldözési mániánk kezd kialakulni, de érdekes módon csak Félegyházán sikerült ezt a büntetést kiszabni. Én más önkormányzatról nem hallottam.”

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.