„Nézzen körül, itt minden második házat bontatni lehetne” – mondja egy hatvan év körüli férfi Szeged egyik külterületén, a Subasán. Ebben a városrészben sok zártkertes telek található, amelyekre a jelenleg hatályos törvények szerint legfeljebb 25 négyzetméteres alapterületű ház építhető, ám ezt a környéken eddig már sokan túllépték. „Négy gyereket neveltem a panelban, hárman kirepültek már. Az egyik fiam Németországban, a másik Svédországban él. A harmadikat is a talpára kellett állítani, övé lett a panel, mi pedig a legkisebb gyerekkel kijöttünk ide. Arra nincs pénzünk, hogy mindegyiket útnak indítsuk, és mi is ember módjára szeretnénk élni. Volt itt ez a kiskertünk, erre építettünk egy akkora házat, hogy hármunknak elég legyen. De 25 négyzetméter mégis mire jó? Nekem nincs 10-20 millióm újabb lakást venni, vagy belterületen építkezni. Nyugdíjas fejemmel hitelt sem akartam felvenni, pláne nem devizában! Mit tegyek most? Bontsam le a fejünk felől a házat?!”
Túlépített ház
Fotó: A szerző felvétele
Egy másik beszélgetőpartnerünk szintén anyagi okokkal magyarázza, miért is él zártkertes ingatlanában. „Két iskolás gyerekkel meg a férjemmel jöttünk ki a házgyári lakásunkból, el voltunk adósodva a fejünk búbjáig. Nem bírtuk a távhőt meg a közös költséget, itt harmadannyit kell fizetnünk. Igaz, még így is nehézen élünk” – mondja az asszony, és jelentős hiteltartozásukat említi. „A fiunk most biciklivel jár iskolába, ebben a hónapban nem tudtunk neki bérletet venni. Kapaszkodunk. Ha bent laknánk a városban, már elvéreztünk volna. Itt még el tudunk lavírozni.”
Sem első, sem második megszólalónk nem szeretné, ha a nevét leírnám, őket ugyanis egyelőre nem kereste a hatóság. Pedig mindketten nagyobb ingatlant építettek, mint a megengedett 3 százalék. Ez errefelé pedig – az egységes parcellázás miatt – mindig 25 négyzetméter.
Akiket elkapott a hatóság
Angyal Gabrielláék azonban fennakadtak az ellenőrzésen. Ők 2012 tavaszán kapták meg a kormányhivatal határozatát, mely szerint bontaniuk kellene a házukat. Angyalék abban is bíztak, hogy 2013 januárjától változik az országos szabályozás, de nem így történt, azaz továbbra is bontaniuk kellene 34 négyzetméteres házukat, mert 9 négyzetméterrel meghaladták a jogszabályban előírtakat. „Tudtuk, hogy megszegjük a szabályokat, de akkorra már mellettünk is nagyobb házat építettek, nekünk pedig azt mondták, hogy legfeljebb pénzbírságot szabnak ki. Úgy kalkuláltunk, hogy ha kifizetjük a bírságot, még mindig jobban járunk, hiszen ha másutt kellett volna telket vásárolnunk és építkeznünk, akkor ma sem lenne otthonunk. A bontási határozatra nem számítottunk, de a helyszíni bejárás során a hivatalnok azt állapította meg, hogy szerkezetileg nem visszabontható az épület, ezért kell teljesen lebontani. Látva, hogy Subasán és máshol is sokakat érint az ügy, úgy döntöttünk, megkeressük önkormányzati képviselőinket, kerüljön a téma közgyűlés elé, és rendezzék az ezrek otthonát fenyegető jogszabályokat.”
Angyal Gabriella a bontásra ítélt házban
Fotó: A szerző felvétele
A szegedi zártkertesek végül 80-an alakították meg a Családi Kiskertekért Egyesületet. (Szegeden nemcsak a Subasán, hanem Baktón, Tompaszigeten, Gyálaréten is tartanak nyilván zártkerteket. Információnk szerint Szegeden több mint 8 ezer ember él ilyen ingatlanon, melyek közül minden második túlépített – Sz. R.) Az egyesületet támogatók a Facebookon is csoportot szerveztek. Ezen az érintettek közül többen úgy fogalmaztak: a senki földjén élnek, hiszen korábban olyan területen kaptak mezőgazdasági besorolást, ahol ilyen tevékenység aligha végezhető, a terület terméketlen, szikesedő talaja miatt. A CSAK, hivatalos bejegyzése után – ez április közepére várható – amnesztiakérelemmel fordul a Belügyminisztériumhoz.
Menedék a szegénység elől
A KSH adatai szerint a jelenség korántsem egyedi Szegeden: 2000-ben 800 ezer zártkertet jegyeztek be Magyarországon. A mai ingatlanhirdetéseket böngészve láthatóan megnőtt a kereslet a zártkertek iránt vidéken, a belterületi ingatlanok töredékéért lehet a külterületen vásárolni országszerte, függetlenül attól, hogy nagyobb városról vagy kisebb településről van-e szó. Emellett az is kétségtelen, hogy a 90-es évek közepén országszerte megindult egy olyan kiköltözési hullám, amely mára kissé csillapodott ugyan, de az utóbbi néhány évben ismét sokak számára vált menedékké a zártkert. Sokan elveszített munkahelyek, bedőlt hitelek elől találnak mentsvárat a megfizethető és alacsony rezsijű „hétvégi” házakban, melyek az utolsó kapaszkodót jelentik azok számára, akik nem akarnak eltűnni végleg a süllyesztőben. Subasán hozzávetőleg 600-an élnek életvitelszerűen. (Szeged környékén öt hasonló besorolású területen közel hatezer kiskert van bejegyezve.) Pócsi Gabriella a Szegedi Tudományegyetem munkatársaként 2008-ban végzett egy felmérést, mely szerint a hétvégi telkek több mint negyedében állandó lakosok élnek. A felmérés óta pedig eltelt újabb négy év, amely nem az ország gazdasági fellendüléséről szólt.
Megoldás elvi szinten
Szegeden az érintettek kétszer szerveztek eddig fórumot, és egyszer már azt is elérték, hogy a közgyűlés napirendre vegye ügyüket. Ezen februárban a szocialisták azzal érveltek, hogy 2010 előtt – amikor még többségben voltak – ők már mindent megtettek, amit lehetett: ahol lehetséges volt, utcaneveket jegyeztek be, közvilágításról, helyenként járható utakról gondoskodtak. A szegedi önkormányzatban jelenleg többségben lévő fideszes képviselők ugyanakkor indítványozták, hogy készítsenek felmérő tanulmányt a városi zártkertekről (noha már kettő készült, az utóbbi 2011-ben), melynek fényében látható lesz, milyen úton érdemes továbbmenni. A megoldásra ezek után két irány mutatkozhat: a szóban forgó területeket kivehetik a mezőgazdasági minősítésből, és üdülőterületté nyilváníthatják – ez esetben a jelenlegihez képest ötszörös, 15 százalék lenne a megengedett beépíthetőség (vagyis 125 négyzetméteres ingatlanokat is építhetnének). Lehetőségként felmerült az is, hogy emeljék fel a mezőgazdasági területek beépíthetőségét 3-ról 5 százalékra, vagyis 41,5 négyzetméterre. (Igaz, utóbbi nem jelentene megoldást azok részére, akiknek ennél is nagyobb ingatlanjuk van.) A szegedi jegyző álláspontja ugyanakkor az volt, hogy helyi szinten nem módosítható az építési szabályzat, ezért a jobboldali képviselők forduljanak a kormányhoz.
Ekkora még lehet
Fotó: A szerző felvétele
Ők meg is tették: a Fidesz városi elnöke megkeresésére Szaló Péter, a Belügyminisztérium munkatársa levelet írt, melyben közölte, hogy indokolt esetben, és amennyiben közérdeket nem sért, a mezőgazdasági besorolású területek beépíthetőségét 3 százalékról 5 százalékra emelheti az önkormányzat, illetve dönthetnek a terület átsorolásáról is, ez utóbbi esetben azonban a megfelelő infrastruktúrát – például szélesebb utat, csatornát – biztosítani kell. (Az, hogy mi sérthet közérdeket, már tréfálkozás tárgya volt a legutóbb megtartott fórumon, többen ugyanis vélelmezték, hogy a pangó szegedi ingatlanpiac további zuhanásának szeretné elejét venni a város vezetése azzal, hogy további engedményekkel nem teszik még vonzóbbá a kertségeket.)
Az üdülőterületté nyilvánításra ugyanakkor csekély az esély az önkormányzatok jelenlegi finanszírozása mellett, hisz a szükséges infrastruktúrát nem tudják biztosítani. Bár többekben felvetődött, hogy a Subasa mellett pár száz méterre lévő üdülőövezetként jegyzett területen sincs egyelőre csatorna, mégis paloták épülhettek oda. Az pedig az érintettek számára is érthetetlen, hogy csupán egy árok a választóvonal a szabálytalanul túlépített házak és a paloták között, amelyek már az üdülőövezethez tartoznak.
Elnapolva
Információnk szerint a fideszes képviselők hiába kapták meg a Belügyminisztérium megoldást kínáló levelét, most mégsem viszik lobogtatva azt a legközelebbi közgyűlésre. Ragaszkodnak először a tanulmányhoz, és csak utána lépnének a tettek mezejére – ez legkorábban pedig csak jövőre lehet.
Azt azonban nem tudni, hogy egy év múlva állni fog-e még Angyal Gabrielláék háza. Igaz, erre jelen pillanatban némiképp több az esély, mint az elmúlt hetekben bármikor: a kipostázott bontási határozatot, mivel időközben Angyalék fennmaradási engedélykérelmet adtak be, visszautalták első fokra – erről az elmúlt napokban kaptak értesítést –, azaz egyelőre nem kell csákánnyal nekiesniük a saját házuknak.
