Röszkén máris beállt a teljes káosz, és teljesen elszabadult a menekülthelyzet

A vécéket sem tisztítják, a menekültek nem értik a magyar állam reakcióját. Egy afgán kislány szerint ijesztő a tábor, ahova Orbán be se tette a lábát. Jelentjük a helyszínről.

„Tök értelmetlen ez az egész” – rendőrök beszélgetnek Röszkén, miközben a Dugonyi úti gyűjtőpont műút felőli oldalán sorfalat állókkal együtt nézzük, ahogyan majd ezer menekült a túloldali kukoricatáblába rohan. Kedd délután van, majdnem kiürül a mocskos, büdös tábor, úgy százan maradnak, és reménykednek, hogy valamikor mégis jön egy busz, amely elviszi őket a „valódi” táborba, ahol legalább regisztrálják őket.

 

Fotó: Németh Dániel fotói

Több tucat önkéntes mellett már jó néhány menekült is az út másik oldalán, a napokban felszántott területen telepszik le, ők már nem voltak hajlandók leülni a bűzölgő szemétkupacok között. Egy afgán kislány sírva telefonál a Szerbiában várakozó társainak. Arról panaszkodik, hogy ijesztő a magyar tábor, amit rendőrök állnak körül, de – bár már hét órája megérkezett – senki még azt sem kérdezte meg tőle, hogy mit keres itt. Egy darabig álldogál a fiatal lány, majd megindul vissza, a szerb határ felé.

Sokan követték őt kedden, és szinte átláthatatlan volt, ki merre tart.

Ez előzte meg a kitörést

Kedden több ezer menekült tört ki a táborból: ezelőtt a szószólói faladatokat magához ragadó szír fiatalember azt próbálta megtudakolni, miért veszik őket körbe rendőrök, miért őrzik őket, miért nem jönnek értük buszok, miért nem veszik fel az adataikat, és miért vannak elviselhetetlen állapotok a táborhelyen. A rendőrök próbálták megértetni velük, hogy amennyiben nem regisztrálják őket, nem juthatnak el más országokba sem. „Az elmúlt öt évben sehol nem bántak így a menekültekkel egyetlen európai országban sem – mondta erre a szír férfi. – Ilyen körülmények között nem tudom visszatartani a több száz embert, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mi történik itt velük, mire várnak.” Nem egészen egy órával később pár perc alatt több száz menekült törte át az őket őrző sorfalat a tábor túlsó oldalán. Késő délutánra ismét dugig telt a tábor, özönlöttek a határ felől.

Az érkezők közül többen hírét vehették, hogy semmi nem várja őket a magyar oldalon, így sokan nem is voltak hajlandók a táborba lépni. A sínek mentén ültek le, csak a megfelelő percre vártak, amikor „Go Budapest” felkiáltással nekilódultak az útnak. A rendőrök jobbára utánuk szaladtak, de valójában nem úgy tűnt, hogy különösebb szándék volna a feltartóztatásukra. Rádiójukon azt az utasítást lehetett hallani, hogy legalább azt akadályozzák meg, hogy a menekültek ismét az autópályára jussanak fel.

Mit csinál a kormány eközben?

Orbán Viktor és Lázár János a röszkei gyűjtőpont helyett a kerítést nézte meg hétfőn Mórahalomnál. Tuzson Bence Fidesz-szóvivő szerint minden rendben van, a magyar kormány a nemzetközi jogszabályokat betartja. Minderről ő is a határállomáson, a kerítés mellett beszélt.

A menekültek első magyarországi állomására egyikük sem volt kíváncsi, ahol jellemzően a mocsok, a káosz az úr. Kedden már bűzlött a röszkei gyűjtőpont, mivel két hete sem a kihelyezett mobil vécéket, sem a területet nem tisztították. Naponta több száz ember fordul meg a szűk területen, százak kénytelenek hosszú órákat eltölteni a szabad ég alatt úgy, hogy közben semmiféle hivatalos eljárás nem kezdődik státuszuk rendezésének ügyében. „A legalapvetőbb követelményeket sem tartja be a kormány, ami a menekültek alapellátását, emberi méltóságuk tiszteletben tartását jelenti” – mondta ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője. Simon Ernő abban bízik, hogy a hatóságokkal való hosszas egyeztetés után a hétvégére szervezetük biztosítani tudja majd a területen a közvilágítást, ami szintén az alapvető ellátás egyik eleme volna, a gyűjtőponton egyelőre az ott parkoló autók fényszórói az egyetlen fényforrás. Az ENSZ sátrakat is állít a területen, ahol jelenleg önkéntesek, karitatív szervezetek által összegyűjtött turistasátrakban alhatnak a menekültek.

A főbiztosság szóvivője a helyszínen azt tapasztalta, hogy az elmúlt napokban kizárólag civilek próbálták az alapvető ellátást jelentő körülményeket biztosítani. Igaz, a karitatív szervezetek és civilek is meglehetősen összehangolatlanul teszik a dolgukat, mindenki segít, ahol tud, de azért biztosabban célba érnének az adományok, ha valaki ezt össze tudná fogni. A szegedi migszolosok le is vonultak a terepről, bár korábban egyedüliként ők vittek a gyűjtőpontra élelmet, innivalót, tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, most úgy látják, hogy adomány bőven érkezik a helyszínre.

Tuzson Bence, aki a röszkei határállomáson beszélt a szeptember közepi változások szükségességéről hétfőn, legalább annyit elismert, hogy az önkéntesek segítsége nagy támogatást jelent a kormány számára. Azt kérdésünkre sem vallotta be, hogy képtelenek, vagy csak nem szándékoznak megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a nemzetközi egyezmények szerint be kellene tartaniuk, nevezetesen emberhez méltó elhelyezést kellene biztosítaniuk a menekültek számára, és megfelelő helyen el is kellene szállásolniuk őket.

Ex lex állapot a gyűjtőponton?

Az áldatlan állapotok mellett a határt átlépők státusza is bizonytalan a gyűjtőponton, mivel valójában itt még nem kezdődik meg az idegenrendészeti eljárás sem, hiszen sem a nevüket, de még azt sem kérdezik meg, hogy mely országból érkeztek. A tábort mindezzel együtt rendőrök veszik körbe. „Minimum aggályos” – így jellemezte az intézkedések szempontjából itt kialakult helyzetet Kovács Tímea, a Helsinki Bizottsággal szerződött ügyvéd. Álláspontja szerint a jelenleg hatályos jogszabályok szerint az idegenrendészeti eljárást 36 órán belül le kellene folytatni, ám úgy tudja, hogy a gyűjtőponton eltöltött idő nem számítják bele a másfél napos határidőbe, így gyakorlatilag akár másfél napig is „tárolhatják” az irreguláris határsértőket ezen a semmiféle infrastruktúrával nem rendelkező bázison. Mivel, szintén a jelenleg még hatályos jogszabályok szerint, sem szabálysértést, sem bűncselekményt nem követnek el a határsértők, a nemzetközi egyezmények szerint pedig a határátkeléshez szabad hozzáférést kell biztosítani a menekültek számára, a menekültek eddig tapasztalt őrizete sem indokolt, vagy legalábbis megkérdőjelezhető. Szilágyi Róbert, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnokhelyettese szerint azonban a határátlépést követően a rendőröknek jogában áll igazoltatni, az intézkedésig viszont megalapozottan lehet feltartóztatni a később intézkedés alá vont személyeket. Az szinte mellékes a kaotikus állapotok közepette, hogy külső szemlélő számára érthetetlen a rendőri jelenlét, készültség logikája is: időnként az óriási létszámú gyűjtőpont mellett kéttucatnyi rendőr lézeng, máskor egy alig százfős csoport feltartóztatásához a menekültek számával megegyező, rohamfelszerelésbe öltözött rendőri jelenlét szükséges.

Képgalériánk a keddi napról itt.