Stefka István őszintén: Bayer Zsolt túl sokat beszél, de jó katona

  • Szlavkovits Rita
  • 2014. március 12.

Kis-Magyarország

Bayer ugyanis végrehajtja, amit kérnek tőle, bár nem egyszerű vele. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője Szegeden arról is beszélt, hogy nekik nem kell mindent világosan látni. „Mi megírjuk, megcsináljuk.”

Nem egyszerű Bayer Zsolt főnökének lenni Stefka István szerint, mert a Magyar Hírlap publicistája állítólag túl sokat beszél. Szerda este a szegedi Polgári estek hallgatósága több műhelytitkot is megtudhatott a Magyar Hírlap szerkesztőségéből, miután a főszerkesztő készséggel válaszolt a két fideszes városi képviselő, Bohács Zsolt és Gyimesi László kérdéseire. Utóbbi arról érdeklődött, milyen Bayer Zsoltot dolgoztatni.

„Megbeszéljük, hogy mit kérek, ő végrehajtja. Megállapodtam vele, hogy nem kell bejárni” – mondta Stefka, aki Bayert úgy jellemezte: jószívű, jó magyar, jó katona.

Balról: Bayer, Fritz,Széles, Stefka, Csizmadia

Balról: Bayer, Fritz, Széles, Stefka, Csizmadia

Fotó: MTI

A Magyar Hírlappal kapcsolatban sajtótörténeti különlegességnek nevezte, hogy az újság szélsőséges liberális beállítottságúból konzervatív, jobboldali, s bizonyos értelemben független lappá vált. „A politikusok közötti harc mellett az igazi nagy meccs a sajtóban folyik” – magyarázta a megjelenteknek a sokat látott főszerkesztő. „2002-ben is a kommunikáció miatt bukott az első Orbán-kormány. Akkor még a balliberálisok kezében volt a média 98 százaléka.”

Stefka szerint Antall Józsefnek is nagyobb támogatottsága lett volna, ha akkoriban nem a pártállami újságírók uralták volna a terepet. Stefkát egyébként a Magyar Nemzetből hívta el Széles Gábor, hogy vezesse az Echo Tv híradóját, majd 2007-ben kérte fel a Magyar Hírlap főszerkesztői székébe. (Az említett médiumokat Széles Gábor finanszírozza – a szerk.)

Stefka István emlékeztette a jelenlevőket, hogy a lap akkoriban „szélsőségesen liberális” volt, mindenki ott írt, aki számított: Mészáros Tamás és Bolgár György is. „Szépen, finoman megtisztítottam a lapot – mesélte Stefka –, majd alakítottunk egy jobboldali, konzervatív és bizonyos szempontból független újságot.” Csak azért „bizonyos értelemben” Stefka értelmezése szerint, mert az természetes, hogy támogatják a kormányt, hiszen – ahogy magyarázta – a regnáló kormányon kívül nincs olyan erő, amely bizonyította volna, hogy Magyarország érdekeit képviseli. Stefka István az előadása közben azért arra is kitért, hogy figyelmesen kell minden hírt meghallgatni, érdemes néhány dolgot világosan látni, „igaz, én sem látok mindent világosan, de nekünk nem is kell, mi megírjuk, megcsináljuk”.

Ennek ellenére az egyórás beszélgetés fő témája a meghirdetett „A média helyzete” helyett zömében Zuschlag János volt, akit Gyurcsány állított félre – Stefka szerint.

Aztán Stefka hosszan méltatta Orbánt is. Végül hangsúlyozta: a lapterjesztés és a média, a sugárzás technikai háttere még a liberálisok érdekeltségébe tartozik, hiába 50-50 százalék az arány a felületek területén. „Hát, látják, ezért kell győzni, nem 4, hanem 14 évre.”

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?