Szinte megtelt a mohácsi városháza díszterme hétfő kora délután, ahol a 2016-ban beüzemelni szándékozott vágóhíd kapcsán rendezett közmeghallgatást a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Az érdeklődés azért volt némileg meglepő, mert az eseményt nem verték nagydobra: bár a hivatal honlapján elérhető volt a meghívó, a városi médiában nem harangozták be a közmeghallgatást. Noha az önkormányzat faliújságjára kitűzték a programot, a mohácsiak többsége valószínűleg sem ezt, sem a zöldhatóság honlapját nem böngészi napi rendszerességgel.
Érvek mellette
Hétvégén megjelenő cikkünkben számoltunk be arról, hogy milyen helyi konfliktusokat okoz a Bonafarm-csoport Mohácsra tervezett új vágóhídja. A 400 új – és ebből 300 mohácsi – munkahelyet ígérő megavállalkozás kárvallottja az a helyi vállalkozó Miskolczi Imre, aki két évtizede működtet vágóhidat és húsfeldolgozó üzemet (Pikker Kft.) a baranyai városban. A vállalkozó és a helyi polgármester, Szekó József korábbi jó viszonya emiatt meg is romlott mára.
A hétfői közmeghallgatáson kiderült: az OTP-vezér Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Zrt. és Pick Zrt. által tervezett létesítmény jelenleg az egységes környezethasználati engedélyre vár. A közmeghallgatás első óráját az töltötte ki, hogy Pókos Gergely vezérigazgató-helyettes a cégcsoport megalakulásától kezdte a történetet, így többek között arra is fény derült, hogy Csányi Sándor hány palack minőségi magyar bort palackoz Villányban – kétmilliót, amúgy.
| ||
Ezt követően Pókos elővezette a beruházás előnyeit:
– Évi egymillió sertést vágnak majd le, és ez húzni fogja a magyar húsipart.
– A multikkal szemben különben is a nagyüzemi feldolgozás lehet a kiút a hazai húsipar válságából.
– Mohácson tehát versenyképes beruházás valósul meg, és ez jót tesz majd a magyar állattenyésztésnek is.
– Azért döntöttek végül Mohács mellett, mert mindenképp a Dél-Dunántúlon, a Bonafarm egyéb érdekeltségeihez közel kerestek helyet a vágóhídnak, hogy ne kelljen az állatokat túl sokat szállítani, ezenkívül fontos volt az autópálya közelsége, és hogy legyen szakképzett munkaerő a városban.
– Mohács mellett még Pécs és Szekszárd volt versenyben – a vetélkedés nem meglepő, elvégre 400 munkahelyről van szó és százmilliós iparűzési adóról – a döntő érv Mohács mellett a kitűnő adottságokkal bíró telek volt a cégvezető elmondása alapján.
Ez a telek a város külterületén található, északnyugatra a lakóövezettől, az 56-os út és a Duna között. Ezt követően a telek adottságait és az ide tervezett létesítmény környezetterhelési vonatkozásait az előzetes tanulmányt készítő Vidra Kft. munkatársai ismertették.
Egy kilométerre a lakásoktól
Ennek során megtudtuk azt, hogy a munka során keletkező szennyvizet saját szennyvíztisztító segítségével tisztítják meg, majd a minden határértéknek megfelelő szennyvíz a Lánycsók-patak révén a Dunába jut. Ez a kijelentés többekben nemtetszést váltott ki. Ahogy az is, amikor kiderült, hogy az uralkodó szélirány minden esetleges kibocsátást Mohács irányába fúj.
| ||
Ám ez – hangsúlyozták a tanulmány készítői – nem probléma, ugyanis minden anyag biofiltereken keresztül jut ki a légkörbe, a koncentráció pedig olyan alacsony, hogy a városban lényegében nem is lesz mérhető. Ugyanez igaz a „bűzterhelésre” is a Vidra Kft. munkatársai szerint: a zárt feldolgozási folyamatnak köszönhetően már az üzem falain kívül is elhanyagolható lesz a bűz mértéke. Az üzem működését sem hallják majd a mohácsiak, miután a legközelebbi lakóház 990 méterre található, ott pedig a zajterhelés mértéke még a 30 decibelt sem éri el.
A kritikus szekció
A közönséget Polgár Károly, volt önkormányzati képviselő, Szekó József polgármester ellenlábasa rázta fel, aki szerint arról sem esett szó, hogy a levágásukig hol tárolják az állatokat, márpedig napi majd 4000 sertés esetén erre külön épületek kellenek.
Bár Pókos elmondása szerint az állatokat ideérkezésük után azonnal levágják, mindez nem elégítette ki a következő hozzászólót, Miskolczi Imre vállalkozót, aki bő negyedórán keresztül sorolta az ismertetett tanulmány – az ő megítélése szerinti – tárgyi tévedéseit és a megválaszolatlan kérdéseket. Úgy vélte: a tanulmány nem foglalkozik azzal, hogy mi történik az üzem falain kívül, hogyan jut el például a napi 100 kamion a telepre, és ez mekkora terhelést jelent a környezet számára.
Miskolczit a külön szennyvíztelep terve sem győzte meg teljesen, miután – hangsúlyozta – ideiglenes tároló nem tartozik hozzá, ez például a Duna áradása esetén komoly gondokat okozhat. A tanulmányban állandó vízfolyásként szereplő Lánycsók-patak ráadásul az év túlnyomó részében – például az elmúlt esős hetek dacára most is – száraz, azaz a lakóövezeten is átfolyó mederrel rendelkező vízfolyás lényegében szennyvízcsatornaként funkcionálna majd.
Ez a téma eredményezte a közmeghallgatás legpikánsabb momentumát. A tanulmányt készítő Vidra Kft. képviselője szerint ugyanis a környezetvédelmi hatóság kérésére lett a kiszáradt patakmederből állandó vízfolyás, márpedig egy állandó vízfolyás esetében enyhébb követelményeknek kell megfelelnie a beleengedett szennyvíznek. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a tanulmány alapján a szennyvíz a szigorúbb követelményeknek is megfelelne. Miskolczi eközben arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakóterülettől való távolságokat meglehetősen kreatívan számolták a Vidra szakértői, ugyanis nem a telek határától, hanem közepétől mérték ki őket. Így valójában csak 670, nem 990 méter választja el a leendő vágóhidat a házaktól.
Népszavazást!
A többi hozzászóló szinte egy emberként kérte számon a környezetvédelmi hatóság képviselőjén azt, hogy bár az előzetes tanulmány is csak most született meg, a mohácsi képviselő-testület több mint egy éve megszavazta már a beruházást. „12 ember eldöntötte ezt a fejem felett” – méltatlankodott egy férfi. Szili Katalin pártjának – Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt – mohácsi képviselőjelöltje pedig a helyi népszavazás lehetőségét vetette fel.
Ilyenre azonban nagy eséllyel nem lehet számítani, ahogyan újabb közmeghallgatásra sem, a törvény ugyanis egy ilyet ír elő a hatóság részére. Egy másik hozzászóló a Bonafarm Zrt.-től kérte további tájékoztatók megtartását – Pókos Gergely mindenkinek választ ígért írásban. Miskolczi a környezethasználati engedély kiadásának elutasítását kérte a felügyelettől, beadványát a fórum előtt levélben is feladta.
A négyórás közmeghallgatás után többször kerestük Szekó József polgármestert, akit arról szerettünk volna megkérdezni, hogy a város vezetése miért nem volt jelen, és mi az ő személyes véleménye a beruházásról. A városvezető sem hívásainkra, sem SMS-ünkre nem reagált még kedd délelőtt sem. Amint megérkezik válasza, közzétesszük.
